Most megtudhatja, miért süllyedt válságba Japán

2019.03.29. 11:41

A II. világháború után szédületesen felemelkedő Japán elmúlt évtizedekbeli válságáról szól az Antall József Tudásközpont által kiadott legújabb kiadvány. A Jeff Kingston - A modern Japán kihívásai című kötetből többek között kiderül, hogyan süllyedt az 1990-es években stagnálásba az ázsiai ország, amelyről korábban azt jövendölték, hogy akár az Egyesült Államokat is kiszoríthatja az ázsiai kontinensről.

A kilencvenes évek elején a japán gazdasági csoda megtorpant. A katasztrofális piaci összeomlások és az azt követő elhúzódó recesszió a sokak által „Elveszett Évtized"-nek hívott időszakba torkollott, amely alapjaiban rengette meg a japán társadalmat, gazdaságot és politikát. A modern Japán kihívásai az ezt kiváltó, a második világháború óta bekövetkezett és az 1980-as években kiteljesedett gyökeres változásokat hivatott bemutatni.

Magyarázatok

Jeff Kingston célja a globális, regionális és belpolitikai átrendeződések Japánra gyakorolt hatásainak ismertetése, amelyek a jelenkorban olyan vitagerjesztő kihívásokat idéztek elő, mint a bevándorlási politika, a munkakultúra hatásai, az alkotmány békezáradékának sorsa, az idősödő társadalom, az atomenergia és a fukushimai hármas katasztrófa utáni újjáépítés, valamint a császári család és a jakuza átalakuló szerepe.

A kötet a Hirohito császár 1989-ben bekövetkezett halála után kialakult zűrzavaros időszaktól egészen Shinzo Abe miniszterelnök 2012-es választási győzelméig tartó időszakot öleli fel, s magyarázattal szolgál a napjainkban sorra megjelenő, Japán fokozódó gondjairól szóló híradásokra.

Az 1990-es évekig tartó gyors felemelkedés után stagnálásba fordult JapánForrás: AFP/Charly Triballeau

Ki jósolta volna meg ezt?

Kingston többek között arról is írt, hogy húsz évre előretekintve nehéz egy igazán fényes jövőbeli forgatókönyvet elképzelni Japán részére. Ugyanakkor a napjainkban kibontakozó reménytelenség láttán könnyen túlértékelődnek a negatív kockázatok, és nem kerül kellő hangsúly a prioritások átrendezésére, a kormányzás fejlesztésére, az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítására, a rendeleti kormányzásból a jogállamba való áttérésre, amely sokkal inkább összhangban áll a 21. századbeli Japán törekvéseivel.

Végtére is, az 1950-es években ki jósolta volna meg a gazdasági csodát? Az 1973-as olajválság időszakában ki látta volna előre az 1980-as évek végét jellemző gazdasági virágzást? És 1989-ben, a gazdaági buborék tetőfokán ki gondolta volna, hogy Japán gazdasági válsága ilyen gyorsan bekövetkezik, ráadásul ilyen mély és tartós lesz? Kingston mindig is megdöbbent, amikor azt látta, hogy az elmúlt két évtizedben mennyi változás zajlott le a hozzáállás, a fogékonyság, a tabuk, az elvárások, a politikák, a prioritások, és a normák terén.

A XXI. században rengeteg problémával kell megkűzdenie JapánnakForrás: AFP/Kazuhiro Nogi

A változások mértéke és sebessége ámulatba ejtő – és remélhetőleg a jövőbeli reformok és kiigazítások is hasonlóképpen gyorsak és mélyrehatóak lesznek. 2030-ra talán nem is lesz olyan rossz bőrben Japán, mint ahogyan azt most a legtöbben elképzelik.

Jeff Kingston a tokiói Temple University történész professzora, és egyben az Ázsiai Tanulmányok intézetének igazgatója. Számos könyvet és publikációt írt Japán történelméről és jelenleg fennálló problémáiról, emellett, akadémiai aktivitásának köszönhetően elemzései jelennek meg többek között a The Japan Times-ban, a South China Morning Post-ban és az Asian Pacific Journal-ban