A visszatérő terroristák komoly veszélyt jelentenek Európára

2019.03.25. 13:00

Az Iszlám Állam közel-keleti meggyengülésével egyre több, a kötelékükbe tartozó dzsihadista próbál Európába jönni. A több fórumon igazolt folyamat értelemszerűen komoly biztonsági kockázatot rejt a kontinens, és így Magyarország polgárai számára, egyértelműen növelve a terrorveszélyt. Múlt héten egy, az Iszlám Államhoz tartozó veszélyes terroristát fogtak el Budapesten.

Múlt hét pénteken beszámoltunk róla, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a Terrorelhárítási Központtal együttműködve elfogta az Iszlám Állam egyik magas rangú vezetőjét Magyarországon. Mint utólag kiderült, a több európai országban is felbukkanó terroristát még tavaly decemberben fogták el a magyar hatóságok a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren, amint hamis okmányokkal akart bejutni az országba. Múltjának mozaikdarabjai pillanatok alatt összeálltak, és a létező legfélelmetesebb képet adták: a terrorszervezet emírjeként öngyilkos merényleteket szervezett és kivégzéseket irányított, emellett legalább húsz ember kivégzésében vett részt, valamint véreskezű hóhérként szerepelt az Iszlám Állam propagandavideóiban is. Az eset minden eddiginél közelebb hozta a magyar nyilvánosság számára a Nyugat-Európában már állandósult terrorfenyegetettség érzését, tökéletesen érzékeltetve a migráció okozta veszélyeket. Mivel az ISIS az utolsó területét is elveszítette Szíriában, a vándorló terroristák minden eddiginél komolyabb veszélyt jelentenek Európa, így Magyarország polgárai számára. 

"A migránsok közé terroristák is vegyülhetnek"

Az a tény, hogy az utóbbi időben a terrorszervezet jelentősen veszített közel-keleti állásaiból, és ezzel látványosan meggyengült, nem könnyítette meg Európa helyzetét. Ugyanis az "ejtőernyő" nélkül maradt ISIS-katonák kénytelenek voltak új célpont után nézni, kézenfekvő választás volt számukra a közelben lévő öreg kontinens. A folyamat Európa számára - a migráció leágazásaként - egy újabb nagyobb komoly kihívást jelentett, amivel szavak szintjén a politikai elit is foglalkozott, azonban az eredmények ez idáig meglehetősen vegyes képet mutatnak. Emlékezetes, Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt az első, aki kimondta, hogy a bevándorlás velejárója lehet a terroristák kontinensre való érkezése. Később a NATO és az ENSZ vezetői is felhívták a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az Európába érkező vagy visszatérő Iszlám Állam harcosai jelenthetnek. A katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg már 2015 májusában arra figyelmeztetett, hogy  az egyik probléma természetesen az, hogy [a migránsok között] visszatérő harcosok is lehetnek. A migránsok közé terroristák is vegyülhetnek. Két évvel később Jean-Paul Laborde, az ENSZ terrorizmus elleni ügynökségének korábbi vezetője pedig arról beszélt, hogy "Európa azzal fog szembesülni, hogy az Iszlám Államot tömegével hagyják el a Szíriában és Irakban legyőzött harcosai, akik veszélyesebbek és harcedzettebbek, mint a korábban visszatértek". Csakhogy a folyamat 2015 óta érdekes, és Európa számára vészjósló kanyart vett: a szunnita dzsihadista terrorszervezethez egyre több európai polgár kezdett el csatlakozni.  

Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár 2015 májusában arról beszélt újságírók előtt, hogy "az egyik legégetőbb probléma természetesen az, hogy a migránsok között visszatérő harcosok is lehetnek, a migránsok közé terroristák is vegyülhetnek"Forrás: NATO/NATO/Nato Multimedia Library/Nids

Egyetértés Európában

Ugyanis a jelenleg rendelkezésre álló statisztikák szerint az utóbbi években több ezer uniós állampolgárból lett ISIS-katona, akiknek a jelentős része, mintegy harmada a kiképzést követően visszatért Európába. Az Iszlám Állam összeomlása ezt a folyamatot minden bizonnyal fel fogja gyorsítani, így számuk várhatóan drasztikusan növekedni fog. Ezt a tendenciát támasztja alá több európai tanulmány és jelentés is. 

