Felháborító nyilatkozatai után nyílt levélben szólítják fel Macront a Notre-Dame megfelelő restaurálására

2019.05.01. 09:41

1170 építész, restaurátor, egyetemi tanár fordult nyílt levélben Emmanuel Macron francia államfőhöz, türelmet, elegendő időt, megértést és nem utolsósorban megfelelő szakértelmet kérve a párizsi Notre-Dame újjáépítéséhez. A világ egyik vezető konzervatív napilapjában, a Le Figaróban megjelent levelet főként francia építészek, történészek és muzeológusok, egyetemi tanárok jegyzik, de ahhoz szép számmal csatlakoztak elismert német, angol, amerikai, svájci, osztrák, japán, argentin, cseh tudósok is. Magyar részről Monok István, Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár írta alá a levelet.

A levél aláírói abból indulnak ki, hogy a Notre-Dame leégése nemcsak Franciaországot, hanem az egész világot felkavarta.

Az Origo korábban már megírta, hogy Emmanuel Macron a tragikus tűzesetet követő nyilatkozatában kerülte a keresztény vagy katolikus szó használatát, arról sem beszélt, hogy a tragédia éppen a nagyhéten, a kereszténység legfontosabb ünnepének az időszakában következett be.Ez nagyon sok kereszténynek és nem kereszténynek egyaránt megdöbbentő volt, mint ahogy az is óriási vitát váltott ki, hogy kinyilvánította, a Notre-Dame-ot öt éven belül újjá kell építeni, sőt, „az eredetinél még szebbé kell majd varázsolni”.

Ezzel összefüggésben elhangzott az is, hogy a szintén leégett és elpusztult 93 méteres nyíl alakú huszártornyot nem eredeti állapotában, hanem „egyfajta modernséget” tükrözve kellene újjáépíteni.

Sőt, a francia kormány teljesen érthetetlen módon már április 15-én este nemzetközi pályázatot írt ki a nyíl alakú huszártorony újjáépítésére, ami szintén óriási felháborodást és értetlenséget váltott ki mind az építész szakmában, mind a felelősen gondolkodó francia értelmiség körében.

A Le Figaróban nyilvánosságra hozott levélben a francia építész társadalom és a világ építész szakmájának színe-java fejezi ki aggodalmát Macron tervei és szokásához híven kapkodó, diktatórikusnak tekinthető intézkedései miatt.

A kritika középpontjában egy rendkívüli eljárással elfogadandó törvény szerepel, amelyet néhány óra alatt szövegeztek meg a francia elnök közeli emberei, és négy nappal a tragikus tűzeset után már a Szenátus előtt volt.

Ez a törvény lehetőséget adna a jelenleg hatályos jogszabályok megkerülésére, így a Notre-Dame újjáépítése során ki lehet hagyni a szakértői konzultációkat is, és „politikai időnyomás” hatása alatt végeznék el a gigantikus restaurációt, egyebek mellett a közbeszerzési szabályokra sem kellene tekintettel lenni.

A tiltakozó építészek, szakemberek, kutatók és értelmiségeik szerint pedig a szakmának és a szakértőknek kellene elsőbbséget biztosítani, a Macron-féle politikai sikerkergetéssel szemben.

Az aláírók a párizsi Notre-Dame-ot egy olyan zseniális alkotásnak tartják, amely az egész emberiséghez kötődik.  

Emlékeztetik Macront arra, hogy Franciaországban már nagyon korán, és valószínűsíthetően Victor Hugo világhírű regényének köszönhetően (A párizsi Notre-Dame) az 1860-as években hatályba lépett egy, a történelmi épületeket védő törvény, amely az épületek védelme mellett a beavatkozás kereteit és lehetőségeit is szabályozta arra az eshetőségre, ha az adott épületben természeti katasztrófa vagy emberi rongálás következne be.

Emmanuel MacronForrás: AFP/Ludovic Marin

A Notre-Dame 1862-ben e törvény hatálya alá került, és azóta is oda tartozik.

Macron figyelmébe ajánlják azt is, hogy 1972-ben francia közbenjárásra hozta létre az UNESCO (Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete) az örökségvédelmi listáját, amelyen a világ és az emberiség legfontosabb épületeit helyezik pontosan meghatározott kritériumok alapján védelem alá.

A párizsi Szajna-part látképe, a szívében levő Notre-Dame-mal 1991-ben került védelem alá abban a formájában, ahogy azt a középkorban megálmodták, és egészen addig, amíg le nem égett a katedrális, amiről mindenkinek Párizs jutott eszébe első helyen.

A nyílt levél aláírói külön hangsúlyozzák, hogy ezt így, ebben a formájában helyezték védelem alá.

