Trump-Orbán csúcstalálkozó: a két kormány viszonya még sohasem volt ilyen jó

2019.05.13. 08:10

Donald Trump meghívására az Egyesült Államokba látogat Orbán Viktor miniszterelnök. A két ország kapcsolatai a rendszerváltás óta nem voltak ennyire jók, mint Trump választási győzelme óta (előtte, a kommunista rezsimben hidegháborús ellenfelekként nem is volt értelme erről beszélni). Pedig Trump előtt az Obama-kormány mindent elkövetett azért, hogy megtörje a polgári-konzervatív magyar kormányt, sikertelenül.

Május 2-án az Origónak nyilatkozva jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke munkalátogatásra hívta meg Orbán Viktor miniszterelnököt Washingtonba. A csúcstalálkozóra amerikai keleti-parti idő szerint hétfőn kora délután (magyar idő szerint este) kerül sor.

A Fehér Ház sajtószóvivőjének május 7-én kiadott közleménye azt írja: „Az Egyesült Államok és Magyarország közötti nagy múltra visszatekintő kapcsolatok jegyében az Elnök és a Miniszterelnök az együttműködés elmélyítésének különböző módjait tárgyalja majd meg olyan területeken, mint a kereskedelem, az energia és a kiberbiztonság. NATO-szövetséges országok vezetőiként azokat a lehetőségeket is feltérképezik, amelyek segítségével eleget tehetnek országaikkal kapcsolatos számos nemzetbiztonsági kötelezettségüknek, valamint megünnepelik Magyarország NATO-tagságának 20. évfordulóját."

Az utóbbi évek történései alapján úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok és Magyarország közötti kapcsolatok még soha nem voltak olyan jók, mint most. Azonban a jelenlegi helyzet alaposabb megértése érdekében szükséges felidézni az elmúlt 9 év eseményeit, hiszen 2010 és 2016 között a magyar-amerikai politikai kapcsolatok mélyponton voltak, köszönhetően a demokrata párti Barack Obama vezette kormányzat katasztrofális Kelet-Európa politikájának.

Barack ObamaForrás: AFP/Brendan Smialowski

Az Obama-kormányzat magára hagyta Közép-Európát

Az Amerikai Egyesült Államok első afroamerikai elnöke 

egyáltalán nem rendelkezett tapasztalatokkal a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia és általánosságban véve a külpolitika területén. 

Külügyminiszternek - egy belső hatalmi paktum következtében - Hillary Clintont nevezte ki, aki lényegében Obama helyett irányította és rontotta el az amerikai diplomáciát. 

Hillary Clinton a liberális ideológiai elképzelései alapján vezette a külügyminisztériumot, összhangban a Soros György-féle nyílt társadalom víziójával. Arra most nem térünk ki részletesen, hogy a pragmatizmust teljes egészében mellőző külpolitika milyen óriási veszteségeket okozott Amerikának az „arab tavasszal" kapcsolatban, vagy akár a Kínával, Oroszországgal, Iránnal kapcsolatos politikában, ebben a cikkben csak a magyar-amerikai kapcsolatokról lesz szó.

Az Obama-kormányzat 2010 januárjától 

a diplomáciában tapasztalatlan Eleni Tsakopoulos Kounalakist nevezte ki budapesti amerikai nagykövetnek, 

csupán azért, mert Kounalakis asszony a 2008-as elnökválasztási kampányban nagy összegű adományt gyűjtött Obamának.

Eleni Tsakopoulos KounalakisForrás: Origo

2010 májusában lépett hivatalba a kétharmados felhatalmazással rendelkező második Orbán-kormány, amelyet Kounalakis és Hillary Clinton már a beiktatása után rögtön heves kritikával illettek.

A két Obama-kormány erőteljesen leértékelte a közép-kelet-európai régiót, nem fordítottak kellő figyelmet a kétoldalú együttműködésre sem politikai, sem katonai, sem gazdasági téren, ez utóbbit jól szemlélteti az amerikai befektetések drasztikus csökkenése.

