Notre-Dame: rémisztő állapot, ellenőrizetlen felújítás, kaotikus tűzoltás

2019.04.16. 10:21

Hogyan gyulladhatott ki a keresztény világ egyik jelképe, láthatóan miért nem volt terve a tűzoltóknak és a polgári védelemnek ilyen esetre, és hogyan terjedhetett ilyen gyorsan a tűz a Notre-Dame-ban? Ezek a kérdések merültek fel hétfő este a döbbent franciákban és sok emberben a világon a tévék előtt. A belügyi vezetők nyilatkozatai azt mutatták, hogy a hatóságok egyáltalán nem urai a helyzetnek. Bár a Notre-Dame szerkezete rengeteg fát tartalmazott, szakértők már a tűz közben azt mondták, ekkora lángokhoz rengeteg felhalmozott éghető anyag kellett. Valószínűleg építési anyagok. De ezeket hogyan tárolhatták ilyen veszélyes helyen, valószínűleg felügyelet nélkül? A székesegyház csúcsa, a huszártorony perceken belül ledőlt, a harangtornyokat csak nagy nehezen sikerült megmenteni. A Notre-Dame már régóta nagyon rossz állapotban volt, folyamatosan halogatták a felújítását, Emmanuel Macron elnök kormánya nem volt hajlandó fedezni a teljes költséget, és tavaly 2 és félmillió eurót még el is vont a felújítási munkáktól. A Notre-Dame rektora már akkor jelezte, hogy ez súlyos problémákat okozhat. 

Órákon át égett a francia főváros, Párizs egyik jelképe, a Notre-Dame székesegyház hétfő este, a nagyhét első napján. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya, és odaveszett a teljes tetőszerkezete. A lángokat csak többórás erőfeszítéssel tudták megfékezni, eloltani csak reggelre sikerült. Az épületből gyakorlatilag csak a falak maradtak

A tűzoltók nem tudták, mihez kezdjenek

A tűzoltók vezetői és a belügyi vezetők nyilatkozatai azt mutatták, hogy az irányítás kaotikus volt. Senki nem tudta, ilyenkor mit kell csinálni. 

Jó példa erre, hogy még hétfő este a francia belügyminisztérium arról tájékoztatott, hogy a tűzoltók nem biztosak abban, hogy el tudják oltani a tüzet. Valójában úgy tűnik, nem is sikerült, az épület addig égett, amíg volt éghető anyag. Azt sikerült meggátolni, hogy az egyik harangtorony is leégjen, a másikra pedig átterjedjen a tűz.

A tűzoltók névtelenül nyilatkozó vezetői elismerték, hogy valójában be kellene menni az épületbe, azonban az emberéletek védelmében ez nem lehetséges. A légi oltást azért vetették el, mert attól tartottak, hogy a vízbombák miatt összedőlne az épület.

Szakértők egybehangzóan állították, hogy ekkora tűzhöz rengeteg éghető anyag kell, ami a felújítás miatt ott lévő építési anyagokat jelenthette.

A rendőrség azt is közölte, este hét óra előtt tíz perccel (amikor a Notre-Dame kigyulladt) a munkások már nem voltak a területen. Ez viszont azt jelentette, hogy a világ kereszténységének és az egyetemes kultúrának az egyik jelképét úgy kezdték felújítani, hogy közben nem voltak szigorú biztonsági intézkedések.

Az épület amúgy is rémisztő állapotban volt, sokszor kövek hullottak le a falakról. Az amerikai CBS televízió riportja már 2018 márciusában arról szólt, hogy a templom gyakorlatilag az összeomlás határán van – írja a Mandiner. A felújítás 185 millió dollárba került volna az akkori számítások szerint, ebből a francia kormány a riport időpontjában 50 millió dollárt tudott állni. Vagyis a valamivel több mint ötven milliárd forintnyi összegből kevesebb, mint 15 milliárdnyit szánt Emmanuel Macron kormánya Franciaország egyik jelképére. Így többek közt az amerikaiakhoz is fordultak, hogy a maradék 135 millió dollárba szálljanak bele, és adakozzanak. Csak összehasonlításként: a francia GDP több mint 2500 milliárd dollár, vagyis a GDP 7 ezred százalékára (0,007 százalék) nem volt pénz.