A védelem megadása csak úgy volt lehetséges, hogy alapos deontológiai vizsgálatnak (azaz nemcsak tisztán szakmai, hanem erkölcsi, etikai szempontok szerint is megvizsgálták) vetették alá a Notre-Dame-ot, amely annak fenntartására, megőrzésére és újjáépítésére is vonatkozik. Ez testesül meg két nagyon fontos nemzetközi normában is, mint az 1964-es Velencei Charta és annak továbbfejlesztett változata, amit 1994-ben a japán Narában fogadtak el.

Folyamatosan csökkentik a műemlékek védelmére fordítható forrásokat, és nincs egy átfogó, országos szintű rekonstrukcióra irányuló terv sem

Az 1170 aláíró felhívja Macron figyelmét arra is, hogy Franciaország mindig is a motorja volt a műemlékek megőrzését, védelmét célzó széles körű nemzetközi folyamatnak, kiváló intézményeket, világhírű iskolákat hozott létre a műemlékek megóvásának oktatására, egyetemeit a világ minden országából felkeresik a tanulni vágyók (példának a világhírű École de Chaillot-t vagy a Nemzeti Örökségek Intézetét hozzák fel).

Az égő Notre-DameForrás: AFP/Hubert Hitier

Az sem véletlen, hogy Párizsban van a „Műemlékek és Emlékhelyek Nemzetközi Tanácsának” székhelye, teszik hozzá a neves építészek.

De kiemelték a tűzoltók munkáját is, amelynek köszönhetően legalább egy részét sikerült megőrizni a Notre-Dame-nak és kincseinek.

850 év történelme tűnt volna el a lángokban, ha ők nem lettek volna.

Felhívták a figyelmet az elmúlt kormányzatok (és nyilvánvalóan a mostani Macron-kormányzat) rendkívül hibás szemléletére, aminek „köszönhetően”a műemlékek védelmére szánt összegek folyamatosan csökkentek, és már csak tényleg tűzoltásra elegendő források maradtak erre, azaz csak a legfontosabb, sürgős munkákat tudják elvégezni, mint amit a tűz kirobbanásakor éppen a Notre-Dame-ban folytatott munka is mutat.

A felújítás költségeit történetesen a macroni kormányzat csökkentette drasztikusan. De nincs egy átfogó, globális műemlékvédelmi megközelítés sem, mert erre nincsenek források.

Macron engedje a szakértőket szóhoz jutni!

És a dráma bekövetkezett, leégett a világ legismertebb keresztény katedrálisa, zarándokhelye, és ez túllép mindannyiunkon, folytatják az aláírók. A párizsi Notre-Dame az egész európai építészet egyik legkiemelkedőbb épülete.

A kiégett Notre-Dame belülrőlForrás: AFP/Ludovic Marin

Az, hogy a Notre-Dame kigyulladása pillanatok alatt világméretű drámává vált, csak fokozza az eset történelmi jelentőségét, és épp ezért érzik felhatalmazva magukat az aláírók, hogy azt kérjék Macrontól, hogy adjon elegendő időt a történészeknek és szakértőknek elemzéseik elkészítéséhez, nincs szükség kapkodásra.

Engedje, hogy előbb ők nyilatkozzanak a székesegyház jövőjéről, és ne a politika irányítsa ezt a folyamatot.

Nem egy aktuálpolitikai ügyről van szó, emelik ki a neves építészek.

Ráadásul egy olyan törvényt akarnak keresztülerőltetni a francia jogrenden, amely gyökeresen megváltoztatná a szakértői véleményeken alapuló rendszert, és a végrehajtó hatalom szakértői egyeztetések nélkül vezényelhetne le egy olyan újjáépítést, mint a Notre-Dame-é.

Nem győzik elégszer hangsúlyozni, hogy alapos vizsgálatra és elemzésre van szükség, mindenképpen meg kell hallgatni a szakértők véleményét, és a megfelelő utat kell kiválasztani a restaurálás előtt, azt, amelyik nemcsak a jelen, hanem a jövő nemzedékei számára is mérvadó lesz.

Ehhez rendelkezésre áll a megfelelő szakértelem, a világszerte elismert restaurátorok, történészek tudása, és épp ez a garancia arra, hogy a Notre-Dame újjáépül.

Meg kell bízni a szakértőkben, hiszen az egész világ Párizsra tekint a Notre-Dame tragédiája miatt, zárják üzenetüket a szakemberek.

Magyar részről Monok István, Széchenyi-díjas irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár írta alá a nyílt levelet.

Monok IstvánForrás: MTI/Földi Imre