A legtöbben az új Brexit Pártra szavaznának egy brit EP-választáson

2019.04.17. 19:46

A legfrissebb felmérés szerint Nigel Farage nemrégiben megalakult új Brexit Pártjára szavaznának a legtöbben, ha Nagy-Britanniában is meg kellene tartani a májusi európai parlamenti választásokat.

Nigel Farage, a brit belpolitika radikálisan EU-ellenes táborának egyik zászlóvivője, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) volt vezetője alig néhány napja, április 12-én jelentette be hivatalosan a Brexit Párt megalakulását, bár a szerveződést már korábban bejegyezték.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov szerdán ismertetett, 1855 fős választói minta bevonásával elvégzett országos felmérésében kimutatta, hogy a Brexit Pártra 27 százaléknyian voksolnának, ha Nagy-Britannia részt venne a május 23-án esedékes EP-választásokon.

Ez azt jelenti, hogy megalakulása óta a Brexit Párt csaknem megkétszerezte szavazótáborát, a múlt heti hasonló vizsgálat ugyanis, amelyben először szerepelt ez a politikai szerveződés, 15 százalékos támogatottságot jelzett Farage új pártjának.

A Brexit Párt megalakulásának legnagyobb vesztese a YouGov szerdai kimutatása szerint a UKIP, amelynek tábora a felére zuhant: a múlt heti felmérésben a résztvevők 14 százaléka mondta azt, hogy erre a pártra szavazna a májusi EP-választásokon, az új vizsgálatba bevont választóknak viszont már csak a 7 százaléka válaszolta ugyanezt.

Nigel Farage a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás után – amelyen a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe – távozott a UKIP éléről, azzal az indokkal, hogy a népszavazási eredménnyel a párt politikai céljai teljesültek. A UKIP volt hosszú éveken át a legnagyobb olyan brit politikai erő, amelynek gyakorlatilag egyetlen programpontja Nagy-Britannia kilépése volt az Európai Unióból.

Nigel FarageForrás: AFP/Daniel Leal-Olivas

Farage később ki is lépett a UKIP-ból, amelynek új vezetésével számos kérdésben összekülönbözött, és az új Brexit Párt megalakítása óta is már több szócsatát vívott.

Az előző, 2014-ben tartott európai parlamenti választást Nagy-Britanniában az akkor még Farage vezette UKIP nyerte meg, a brit EP-mandátumok egyharmadát begyűjtve. Ezen a brit EP-választáson fordult elő első ízben 1910 óta, hogy nem a két hagyományos nagy parlamenti erő, a Konzervatív Párt vagy a Munkáspárt nyert meg egy országos brit népképviseleti választást.

A YouGov szerdán ismertetett új felmérése szerint a második helyen a hagyományos brit parlamenti pártok közül a Munkáspárt – a legnagyobb ellenzéki erő – áll 22 százalékos támogatottsággal; ez két százalékpontos veszteség a múlt hét óta. A harmadik helyre került a kormányzó Konzervatív Párt, amelynek tábora 16 százalékról 15 százalékra csökkent.

A Liberális Demokraták 8 százalékról 9 százalékra, a Zöld Párt ugyancsak 8 százalékról 10 százalékra növelte támogatottságát. A szintén nemrég alakult Change UK a múlt heti 7 százalék után most 6 százaléknyi szavazatarányra számíthatna. A Change UK pártot az a független alsóházi frakciócsoport alapította, amelynek jórészt EU-párti tagjai a Konzervatív Pártból és a Munkáspártból léptek ki február közepén, mivel nem értettek egyet addigi pártjuk Brexit-stratégiájával.

Már kétszer halasztották el a Brexitet

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg. Theresa May konzervatív párti miniszterelnök kezdeményezésére azonban az EU ezt a határidőt eddig kétszer meghosszabbította, miután a londoni alsóház háromszor is elutasította a Brexit feltételrendszeréről novemberben elért megállapodást.

A múlt héten tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a jelenlegi haladék október 31-ig terjedhet, de ennek feltétele az, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a májusi EP-választásokon.
London ezt úgy kerülheti el, ha a brit parlament május 22-ig – a brit EU-választások elvi időpontja előtti utolsó napig – elfogadja a Brexit-megállapodást. Ebben az esetben Nagy-Britannia június 1-én rendezett módon, megállapodással kiléphet az Európai Unióból.

Ha nincs elfogadott Brexit-megállapodás, és London az EP-választásokon sem lenne hajlandó részt venni, akkor ugyanezen a napon rendezetlenül, megállapodás nélkül szűnne meg a brit EU-tagság, de a széleskörű elemzői konszenzus ezt a forgatókönyvet teljesen valószínűtlennek tartja.