Egy ukrán képviselő a NATO-tag Magyarország megtámadásáról beszélt

2019.03.20. 12:46

Szergej Melnicsuk ukrán parlamenti képviselő élő adásban fenyegette meg a NATO-tagállam Magyarországot katonai agresszióval. Arról persze nem beszélt, hogy amennyiben Ukrajna megtámadná hazánkat, akkor a NATO 29 tagjával, köztük Kijev legfőbb szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal találná magát szembe. Az észak-atlanti szövetség 5. cikkelye alapján ugyanis egy NATO-tag fegyveres megtámadása, valamennyi tagállam elleni agressziónak tekinthető. Magyarán: ebben az esetben az észak-atlanti szövetség összes tagállama katonai akciót hajtana végre Ukrajna ellen, ami az ukrán állam megszűnését vonná maga után.

A kormányközeli ukrán politikus a NewsOne nevű televíziós csatorna élő adásában egy telefonáló kérdésére válaszolt rendkívül agresszív hangnemben a Magyarországgal kapcsolatos kérdésre – írja KárpátHír a politnavigator.net ukrán hírportál cikkére hivatkozva, amely a műsor tartalmát szemlézte.

Szergej Melnicsuk parlamenti képviselő a politikai pályafutását megelőzően a hadseregnél teljesített szolgálatot. Honvédelmi karrierje csúcspontjának az tekinthető, hogy az Ajdar zászlóalj parancsnoka volt egy ideig.

A NewsOne műsorában egy állítólag Kárpátaljáról telefonáló tévénéző felvetette: Ukrajna elvesztette a Krímet, keleti megyéinek egy részét, és – véleménye alapján - fennáll a veszély, hogy Kárpátalja is erre a sorsra juthat.A telefonáló szerint, a Magyarország által a kárpátaljai magyar nemzetiségű tanároknak, orvosoknak és újságíróknak nyújtott „önzetlen" támogatások ezt valószínűsítik.

Jöhet ugyanis egy népszavazás, melyen arról kell majd dönteni, akarnak-e a kárpátaljaiak Magyarországhoz csatlakozni? – tette fel a provokatívnak szánt kérdést.

A parlamenti képviselő erre azt válaszolta:ez kizárt, mivel az ukrán haderő kész közbelépni, és a 128-as dandárnak két óra elegendő, hogy a Balatonig hatoljon.

Arról persze nem beszélt a politikus, hogy amennyiben Ukrajna megtámadná hazánkat, akkor a NATO 29 tagjával, köztük Kijev legfőbb szövetségesével, az Amerikai Egyesült Államokkal találná magát szembe.

Az észak-atlanti szövetség 5. cikkelye alapján ugyanis egy NATO-tag fegyveres megtámadása egy külső hatalom által, valamennyi tagállam elleni agressziónak tekinthető.

Magyarán: ebben az esetben az észak-atlanti szövetség összes tagállama katonai akciót hajtana végre Ukrajna ellen, ami az ukrán állam megszűnését vonná maga után.Az elméletileg Nyugat-barát kijevi nacionalista kormánynak az EU-tagság elérése mellett – legalábbis papíron – az a legfőbb célja, hogy a NATO-hoz is csatlakozhasson. (Ez egyébként addig nem lehetséges, amíg ukrán területek, így a Krím és a Donyec-medencéje idegen, azaz orosz katonai megszállás alatt állnak).

Nem biztos, hogy a csatlakozási folyamat során az a legcélravezetőbb, ha egy NATO-tagállamot fenyeget katonai agresszióval a kijevi kormányközeli politikus, ugyanis - valamennyi tagállamhoz hasonlóan - a felvételnél Magyarország is vétójoggal rendelkezik.

A nemzeti érzelmű budapesti adminisztráció pedig a súlyosan diszkriminatív ukrán oktatási rendelet kapcsán megmutatta, hogy habozás nélkül él a vétójogával, amennyiben sérülnek a magyar érdekek.

Az ukrán oktatási rendelet ügyében egyként az észak-atlanti szövetség egyértelműen és határozottan Magyarország oldalára állt, felszólítva Kijevet a rendelet módosítására.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK