Hekkerek bosszulják meg Assange-t

London, 2019. április 11. A 2019. április 5-i képen egy Julian Assange, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója mellett kampányoló jármű mellett megy be egy férfi Ecuador londoni nagykövetségére, ahol Assange hét éve tartózkodik. A Scotland Yard április 11-én őrizetbe vette Assange-t, miután az ecuadori kormány visszavonta a 47 éves ausztrál újságírónak korábban megadott menedékjogot. MTI/EPA/Andy Rain

Több mint negyvenmillió hekkertámadás érte az ecuadori kormányintézményeket azóta, hogy Quito a múlt héten visszavonta a menedékjogot Julian Assange-tól, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítójától – közölte Patricio Real helyettes távközlés miniszter hétfői sajtótájékoztatóján.

A kibertámadások csütörtökön kezdődtek – aznap, amikor Lenín Moreno ecuadori elnök visszavonta a menedékjogot –, és Nagy-Britanniából, Franciaországból, Romániából, az Egyesült Államokból, Brazíliából, illetve Ecuadorból érkeztek.

Az állami intézmények feltört honlapjai között volt az elnöki hivatal, a külügyminisztérium, a belügyminisztérium és a központi bank internetes felülete is. Néhány tartományi kormány honlapját is megtámadták, de helyreállították őket. Real szerint a helyzet nem harapódzott el, mert

néhány óra alatt, izraeli szakértők bevonásával elhárították a kibertámadásokat.

A nemzetközi hekkerkapmány célja a kormányzati weblapok működésképtelenné tétele volt – szögezte le a miniszterhelyettes. Real szerint az őrizetbe vétel után fenyegetés érkezett az Anonymous globális hekkercsoporttól. „Engedjék szabadon Assange-t, különben pórul járnak” – figyelmeztetett az hekkercsoport.

Az április 5-i képen egy Julian Assange mellett kampányoló jármű mellett megy be egy férfi Ecuador londoni nagykövetségére Forrás: MTI/EPA/Andy Rain

Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségének védelmét élvezte, és azért menekült oda, mert attól tartott, hogy Nagy-Britannia kiadja őt Svédországnak, ahol szexuális erőszakkal vádolják, a svéd hatóságok pedig kiadhatják az Egyesült Államoknak, ahol

titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene.

Moreno a múlt csütörtökön megvonta tőle a menedékjogot, a brit rendőrség pedig azonnal őrizetbe vette.

Az ecuadori államfő azzal indokolta a menedékjog megvonását, hogy a WikiLeaks alapítója többször megsértette a nemzetközi egyezményeket és a mindennapi élet szabályait. Moreno szerint bizonyítékok vannak arra, hogy Assange a legutóbbi időkig kapcsolatban állt a WikiLeaksszel,

„kémközpontot” működtetett a nagykövetségen, és beavatkozott más országok belügyeibe,

a legutóbb, januárban vatikáni dokumentumokat szivárogtatott ki. Moreno hozzátette: Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott Nagy-Britanniától arra, hogy nem adják ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.