A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget a londoni alsóház hétfő éjszakai szavazásán.

Ahogy azt korábban írtuk, John Bercow házelnök hétfőn kora este – egyszemélyi döntési jogkörénél fogva – kiválasztotta azokat a javaslatokat, amelyek a ház elé kerülhetnek úgynevezett indikatív – vagyis véleménynyilvánítási célú, jogilag egyelőre nem kötelező – szavazásra.

A négy javaslat ez volt:

  • A kormány köteles lenne átfogó és állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítására az EU-val a Brexit után.
  • Az Egyesült Királyság a kilépés után is az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja maradna.
  • Bármilyen típusú Brexit-megállapodás parlamenti elfogadása esetén a kormánynak népszavazást kell kiírnia az adott egyezményről, mielőtt a megállapodás életbe léphetne.
  • És végül nem lehet megállapodás nélkül kilépni, akkor sem, ha emiatt vissza kell vonni a Brexitet.

Ezeket a javaslatokat szavazták most le egyenként. A legközelebb a megszavazáshoz a vámuniót fenntartó javaslat járt, ezt mindössze három szavazat többséggel szavazták le (273-276).

Ennek megszavazása sem jelentett volna végleges megoldást a válságra. Nemcsak azért, mert ez nem kötelező érvényű szavazás volt, hanem azért is, mert ezt még az EU-nak is el kellene fogadnia. 

Háromszor szavazták le

Az EU-val novemberben elért 585 oldalas hivatalos Brexit-megállapodást és a hozzá kapcsolódó - a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó - politikai nyilatkozatot a londoni alsóház először január 15-én, a brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel, a március 12-i második szavazáson 149 fős többséggel utasította el.

A konzervatív párti brit kormány múlt pénteken harmadszor is a ház elé terjesztette a Brexit-megállapodást - leválasztva róla a politikai nyilatkozatot -, ám a képviselők ezúttal 58 fős többséggel ismét elutasították az egyezményt.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján pénteken, a harmadik szavazás napján közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnt volna, de Theresa May miniszterelnök már a Brexit-megállapodás második alsóházi elutasítása után kezdeményezte az EU-nál a kilépés elhalasztását június 30-ig.

Jövő péntekig jelezni kell, mi lesz a terv

A március végi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis péntek éjjelig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

Miután azonban ez nem történt meg, érvényét vesztette a rendezett brit kilépésre megállapított május 22-i határidő, és életbe lépett egy új: Londonnak immár április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy ha e határidő meghosszabbítását kéri, akkor hajlandó-e részt venni a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása.

Pénteken megállapodás nélkül megszűnhet a tagság

Az elmúlt napok alsóházi szavazásai nyomán a Brexit-folyamatban teljes patthelyzet állt be: jelenleg nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételeiről, a ház kétszer elvetette az összes beterjesztett alternatív megoldást is, és az utóbbi hetekben több szavazáson nagy többséggel a megállapodás nélküli kilépést is elutasította.

A megállapodás nélküli Brexit kockázata azonban nem szűnt meg. Ha ugyanis a jövő pénteki határidőig nincs előrelépés a további Brexit-menetrend ügyében, és ha az EU a Brexit-határidő újabb halasztása fejében ragaszkodik a brit részvételhez az EP-választásokon, ám ezt a brit kormány elutasítja, akkor jövő pénteken a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül megszűnhet.