Brüsszel beismerte, hogy Törökországban is oszt migránskártyákat

2019.05.02. 20:34

A Törökországban tartózkodó, főként szíriai migránscsaládok jelenleg családtagonként havonta 120 török lírát (mintegy 6000 forint) kapnak az Európai Unió (EU) által is támogatott pénzbeli - köztük migránskártya alapú - programok keretében. Az unió eddig nagyjából 1 milliárd eurót (mintegy 320 milliárd forint) különített el a programra - közölte az Európai Bizottság. Ennek a költségeit természetesen az uniós adófizetők állják.

A tájékoztatás alapján Brüsszeltől a legnagyobb ilyen jellegű támogatást Ankara programja kapja, mivel Törökországban tartózkodik a legtöbb migráns és menekült a világon, jelenleg mintegy 3,5 millió ember (a törökök szerint viszont 4,5 millió), akiknek többsége Szíriából jött.

Migránsok a Balkánon. A kép illusztrációForrás: Origo

Az Élelmezési Világprogrammal, a Török Vörös Félholddal (helyi Vöröskereszt) és az ankarai kormánnyal együttműködve

az EU 2016-ban indította el a humanitáriusnak nevezett programját a helyzet enyhítése érdekében. Ennek része az úgynevezett Sürgősségi Szociális Biztonsági Hálózat (ESSN), amely egy pénztámogatást nyújtó szociális segélyezési rendszer - közölték.

Az ESSN rendszer migránskártyákon keresztül pénzsegélyt biztosít a - Brüsszel szerint - leginkább veszélyeztetett, másfél millió migráns számára. A kártyákra minden hónapban fix összegű támogatás érkezik az alapvető szükségletek fedezésére.

A migránsok ebből fizethetik lakhatásukat, és vásárolhatnak élelmiszert, gyógyszereket - bármit, amire családjuknak leginkább szüksége van.
Brüsszel tehát a mai közleményében megerősítette, hogy bankkártyával látja el a migránsokat az európai adófizetők pénzéből.

MigránskártyaForrás: M1

Ráadásul – a korábbi gyakorlattól eltérően - azt is beismerték, hogy nemcsak élelmiszerre lehet költeni az ingyenpénzt, hanem „bármi egyébre is".

Megjegyezték, hogy a törökországi programban - ahogy például a mintegy 100 ezer embert finanszírozó görögországiban is - a kártyákat csak az adott állam területén lehet használni, a kedvezményezettek személyazonosságát pedig havonta ellenőrzik.

Ha ez valóban így van, akkor nem világos, hogy az Iszlám Állam Magyarországon elfogott hóhérának, Hasszán F.-nek mégis, hogy nem ellenőrizték a személyazonosságát, és miért pénzelték a terroristavezért  az európaiak adójából.