Abdel-Azíz Buteflika államfő lemondása után a "politikai átmenet" lett az Algéria előtt álló legfontosabb kihívás - mondta Haszni Abibi, a genfi Arab és Földközi-tengeri Kutatóintézet (CERMAM) igazgatója, akivel az AFP francia hírügynökség készített interjút szerdán. Az elemző szerint egyelőre nem tudni, mire készül Buteflika lemondása után, de most úgy tűnik, hogy megszakadt a korábbi bizalom Buteflika és környezete, illetve a hadsereg között. 

Abibi szerint az elnök keddi lemondása két szereplő előtt nyitotta meg a kaput: az algériai hadsereg és az "utca" előtt. Lemondása arról tanúskodik, hogy megszakadt a korábbi bizalom a hadsereg, illetve az elnök és környezete között. Ez a hadsereg első győzelme, de nem végleges, miután a politikai átmenet a legfontosabb kihívás.

A szakértő elmondta azt is, hogy az utcai tüntetők új szereplővé váltak a politikai életben, és nem fognak itt megállni, hanem követelni fogják a lemondás politikai folytatását. A hadsereg elveszítheti a presztízsét, ha rossz lépéseket tesz az átmenet során. Egyelőre nem tudni, mire készül Buteflika lemondása után. 

A hadsereg látszólag az "utca" oldalára állt

Az észak-afrikai országot húsz éve irányító, 82 éves Buteflika az után mondott le kedden - hat hete tartó utcai tüntetések nyomán -, hogy korábbi rendíthetetlen szövetségese, Ahmed Gáid Szaláh, a hadsereg vezérkari főnöke alkotmányos eljárást indítványozott ellene arra hivatkozva, hogy megromlott egészsége miatt alkalmatlan a feladata ellátására. Ehhez az állásponthoz rövidesen csatlakoztak a rendszer fő támogatói is.

A tábornok, aki kedden Buteflika "haladéktalan" eltávolítását szorgalmazta, az ország egyik legbefolyásosabb embere - mutatott rá az AFP. 1940-ben született, 17 évesen csatlakozott az Algéria felszabadításáért harcoló Nemzeti Felszabadító Hadsereghez (ALN). Országa függetlenné válásakor a belépett a hadseregbe, szovjet katonai akadémián tanult, és egyre emelkedett a ranglétrán. 1994-ben lett a szárazföldi haderőnem vezérkari főnöke, a hadsereg és az iszlamisták közötti polgárháború (1992-2002) tetőpontján. 2004-ben nevezte ki Buteflika a hadsereg vezérkari főnökének a második államfői mandátumát ellenző Mohamed Lamari helyére, és rekordidő óta tölti be ezt a tisztséget. Gáid Szaláh tábornok az államfő hűséges támasza lett, aki lehetővé tette számára a hadsereg korszerűsítését.

A tábornok, aki az elmúlt hónapokban nyilvánosan is kiállt Buteflikának a tömeges tiltakozást kiváltó lépése mellett, hogy induljon az 5. mandátumáért az azóta elhalasztott áprilisi elnökválasztáson, később egyre mérsékeltebben támogatta az államfőt, és hangoztatta, hogy a hadsereg "osztja" a nép "értékeit és elveit".

A politikai átmenet kapcsán Haszni Abibi úgy vélte, hogy a hadsereg el akarja kerülni a légüres teret, egy olyan elnöknek akarja adni a gyeplőt, aki képes az átmenet levezénylésére. A hadsereg feltehetően továbbra is a dolgok sűrűjében kíván maradni, de nem képes egyedül irányítani a politikai átmenetet.Nagyon rövid az idő a választási törvény átírásához, de megfelelő politikai akarattal el lehet érni, hogy általános szavazással, szabad választáson válasszanak elnököt - vélte az elemző.

Az algériai politikai színpadon megjelenő esetleges új szereplők kapcsán Abibi több politikust is említett, akiket érdekel az államfői poszt, és a korábbi elnökválasztáson is indultak. Ilyen többek között Ali Benflisz volt miniszterelnök, Buteflika egykori riválisa, illetve Musztafa Búsási ügyvéd, emberi jogi aktivista, az "utca embere".

Musztafa Búsási a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta: Buteflika lemondásával nem érnek véget a békés tüntetések, nem fogadnak el egy új elnököt a veteránok, üzletemberek és FLN-funkcionáriusok alkotta jelenlegi "hatalomból".

Buteflika valamennyi pártra rányomta a bélyegét, azaz vagy teljesen eltávolították őket a politika színpadáról, vagy belülről gyengítette őket a rendszer. Az utcai tüntetések jelentette demokratikus fellángolás azonban fontos lehetőséget nyújt számukra, hogy ismét fontos pártokká váljanak - véli a szakértő.

Abdel-Azíz Buteflika 2016 áprilisábanForrás: AFP/Eric Feferberg

A CERMAM igazgatója úgy véli, nagyon fontos, hogy az új - akár ideiglenes - hatalom megpróbáljon tárgyalni, jelentős kompromisszumokat kötni, hogy elkerüljék a leszámolást, ami kisiklatná a békés folyamatot. 

A Reuters ugyanakkor rámutatott, hogy Buteflika távozása csak az első gesztus a kőolajban és földgázban gazdag ország fiataljai számára, ahol minden negyedik 30 év alatti állampolgár munkanélküli.

Egy belterjes, korrupt rendszert hagy hátra Buteflika

A Reuters által megkérdezett elemzők rámutattak, hogy a rendszer krónikus despotizmustól szenved, Buteflika 2013-as agyvérzése óta a fivérei, oligarchák és volt katonákból lett hírszerzők irányították az országot. A héten - az elnök várható távozása jeleként - tucatnyi politikai kapcsolatokkal bíró üzletember útlevelét vonták be, miután korrupció gyanúja miatt vizsgálatot indítottak ellenük. Egyiküket, Buteflika hívét, Ali Haddádot őrizetbe is vették - jelentette szerdán az Ennahar televízió.

Buteflika részt vett a francia gyarmatosítás elleni harcban az 1950-es és 1960-as években, majd Algéria külügyminisztereként a harmadik világ érdekeit védte a hidegháború idején. Algéria történelmének legsötétebb időszakában, a mintegy 200 ezer emberéletet követelő polgárháború idején, 1999-ben lett Algéria elnöke. Sikerült helyreállítania a stabilitást, de kora és betegsége korlátokat szabott tevékenységének. Nem sikerült talpra állítania a gazdaságot, korrupciós botrányok övezték az elnökségét.