Több tízezer fős migránskaraván készül Nyugat-Európába

Afghan refugees collected by Turkish border army sit in the truck after being deported by Greek army officers on December 9, 2018, near Greece border in Edirne. (Photo by BULENT KILIC / AFP)

Migránsok tízezrei tervezik, hogy a következő hetekben útnak indulnak Törökországból, illetve Görögországból Németországba – írja a Mandiner a Migrációkutató Intézet legújabb elemzése alapján. Szinte kivétel nélkül mind szír migránsok.

A törökországi „remény karavánja” elnevezésű, a közösségi médiában indított kezdeményezéshez közel

40 ezer, főként szír állampolgár csatlakozott, akik a rossz életkörülmények és a magas, 60 százalék körüli munkanélküliség miatt költöznének Nyugat-Európába.

A konvoj létszáma persze akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal, mivel az ingyenes szervezés és a nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított kíséret különösen vonzóvá teheti az utat – írja a Mandiner a tanulmány alapján.

Ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló karaván is szerveződik. A Migrációkutató szerint 2015-ben egy hasonló kezdeményezés eredményezte az Európai Unió felé induló tömeges migrációt.

A szervezőket az isztambuli székhelyű, körülbelül 50 szíriai civil szervezetet tömörítő Minbar al-Jamʻiyyat al-suriyya (Szíriai Egyesületek Fóruma) képviseli. A karaván célja az, hogy a jobb életre vágyó szíriaiak egy konvoj segítségével kijussanak Törökországból Európába. Az indulással megvárnák a török helyhatósági választásokat, 2019. március 31-ét.

Migránsok a török-görög határon egy korábbi felvételen Forrás: AFP/Bulent Kilic

Több szír forrás szerint, a koordinátorként dolgozó Anas Badawi lefújta az akciót, arra hivatkozva, hogy a kezdeményezés átpolitizálódott, és alkalmas lenne Törökország destabilizálására. Egy másik szervezet, a „Fariq al-amal al-tatawwuʻi” (Remény Önkéntes Csoportja) viszont cáfolta a karaván törlését, közlésük szerint a konvoj akár már március 15-én útnak indulhatott volna. Sőt, a karavánra az önkéntes csoport közlése szerint

már 50 ezer migráns regisztrált, akik között a szírek mellett további arabok és afrikaiak is vannak.
Az elmúlt hetekben egyébként

több ezren gyűltek össze a szír határhoz közel eső, zömében szírek által lakott Şanlıurfában és Gaziantepben, a közösségi médiában ugyanis elterjedt, hogy 6 ezer szírnek lesz lehetősége Európába jutni. A kialakult feszült helyzetben a török rendőrségnek is közbe kellett avatkoznia.

A görögországi kezdeményezésnek pedig még Facebook-oldala is van: a „Glitter of Hope Caravan” nevű oldal. A „Reménysugár karaván” oldalán március 25-én új bejegyzést tettek közzé arab nyelven. Ebből kiderül, hogy az albán határ közelében található Ioannina nevű görög település külterületén gyűlnének össze a csatlakozni kívánók egy rögtönzött táborban. Athénból és Thesszalonikiből közvetlen buszokkal lehet majd eljutni a gyülekezési helyre.

A kiindulási pont és a korábbi nyugat-balkáni migrációs útvonalak alapján feltételezhető, hogy a karaván Albánián, Montenegrón, Bosznia-Hercegovinán és Horvátországon keresztül kívánhat eljutni Nyugat-Európába.

Az indulás tervezett dátuma 2019. április 5. A bejegyzésben arra kérik a csatlakozókat, hogy a várhatóan 7-10 napig tartó útra vigyenek magukkal sátrat, gyógyszert, élelmiszert, ruhát és pénzt. A poszt szerint egy rövid időre meg fogják nyitni előttük a görög határt.

Migránsok Thesszalonikiben Forrás: AFP/NurPhoto/Nicolas Economou

A szervezők az út sikerességét

Allahtól és a karaván útját segítő humanitárius szervezetektől

remélik.

Az elemzés szerint a nyugat-európai, valamint a törökországi sajtó egyáltalán nem számol be a készülő migránskaravánról. Mint írják, a nyugati tagállamok és Brüsszel pozíciója teljesen érthető:

a karaván megjelenése alapjaiban cáfolná a „migrációs válság véget ért” típusú, elmúlt heteket jellemző narratívát,

és az EP-választás kampányában egyértelműen a lengyel, a magyar és az olasz kormány álláspontjának megerősödéséhez vezetne, miközben a többi nyugat-európai országban is javítaná a bevándorlást ellenző politikai erők pozícióját, és aláásná a jelenleg még többséginek számító álláspontot képviselők hitelességét.