Nicaraguában kiengedtek ötven bebörtönzött ellenzékit, de őrizetben maradtak

Daniel Ortega: Odakinn nem kisangyalok vannak, hanem fegyverek, amelyekkel a rendőrökre lőnek

A nicaraguai hatóságok kiengedtek pénteken a börtönből további 50 olyan embert, aki Daniel Ortega elnök kormánya ellen tüntetett, így február óta összesen mintegy 200 politikai foglyot engedtek ki. Szabadságukat azonban nem nyerik vissza ezek az emberek, házi őrizetben maradnak, és nem ejtik velük szemben a vádat, miszerint megzavarták a közrendet.

Csütörtökön megállapodás nélkül értek véget a kormány és az ellenzék közötti tárgyalások, amelyeket az országot sújtó válság rendezése céljából folytattak.

A felek azonban nyitva hagyták a párbeszéd folytatásának lehetőségét.

Az ellenzéki Polgári Szövetség az Igazságért és a Demokráciáért (ACJD) időt adott Ortega kormányának a gondolkodásra

- idézte az El Nuevo Diario című nicaraguai napilap Carlos Tünnermann ellenzéki tárgyalót. Az ACJD képviselője az után beszélt a médiának, hogy szerda éjfélkor lejárt a megállapodás lezárásának határideje.
A kormány és az ellenzék közötti egyeztetéseket február végén indították újra. A kormány a múlt pénteken ígéretet tett a tiltakozáshoz való jogok visszaállítására és a kormánypárti fegyveres csoportok lefegyverzésére.

A rendőrség azonban ettől függetlenül továbbra is feloszlatta a tiltakozó gyűléseket.

Az ellenzék - állítása szerint - meg akar bizonyosodni arról, hogy a kormány tartja-e magát ígéreteihez, valamint követeli az általuk politikai foglyoknak tartott társaik szabadon bocsátását.

A nicaraguai kormány múlt szerdán bejelentette, hogy 90 napon belül szabadon enged minden bebörtönzött ellenzékit és újságírót.

Bár azóta mintegy száz embert bocsátottak szabadon, az ellenzék szerint további százak - akár 600 is - vannak még mindig rács mögött.
Ortega elutasítja az ellenzék előrehozott választásokra vonatkozó kérését, valamint azt is, hogy az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) autonóm szerveként működő Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága (IACHR) és az ENSZ a megállapodások kezeseiként lépjenek fel.

A kormány ezenkívül azt akarja, hogy inkább saját intézményei vizsgálják ki a politikai erőszakcselekményeket, semmint független csoportok.

Ortega szerdai nyilatkozata szerint sikerült előrelépést elérniük,

amelyet viszont "külső tényezők" hátráltatni akarnak.

Daniel Ortega Forrás: AFP//Inti Ocon

A La Prensa című nicaraguai napilap szerint az elnök ezzel

az Egyesült Államokra és az Európai Unióra utalt,

amelyek komoly nyomást gyakoroltak a nicaraguai kormányra a politikai szabadságjogok miatt.
Nicaragua történelmének egyik legsúlyosabb társadalmi, politikai és gazdasági válságával küzd. Az országban 2018 áprilisának közepén zavargások kezdődtek, miután a biztonsági erők leverték a nyugdíjcsökkentések miatt kirobbant megmozdulásokat. Emberi jogi szervezetek eltérő becslései szerint

325 és 568 közé tehető a zavargások halálos áldozatainak száma,

és százakat vetettek börtönbe. A kormány 199 halálos áldozatot ismer el.

Az ellenzék szerint az egykori sandinista gerillavezérből lett államfő diktatúrát épített ki Nicaraguában. Ezért azt követelik, hogy a 2007-ben újra hatalomra került, korrupcióval és az emberi jogok lábbal tiprásával vádolt Ortega távozzon a hatalomból, az alelnöki székbe ültetett feleségével, Rosario Murillóval együtt. Az elnök ezzel szemben azt állítja, hogy az ellenzék puccsot kísérelt meg ellene a katolikus egyház és az Egyesült Államok támogatásával.