Migránskaravánok indulhatnak el a Balkánról az unió felé
2019. április 17. 09:40
Diavata, 2019. április 6.
Illegális bevándorlók tüntetnek az észak-görögországi Szalonikitől nyugatra fekvő Diavatában lévő migránstábor előtt 2019. április 6-án. A tábornál több száz, Görögország különböző részeiből érkezett migráns gyűlt össze, hogy az észak-macedóniai határon áttörve, a Balkán-félsziget országain keresztül az Európai Unió gazdagabb államaiba vonuljon. A görög rendőrök nem engedik őket tovább, ezért harmadik napja robbannak ki összecsapások az illegális bevándorlók és a rendfenntartók között.
MTI/AP/Jánisz Papanikosz
Vágólapra másolva!
A Balkán-félszigeten a migrációs hullám megint kritikus szintre emelkedett, az egyre inkább tarthatatlanná váló helyzetre felfigyelt a német külföldi közszolgálati csatorna, a Deutsche Welle is. A német közvélemény főleg a Görögország északi részén, a helyi rendőrök és az illegális migránsok között összecsapások miatt fordít ismét kiemelt figyelmet a Balkánra. Annak is fennáll a veszélye, hogy a bevándorlók – amerikai mintára – karavánba szerveződnek, és úgy indulnak meg az Európai Unió belseje felé.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, április elején a görög hatóságok egy Szaloniki melletti, Diavatában lévő migránstáborban könnygázzal oszlatták fel a lázadó migránsok csoportjait, akiknek
az volt a céljuk, hogy karavánba csoportosulva átjussanak Észak-Macedóniába, majd onnan Közép-Európán keresztül Németországba menjenek.
Illegális bevándorlók tüntetnek az észak-görögországi Szalonikitől nyugatra fekvő Diavatában lévő migránstábor előtt 2019. április 6-án Forrás: MTI/AP/Jánisz Papanikosz
A rendőrség erőteljes fellépésének köszönhetően végül sikerült megakadályozni a tervüket, a migránsokat pedig – három nap megfeszített küzdelem után – visszavitték a befogadó központba.
Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének (IOM) becsélései alapján
Görögországban jelenleg 60 ezer migráns tartózkodhat,
akiknek nagy többsége még mindig Németországba szeretne eljutni.
Emiatt fennáll annak a veszélye, hogy
a migránsok valószínűleg karavánba csoportosulva ismét megpróbálnak átszökni Észak-Macedóniába.
A befogadó központok, ahol jelenleg el vannak szállásolva nagyon túlterheltek, és nem bírják az újonnan érkezők miatt az egyre nagyobb nyomást.
A központok az ország valamennyi részén megtalálhatóak, főleg a török határhoz közel fekvő szigeteken, de a kontinensen is, elsősorban a nagyvárosok mellett.
Annak ellenére, hogy 2016-ban Angela Merkel német kancellár az Európai Unió nevében kötött egy megállapodást a Recep Erdogan vezette Törökországgal a migránsok Anatóliában tartásáról,
a török határvédelem mégsem működik megfelelően,
amit az is jelez, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai alapján csak tavaly
34 ezer illegális bevándorló jött Törökországból Görögországba.
Idén pedig nagyjából 5 600-an érkeztek. Az időjárás egyre melegebbé válása miatt arra számít a Frontex és az IOM, hogy még többen jönnek majd.
Az ellenőrizetlen migrációnak halálos áldozatai is vannak, 2018-ban 174 fő fulladt bele az Égei-tengerbe, 2019-ben pedig 10.
Bosznia-Hercegovina
Mivel a magyar-szerb, illetve a magyar-horvát határra emelt biztonsági kerítés és a görög-észak-macedón határon lévő szögesdrótkerítés miatt a migránsok már nem tudnak észak felé menni, ezért kialakult egy alternatív útvonal Albánián és Montenegrón keresztül Bosznia irányába.
A Nyugat-Balkánon legalább 10 ezer migráns tartózkodhat, ebből 4 ezer a bosnyák államban.
Migránsok Boszniában. A kép illusztráció Forrás: AFP/FRANCOIS LO PRESTI
A helyi hatóságok a jövőben
az illegális bevándorlók számának a drasztikus emelkedésére számítanak.
A migrációs helyzetről az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozott Dragan Mektic bosnyák nemzetbiztonsági tárcáért felelős miniszter.
Elmondta, hogy tavaly
az Európai Uniótól 9 millió eurós támogatást kaptak a migránsok elszállásolására.
A pénzt a befogadó központok fejlesztésére fordították.
A Boszniában vesztegelő migránsok Horvátországon keresztül akarnak bejutni az unió területére, de a hatóságok és a nehéz, hegyes terepviszonyok akadályozzák őket ebben.
A horvát határőrség egyébként tömegesen küldi vissza az illegálisan érkezőket Boszniába,
ez ellen határozottan igyekszik fellépni az erősen bevándorláspárti, Soros György által is finanszírozott Amnesty International.
A sorosista szervezet a horvát határőrök ellen is megpróbál nemzetközi lejárató kampányt szervezni, ahogy azt hazánkban már megtette.
A horvát hatóságok tiltakoznak ez ellen.
Albánia
A migránsok Görögországból Albánián és Montenegrón keresztül jutnak el Boszniába.
2018-ban az albán határőrség 3 400 migráns tartóztatott fel,
ami jelentős emelkedés a 2017-es 750 főhöz képest.
Ebben a statisztikában azonban nem szerepelnek azok, akik hajóval próbálkoznak az Adriai-tengeren keresztül Albániába jutni.
Az albán és a montenegrói kormány is kötött megállapodást a Frontexszel, aminek az a lényege, hogy
mindkét állam fel kell tartóztassa a határaihoz érkező migránsokat.
Albánia ugyanakkor már problémákkal is küszködik.
Mivel Európa egyik legszegényebb országa, maguk az albánok is tömegesen hagyják el hazájukat, és annak ellenére, hogy az országban a második világháború óta nem folyik katonai konfliktus, mégis
évente nagyjából 20 ezren kérnek menedékjogot valamely nyugati tagállamba.
Észak-Macedónia és Bulgária
Mivel Észak-Macedónia drótkerítést épített a görög határra, ezért nagyon kevés migráns tartózkodik ott, hivatalosan alig 35.
Ugyanakkor éppen a határkerítés miatt veszik sokan az útjukat Albánia irányába.
Bulgária az április elején, a görög hatóságok és a migránsok között kitört összetűzések után erősítette meg a határvédelmét a görög szakaszon.
A bolgár-török határon erre nem volt szükség, mivel ott biztonsági kerítés áll.
A bolgár határkerítés Forrás: AFP/NIKOLAY DOYCHINOV
A bolgárok keményen fellépnek az illegális migrációval szemben, és ennek meg is van az eredménye: míg 2015-ben és 2016-ban 20-20 ezer migráns lépett be az ország területére, addig tavaly már csak 2 500.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