Az Európai Parlament (EP) által tavaly májusban készített jelentésben az olvasható, hogy egy 2016-os kutatás szerint 3900 és 4300 fő közötti uniós állampolgár lett ISIS harcos. Közülük legtöbben az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból és Belgiumból származnak, és nagyjából a 30 százalékuk már vissza is tért Európába. Az EP jelentésében arról is ír, hogy az Europol számításai szerint a visszatérő harcosok száma az ISIS összeomlását követően várhatóan nőni fog. 

A Nemzetközi Politikai Tanulmányok Olasz Intézete 2017 novemberében közölte, hogy számításaik szerint körülbelül 1500 dzsihadista tért vissza Európába abból a mintegy 5 ezer európaiból, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz. A tanulmány a nemzeti hatóságokra hivatkozva megemlíti, hogy az Egyesült Királyságba körülbelül 400-an, Franciaországba 400-500-an, Belgiumba 121-en, míg Svédországba 140-en tértek vissza a Közel-Keletről. Egy évvel korábban elkészített tanulmányukban úgy fogalmaztak, hogy "Belgiumot nyugodtan tekinthetjük a szélsőséges iszlám melegágyának". Kiemelték, hogy a Brüsszelt Antwerpennel összekötő, képzeletbeli tengely mentén fekvő városokból mintegy 355 radikális utazott el a Közel-Keletre.

ISIS-katonákForrás: YouTube

A Deutsche Welle 2018 januárjában a német kormányra hivatkozva arról számolt be, hogy Németországból 2012 óta 960 fő csatlakozott a terrorszervezethez, közülük minden ötödik nő volt. Harmaduk már visszatért Németországba, köztük 50 nő is. A gyermekeik számáról pontos adat nincsen, mivel a német belbiztonsági szolgálat a 14 éven aluli gyerekekről nem gyűjthet információkat. Hans-Georg Maaßen, a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal korábbi főnöke szerint ez azért probléma, mert "a Közel-Keletről visszatért gyerekek és fiatalok agyát átmosták a terroristák, akik így már erősen radikalizálódtak". Meglátása szerint emiatt Németországba való  visszatérésük után potenciálisan veszélyesek lehetnek, hiszen könnyen másodgenerációs dzsihadistákká válhatnak.

A brit Guardian című lap 2019 január végén arról cikkezett, hogy "az Európából toborzott harcosok közül a francia dzsihadisták voltak a legtöbben". Emlékezetes, közülük kerültek ki a párizsi Bataclannál, a stadionnál és különböző bárokban elkövetett terrortámadások elkövetői.

Shamima Begum még gyerekként két barátnőjével Londonból Szíriába utazott azért, hogy az Iszlám Államhoz csatlakozzonForrás: AFP/Laura Lean

A spanyol kormány új nemzeti stratégiát (Estrategia Nacional Contra el Terrorismo) jelentett be a terrorizmussal és a szélsőségekkel szemben 2019 februárjában. A program egyfajta óvintézkedés az Iszlám Államból visszatérő dzsihadisták ellen. A lépés érthető, hiszen a spanyol belügyminisztérium jelentése szerint mintegy 230 spanyol állampolgár az Iszlám Állam katonájaként harcolt, és nagy részük várhatóan vissza is tér az országba.

A boszniai belbiztonsági miniszter 2019 februárjában arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovina hajlandó visszafogadni azokat az állampolgárait, akik az elmúlt években az Iszlám Állam terrorszervezet kötelékében harcoltak Irakban és Szíriában. A tárca hivatalos adatai szerint 2012 után Boszniából legalább háromszázan csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Értelemszerűen Magyarországot különösen érzékenyen érinti az, hogy a Balkánon is jelentősen megnőhet a terrorveszély. Bosznia-Hercegovinában egyébként sem ismeretlen jelenség a radikális iszlám, hiszen a délszláv háború idején a Közel-Keletről számos mudzsahed érkezett az országba, hogy „testvéreik" oldalán harcoljanak. Közülük sokan azóta is Boszniában vannak. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK