Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Spanyolországban három és fél éven belül harmadszor rendeznek általános parlamenti választásokat. Pedro Sánchez szocialista miniszterelnök az után döntött a voksolás előrehozásáról, hogy a parlament elutasította a kormány idei költségvetési javaslatát, amire több mint húsz éve nem volt példa. A parlamenti ciklus eredetileg 2020 nyarán ért volna véget.
A költségvetés leszavazásában döntő szerepe volt a spanyol parlament katalán nacionalista pártjainak is, amelyek ezzel büntették a szocialista kormányt, amiért nem egyezett bele egy katalán önrendelkezési népszavazás megrendezésébe.
A választáson
jó eredményt érhet el a karizmatikus Pablo Casado vezette jobbközép Néppárt, és áttörést érhet el a bevándorlás- és autonómiaellenes VOX nevű párt
is. Ők már a tavalyi andalúziai tartományi választáson is nagy meglepetést okoztak azzal, hogy a semmiből azonnal a kormányba emelkedtek.
Spanyolországban a Franco-diktatúra bukása után évtizedekig a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Néppárt (PP) dominálta a pártrendszert. A 2010-es évek közepén azonban - jórészt a gazdasági világválság következtében - kisebb pártok emelkedtek ki. A legjelentősebbek ezek közül a baloldali Podemos és a jobboldali Ciudadanos voltak.
A közvélemény-kutatási adatok alapján a baloldali pártok önmagukban nem tudnak többséget szerezni, meg kellene állapodniuk a szeparatista pártokkal is (éppen a velük folytatott konfliktus vezetett az előrehozott választáshoz), így ők legfeljebb egy nagyon törékeny kormányt tudnának alakítani. Így
egy potenciális Néppárt-Ciudadanos-VOX koalíció megszerezheti a többséget.
A jobboldali pártok a baloldali-szeparatista paktumra figyelmeztetve mozgósítanak. Azt mondják, hogy a szocialista kormányfő már lepaktált az ország egységét szétszakítani akaró nacionalista pártokkal. A katalán konfliktus okozta a legfeszültebb perceket a spanyol közszolgálati televízió négypárti miniszterelnök-jelölti vitájában is, ahol például Albert Rivera, a Ciudadanos (Állampolgárok) elnöke egyenesen "nemzeti vészhelyzetről beszélt".
A spanyol nemzet egysége mellett áll ki a tavalyi andalúziai választáson nagyon megerősödő bevándorlásellenes VOX nevű párt is. A legutóbbi parlamenti választáson még csupán 0,2 százalékot szerző párt most akár a harmadik helyre is befuthat több mint 12 százalékos eredménnyel. A VOX a megerősödését a bevándorláspárti szocialista kormányzat tevékenysége miatt az országba érkező több tízezernyi illegális migránsnak köszönheti.
Elnökük, Abascal a mostani kampányban legtöbbször az úgynevezett „reconquista" szóval foglalta össze, mit tennének Spanyolországgal. A pártvezető ezzel
arra a több évszázados folyamatra utal, aminek a végállomása 1492-ben Granada elfoglalása volt Spanyolországban a muszlimok kiűzésével.
Abascal Spanyolország visszahódítását nemcsak az illegális migráció megfékezésével kezdené, hanem élesen fellépne a különféle feminista és gender ideológiákkal szemben is.
A VOX másik fő törekvése, hogy véget vetne az ország decentralizációjának, így számára teljesen elképzelhetetlen Katalónia jogköreinek további bővítése.
A tavaly andalúziai tartományi választások előtt csupán 5-6 százalékos eredményt jósoltak Santiago Abascal pártjának, de akkor annak közel kétszeresét kapta.
Mindezek alapján nem lehet kizárni, hogy bőven vannak most is rejtőzködő VOX-szavazók, tehát még a mért 10-12 százalékos eredményt is túlszárnyalhatja a migrációellenes párt.
A nagy pártok előzetesen nem állapodtak meg semmiféle jövőbeli kormányzati együttműködésről, szóban azonban a Ciudadanos elkötelezte magát a Néppárt felé, a Podemos pedig a szocialistáknak tett ajánlatot.
A Néppárt azt jelezte: országos szinten is szívesen megismételné az andalúz mintát; elnökjelöltjüket a Ciudadanos és a VOX támogatásával választották meg januárban,
és ezzel 36 évnyi szocialista kormányzásnak vetettek véget a dél-spanyolországi autonóm közösségben.
Ha az előrejelzések beigazolódnak, vagy akár a VOX a vártnál jobban szerepel, jobboldali kormány jöhet Spanyolországban.
