Szijjártó: Európa biztonsága Törökországban kezdődik

2019.05.03. 12:08

Az EU és Törökország közötti, a migráció megállítására vonatkozó megállapodás betartása nélkül jelentős migrációs nyomással kellene számolni déli irányból, ezért „Európa biztonsága ma Törökországban kezdődik” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel egyeztetett.

A külügyminiszter török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval egyeztetett, majd kiemelte: Magyarország stratégiai szövetségesként és barátként tekint Törökországra, és nagyra becsüli azt a szerepet, amelyet Törökország jelenleg betölt az európai biztonság garantálásában. Nagyrészt Törökországnak köszönhető, hogy az a 30-35 millió ember, aki Európa környékén olyan helyzetben van, hogy bármikor útnak indulhat, egyelőre nem tette – vélekedett. A folyamatos "karavánszervezésnek" is ellenállnak, vannak ugyanis olyan erők, amelyek folyamatosan szervezkednének közép-amerikai mintára, de a török hatóságok ezt megakadályozzák - közölte.

Szijjártó Péter elmondta: Magyarország nagyra tartja Törökország szerepét a nemzetközi terrorellenes küzdelemben is. Erősíteni kell az együttműködést ezen a területen, mert több mint ötezer uniós állampolgársággal rendelkező harcos volt az Iszlám Állam terrorszervezet kötelékében, és ők most Európába akarnak jutni - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy az EU és Törökország együttműködését a kölcsönös tiszteletre és őszinteségre kell alapozni. Egy demokratikus választáson elért 50 százalék feletti eredmény "nem a demokrácia gyengeségét mutatja", hanem azt, hogy van olyan vezető, akiben bíznak az emberek, és a folyamatos leckéztetése nem jó, amikor biztonság szempontjából rá hagyatkozunk - jelentette ki.

A külügyminiszter közölte: mivel nem tudni, hogy jövőre Ukrajnán keresztül tud-e Magyarország gázt venni, biztosra kell menni, és úgy kell készülni, hogy máshonnan is be lehessen szerezni gázt hosszú távon. A gázmennyiség egy részét délről lehetne beszerezni, erre három forgatókönyv létezik, és csak a szövetségeseken múlik, melyik valósul meg. Magyarországnak csak a nemzeti érdek, a nemzet biztonsága, a magyar gazdaság működtetése és a magyar állampolgárok ellátása számít, és ha Románia vagy Horvátország felől nem lehetséges a beszerzés, és megépül a Török áramlat 2 szállítási útvonal, onnan vesz gázt - közölte. Szijjártó Péter megjegyezte: ősszel Magyarországon lesz a felső szintű stratégiai tanács következő ülése, erre Recep Tayyip Erdogan török elnök is ellátogat.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztertForrás: MTI/Bruzák Noémi

Mevlüt Cavusoglu hangsúlyozta: vannak országok, amelyek kritizálják Törökországot, holott fontosabb kérdésekre – például a bevándorlásra, a terrorizmus ellenei küzdelemre – kellene inkább összpontosítani a kapcsolatok alakításakor. Elmondta: Magyarország fontos szövetséges, jó barát és partner, a politikai kapcsolatok nagyszerűek, a gazdasági együttműködés is jó, de ezt fejleszteni akarják, a kereskedelmi forgalmat növelni kell. A török külügyminiszter megköszönte Magyarország kiállását országa mellett a nemzetközi fórumokon.

Egy arra vonatkozó kérdésre, hogy Törökország orosz légvédelmi rakétákat vásárol, Mevlüt Cavusoglu kifejtette: országának sürgősen szüksége volt a légvédelmi rendszerre, és Oroszországtól kapta a legjobb ajánlatot. Törökország nem fogadja el az őt érő vádakat, de ha az Egyesült Államoknak aggályai vannak, akkor közös munkacsoportot kell létrehozni, és szakértőknek kell megvizsgálniuk a kérdést - mondta. Hozzáfűzte: a török-amerikai kapcsolatoknak még sok más területe van, nem lehet hagyni, hogy a vitatott kérdések miatt megszakítsák az együttműködést.

A Törökország EU-csatlakozásának lehetőségéről szóló kérdésre Mevlüt Cavusoglu elmondta: sok uniós tagállam támogatja Törökország uniós csatlakozását, így Magyarország is. Törökország nyitott az együttműködésre az EU-val, de ehhez a közösség nyitottságára is szükség van - közölte.

Szijjártó Péter hozzátette: "őszinteség és egyenes beszéd" kell, és ha nem akarják a nagy tagállamok, hogy Törökország csatlakozzon, "nem kell áltatni" az országot. Az EU és Törökország között átfogó stratégiai partnerséget lehetne létrehozni, amely mindkét félnek előnyös, és ha a tagság lehetetlen, akkor erről a partnerségről kellene beszélni - mondta. A sajtótájékoztató előtt együttműködési megállapodást írtak alá a Külügyi és Külgazdasági Intézet, valamint a török külügyminisztérium Stratégiai Kutatóközpontja között.