Egyelőre nem lehet pontosan tudni, mi okozta a tüzetForrás: AFP/Fouad Maghrane

Macronék elvonták a pénzt a felújítástól

A Le Figaro emlékeztetett, hogy Macron elnök kormánya tavaly a már így is csekély összegből 2 és félmillió eurót még el is vont. A Notre-Dame rektora már akkor jelezte, hogy ez súlyos problémákat okozhat.

 

Macron kormánya több millió eurót vont el a felújítástólForrás: AFP/Stephane De Sakutin

Százmillió euró az újjáépítésre

A francia kormány nemzetközi adakozást kért. Az egyik leggazdagabb francia család, a Pinault máris százmillió eurót ajánlott fel a helyreállításra. A család számos divatmárka tulajdonosa, de érdekelt a médiában, a borászatban is, valamint egyebek között a Christie´s aukciósház tulajdonosa. A japán kormány is jelezte készségét arra, hogy hozzájáruljon a restaurálás költségeihez.

Szakértők szerint a munkálatok évekig tarthatnak majd.

A tűzoltók irányítása nem állt a helyzet magaslatánForrás: AFP/Geoffroy Van Der Hasselt

180 évig építették

A Notre-Dame katedrális a francia főváros egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetessége, évente milliók keresik fel. A székesegyház a kereszténység egyik legjelentősebb jelképe, a világörökség része.

A Notre-Dame-ot, a Mi Asszonyunk templomát Maurice de Sully, Párizs püspöke kezdte építeni 1163-ban, és 180 év kellett ahhoz, hogy a munkák befejeződjenek a Cité-szigeten álló román stílusú székesegyház helyén. A 12. században az épület túl kicsinek bizonyult a rohamosan növekvő párizsi lakosság számára. Ekkor született meg a 135 méter hosszú, 40 méter magas hatalmas székesegyház terve.

1230-tól a székesegyház jelentős változtatásokon esett át, amelynek révén stílusa a primitív gótika után az úgynevezett rayonnant gótika lett: teraszok váltották fel a meredek tetőket, a támívek felső részébe vájt csatornák segítik az esővíz elvezetését.

A királyok a Notre-Dame-ban ülték meg az ünnepeket, a győzelmeiket egészen a 18. századig, a felvilágosodás koráig, amely „sötét évszázada” lett a székesegyháznak. Arra hivatkozva, hogy a színes üvegablakok „sötétek”, a kanonokok sokat fehér üveggel cseréltettek fel. Szerencsére a rózsaablakok megmaradtak.

A kegytárgyakat sikerült megmenteniForrás: AFP/Philippe Wojazer

A francia forradalom majdnem elpusztította székesegyházat

A forradalom jóvátehetetlen károkat okozott. A Notre-Dame-ot bezárták, államosították, meggyalázták, rendszeresen fosztogatták, építőanyagnak kiárusították, a homlokzaton lévő királyszobrokat lefejezték. 1802-re nagyrészt helyreállították, és itt ünnepelték a pápával kötött konkordátumot, itt tartották 1804-ben Napóleon megkoronázását, de 1831-ben hatalmas rongálás áldozata lett a székesegyház, a szentélyt és a kincstárat kifosztották, az érseki palotát romba döntötték.

A romantika nagy művészeit megindította a katedrális hányattatott sorsa, így Victor Hugót is klasszikus regénye, A párizsi Notre-Dame megírásával 1831-ben.

A székesegyház hossza 128, szélessége 41, az ikertornyok magassága 63, a főhajó belmagassága 48 méter. A hosszháza öt-, a keresztháza pedig egyhajós. A fő- és a kereszthajó képzeletbeli metszéspontján állt a huszártorony. Az ikertornyok közötti rózsaablak átmérője közel 10 méter. A templom 850. évfordulójára 2012-ben felújították a 7800 sípú nagyorgonát.

Az UNESCO világörökség részét képező székesegyház állapota rohamosan romlott, ezért kezdődtek meg a felújítási munkák.

A kereszténység és az egyetemes kultúra egyik jelképe majdnem teljesen megsemmisült, csak a falak maradtak. Az újjáépítés évekig tarthat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK