Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Európai Parlament háromtagú tárgyalócsoportja újra megerősítette, hogy továbbra is támogatja a romániai Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) korábbi vezetőjét, Laura Codruţa Kövesit.
Mint írták, már
három tárgyalási forduló lezajlott eredménytelenül a másik uniós társjogalkotó szervvel, a tagállamok kormányait tömörítő Tanáccsal, amely Jean-Francois Bohnert francia ügyészt támogatja.
A parlament tárgyaló delegációja egyúttal álláspontja felülvizsgálatára szólította fel az Európai Tanácsot.
„Mélységesen sajnáljuk a jelenlegi patthelyzetet, ami megakadályozza a kinevezést” – hangsúlyozta a munkáspárti, indiai migráns hátterű, brit állampolgárságú Claude Moraes, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) elnöke.
A válogatott hazugságoktól hemzsegő és Magyarországot elítélni akaró Soros-Sargentini jelentés összeállítója, Judith Sargentini, a LIBE zöldpárti, holland alelnöke kijelentette:
a román hatóságok fellépése Kövesi ellen a korrupciógyanús ügyei miatt megerősítette őt abban, hogy a DNA volt vezetőjét kell kinevezni az EPPO élére.
Ahogy az Origo beszámolt róla, Sargentini egyébként a főügyészjelöltek második meghallgatása után azt mondta a tárgyalódelegáció tagjainak, hogy
az EPPO vezetőjét nem szakmai alapon, az önéletrajza alapján kell kiválasztani, hanem politikai szempontok szerint.
A szélsőbaloldali politikus tehát már
nem is titkolja a kollégái előtt, hogy neki a szakmaiság a legkisebb mértékben sem számít, és – szovjet módra – kizárólag politikai kinevezetteket akar látni.
A tagállamok kormányait tömörítő Tanács a harmadik, ismét kudarccal végződő egyeztetés után csütörtök este közleményt adott ki – írja a Maszol a G4media román hírportál információira hivatkozva.
Ennek alapján elképzelhető, hogy
csak a májusi európai parlamenti választások után kerül pont a kinevezési procedúra végére.
Az ET tárgyalóküldöttségének tagjai szerint a leendő európai főügyészégnek egy tapasztalattal rendelkező, független vezetőre lesz szüksége, aki kezdettől fogva úgymond „sínre tudja tenni” az intézményt, felépíti adminisztratív szempontból, biztosítja a működését, illetve kialakítja a jó kapcsolatokat a tagállamok jogi intézményeivel.
Az ET mindhárom jelölt képességeit elismeri, de
a „döntőbe jutott” Kövesi és Jean-Francios Bohnert közül a francia kinevezését támogatja.
Emiatt a tagállami kormányokat tömörítő intézmény szerint a végső döntést az EP-választások utáni időszakra kellene halasztani.
Ezt követően tudatták az érintett felek, hogy az eredetileg április 10-ére kitűzött negyedik megbeszélést elnapolják, mert az ET április 12-ét javasolta időpontnak, ezt viszont az EP elutasította.
Ezért könnyen elképzelhető, hogy
csak júniusban születik döntés az európai főügyész kinevezéséről, miután megalakul az új összetételű Európai Parlament.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy más összetételű Parlamentnek köszöntően módosulhat a testület álláspontja, magyarán:
ők is beállhatnak a nagy tapasztalattal rendelkező francia jelölt mögé.
Burkoltan utalt is Bohnert előnyére Věra Jourová, az Európai Bizottság (EB) jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztosa csütörtöki, bukaresti útja során.
Kijelentése alapján – amit akár a Bizottság nézőpontjaként is értelmezhetünk –
éppen ebben a periódusban folytatott eljárás akadályt jelent a román jelölt számára az európai főügyészi tisztségért folytatott versenyben
– közölte az Agerpres hírügynökség.
A cseh EU-biztos ezzel – burkoltan – utalt arra a 17 korrupciós aktára, amiben gyanúsítottként szerepel Laura Codruţa Kövesi neve.
Amennyiben az új Európai Parlament – amelynek már egész biztosan nem lesz a tagja Sargentini, mivel nem indul a választáson, és Moraes sem a brexit miatt – beáll Jean-Francios Bohnert mögé, ez eldönti a kérdést.
Ha meghiúsul Kövesi kinevezése, az a Soros-birodalom és valamennyi kitartottja (Timmermans, Verhofstadt, Sargentini, stb.) hatalmas vereségét fogja jelenteni,
és relatív értelemben ez akár győzelemként is értelmezhető a szuverenista közép-kelet-európai tagállamok számára.
