Életfogytiglani börtönbüntetésre súlyosbították Radovan Karadzic ítéletét

KARADZIC, Radovan Hága, 2019. március 20.
Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök (j) érkezik a fellebbviteli perének ítélethirdetésére az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermében 2
Hága, 2019. március 20. Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök (j) érkezik a fellebbviteli perének ítélethirdetésére az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék tárgyalótermében 2019. március 20-án. 2016-ban első fokon a "srebrenicai mészárosként" is ismert Karadzicot 40 évi börtönre ítélték népirtásért, valamint háborús és emberiesség elleni bűnökért. MTI/AP/Pool/Peter Dejong
Vágólapra másolva!
Jogerősen életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnököt szerdán az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT). 
Vágólapra másolva!

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában 40 év börtönnel sújtotta Radovan Karadzicot az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint

háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök érkezik a fellebbviteli perének ítélethirdetésére 2019. március 20-án Forrás: MTI/AP/Pool/Peter Dejong

A magát ártatlannak valló, 74 éves elítélt fellebbezett a határozat ellen. Ügyvédje az ítélet enyhítését, az ügyészség viszont életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte, mondván,

Karadzic abban a vádpontban is bűnös népirtásért, amely alól korábban felmentették.

A Nemzetközi Törvényszék fennmaradó ügyeit mandátuma lejárta után átvevő MICT szerdán hirdetett ítéletet a fellebbviteli eljárásban. A hágai bírói testület elutasította a védelem minden jogi érvét, és megerősítette, hogy Karadzic bűnös az ellene felhozott minden vádpontban, kivéve azt, amelyik alól első fokon is felmentették.

Forrás: MTI/AP/Pool/Peter Dejong

Vagn Joensen elnöklő bíró úgy vélekedett, hogy az elsőfokú ítélet

túl enyhe volt az egykori elnök által elkövetett bűncselekmények súlyosságához és módszeres kegyetlenségéhez képest.

Az ítélet szerint Karadzic a srebrenicai mészárlásért is felelős, amiben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút gyilkoltak meg.

Többen is részt vettek a túlélők és az áldozatok hozzátartozói közül az ülésen,

a bíró szavait taps fogadta.

Az ítélethirdetést szenvtelen arccal végighallgató, egykori pszichiáter Karadzic a per során végig azzal védekezett, hogy a srebrenicai mészárlás pusztán mítosz, a bűncselekményeket a muszlimok rendezték meg, és a boszniai szerbekre terelték a gyanút.

Tüntetők Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök fellebbviteli perének ítélethirdetése előtt a hágai Nemzetközi Törvényszék épületénél 2019. március 20-án Forrás: MTI/AP/Peter Dejong

A bíróság épülete előtt többtucatnyian tüntettek azért, hogy felelősségre vonják Karadzicot a népirtásért. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen a helyszínen.

A vád képviselője üdvözölte a döntést, amelynek köszönhetően az áldozatok végre láthatják, amint Karadzicot felelősségre vonják, és amely

szerinte fontos üzenetet hordoz, méghozzá azt, hogy az igazság győzedelmeskedik a gonosz felett.

Serge Brammertz ügyész figyelmeztetett, hogy egyesek megpróbálják majd úgy beállítani az ítéletet, mint amely a szerbek ellen szól, de ez hazugság.

A boszniai szerb elnöki tisztséget 1992-től betöltő

Radovan Karadzic ellen már 1995-ben vádat emeltek, ő azonban éveken át bujkált,

és csak 2008 júliusában fogták el Belgrádban és adták ki Hágának, ahol a következő évben kezdődött meg a pere.

Az első kép 1994. március 3-án egy moszkvai sajtóértekezleten készült, a középső 2008. július 31-én Hágában, míg a harmadik fotó 2008. március 8-án egy szerb egészségügyi magazinban jelent meg az elváltoztatott külsővel, Dragan Dabic álnéven, természetgyógyászként praktizáló Karadzicról Forrás: MTI/Jerry Lampen

Karadzic megítélése Bosznia-Hercegovinában máig vitatott. Az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta területeken inkább hősként tekintenek rá.