Durva magyarellenes provokáció: Felavatták a román-magyar határ kijelölőjének a szobrát Nagyváradon

2019.04.02. 15:46

Nagyszabású, a magyarságra nézve rendkívül provokatív szellemiségű ünnepség keretén belül felavatták Nagyváradon Emmanuel de Martonne francia földrajztudós szobrát, akinek nagyon fontos szerepe volt az első világháború utáni, az etnikai törésvonalakat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó román-magyar határ kijelölésében - írja az Agerpres román hírügynökség. Ennek eredményeképpen olyan magyar városok mint Temesvár, Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti Romániához kerültek, noha ezen gazdasági, stratégiai és kulturális szempontból fontos településeken csak minimális számban éltek román nemzetiségűek.

A Nagy-Románia megalakulása centenáriumi rendezvényei közé sorolt, katonai díszszemlével egybekötött szoboravatást a Bihar megyei prefektus hivatala és a nagyváradi helyőrség-parancsnokság szervezte.

Ioan Mihaiu prefektus a rendezvényen elmondta: a szobor nem a földrajztudósnak, hanem a geopolitikusnak állít emléket, aki döntő módon befolyásolta Nagy-Románia nyugati határainak a kijelölését.

Neki köszönhetjük, hogy Temesvár, Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti >>visszatértek<< Romániához - közölte Ioan Mihaiu.

A „visszatérés" kifejezés egyébként a román történelemnek a realitásokkal hadban álló szemléletmódját tükrözi, mivel a trianoni békediktátum előtti időszakban (1920) az említett városok – Kelet-Magyarország és Erdély más részeihez hasonlóan – soha nem tartoztak Romániához.

Nagyvárad főtereForrás: AFP/Photononstop/Tibor Bognar

A prefektus továbbá kijelentette: Emmanuel de Martonne érdemét növeli, hogy olyan körülmények között sikerült „elismertetnie" Románia mai határait, amikor egy adott pillanatban még az is kérdésessé vált, hogy a nagyhatalmak elismerik-e az ország háborús győztes szerepét.

Ugyanis Románia megszegte az Antanttal kötött titkos szerződést, és különbékét írt alá a Központi hatalmakkal, majd pedig azelőtt egy nappal üzent ismét hadat Németországnak, hogy az ellenjegyezte volna a fegyverszüneti egyezményt Franciaországgal – de a politikus ezeket az apró részletet „elfelejtette" hozzátenni.

A ceremónián elmondott beszédében Ioan Nicu Sava, a bukaresti tudományegyetem földrajz szakának docense azt tartotta Emmanuel de Martonne érdemének, hogy elkészítette a közép-európai térség etnikai térképét, mely kirajzolta a román etnikai teret.

A térképet - mely szerinte jól jelezte, hogy hol kell meghúzni a sokat vitatott határvonalat - a francia hadsereg térképészeti szolgálata adta ki.

Az „új" magyar-román határ egy etnikai térképen.Forrás: Wikimedia Commons

A határvonalat végül a Temesvár-Szatmárnémeti vasútvonal nyugati oldalán húzták meg, Románia javára. Bukarest tulajdonképpen a térség stratégiai jelentősége, főleg a vasútvonal miatt kapta meg az elenyésző román lakossággal rendelkező területet.

A magyar közút, illetve a vasúthálózatnak azóta is problémát okoz ez a mesterséges határvonal.

Arról nem is beszélve, hogy hazánk elvesztette ezeket a rendkívül fontos gazdasági központokat, amelyek évszázadokon át modernizációs centrumokként funkcionáltak.

TemesvárForrás: Wikimedia Commons

A mai értelemben vett Kelet-Magyarország gazdasági problémái is jelentős részben a rosszul meghúzott határvonalhoz vezethetőek vissza.

Az 1910-es népszámláláson egyébként Temesvár lakosságának 39,3 százaléka vallotta magát magyarnak, 10,4 százaléka románnak, Aradon a magyar és a román lakosság részaránya 73 és 16,2 százalék, Nagyváradon 91,3 és 5,5 százalék, Szatmárnémetiben pedig 94,8 és 2,8 százalék volt.