Ennek ellenére 

az amerikai külügy és a budapesti nagykövetségük megpróbált ideológiai nyomást gyakorolni az Orbán-kormányra, természetesen eredménytelenül. 

Kounalakis havonta haknizta körbe a balliberális médiát, Hillary Clinton pedig 2011. június 29-30. között Budapestre látogatott.

Clinton Martonyi János akkori külügyminiszter mellett Orbán Viktorral is tárgyalt.

Hillary Clinton és Orbán ViktorForrás: Origo

A korábbi amerikai gyakorlattól eltérően a külügyminiszter nem üzletembereket és ezáltal befektetéseket hozott Magyarországra, hanem lekezelő stílusban próbált ideológiai kioktatást tartani. A találkozó semmilyen konkrét eredménnyel nem járt.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis a nagyköveti tisztségéből 2013 júliusában távozott, ezt követően 2015-ben kiadta a Madam Ambassador című könyvét, amelyben Magyarországot kritizálta, mivel az Orbán-kormány enyhén szólva sem a demokraták óriási károkat okozó, a realitásokat teljes egészében figyelmen kívül hagyó elképzelései alapján vezette Magyarországot.

Nagykövetet egy ideig nem neveztek ki, az amerikai külképviselet irányítását ideiglenes ügyvivői minőségben André Goodfriend vette át, 

aki alatt a magyar-amerikai kapcsolatok a rendszerváltás óta soha nem tapasztalt mélypontra süllyedtek.

André GoodfriendForrás: Origo

Goodfriend nyíltan beavatkozott a magyar belpolitikába, aktívan segítve az ellenzéket,balliberális háttérrendezvényekre járt, de a diplomáciában teljesen szokatlan és megengedhetetlen módon feltűnt kormányellenes tüntetéseken is.

2014 októberében egy sajtótájékoztatón ő beszélt először a kitiltási ügyről, de részleteket nem mondott (az azóta is zavaros ügyben hat embert tiltottak ki az Egyesült Államokból, de semmilyen bizonyítékot soha nem adtak arra, hogy bármilyen alapja lett volna a kitiltásnak).

Goodfriend Twitter-bejegyzéseiben szinte naponta próbált beavatkozni a magyar belpolitikába.  
2015 januárjában a migráció állítólagos előnyeiről írt Twitter-oldalán, kritizálva Orbán Viktor bevándorlásellenes politikáját. 

Ezután néhány nappal hazarendelték, és visszautazott Amerikába, átadva a helyét a Gazdagok és szépek című szappanopera producerének, Colleen Bellnek.

Colleen BellForrás: Origo

Bell kinevezése tökéletesen megmutatta, hogy az Obama-Kerry páros (akkor már John Kerry volt a külügyminiszter) mennyire is értékeli az egyik NATO-szövetségesét. 

A diplomáciában egyáltalán nem jártas Colleen Bell – Kounalakishoz hasonlóan - annak köszönhette a nagyköveti kinevezését, hogy hatalmas összegű támogatást gyűjtött Barack Obama elnökválasztási kampányához.

Bell felkészületlenségét a nagyköveti tisztség betöltésére tökéletesen szemléltette az, hogy 
a szenátus külügyi bizottságában a meghallgatáson nem tudott az Egyesült Államok magyarországi stratégiai érdekei közül egyet sem felsorolni. 

A kinevezése ellen az Amerikai Külszolgálati Egyesület (AFSA) 15 volt elnöke is tiltakozott, eredménytelenül. 

Elődjeihez hasonlóan Colleen Bell is ideológiai harcot akart vívni az Orbán-kormánnyal, a demokraták nézőpontjának megfelelően elsősorban Magyarország bevándorlásellenes politikáját utasította el,  és rendszeresen kiállt a Soros György által finanszírozott migránspárti álcivil szervezetek mellett. 

2016. április 1-én 

Barack Obama elnök meghívására 56 ország állam- vagy kormányfőinek társaságában Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett a nukleáris biztonságról szóló csúcstalálkozón,  és az azt követő díszvacsorán a Fehér Házban.

A második Obama-kormány alatt ez volt az egyetlen magas rangú találkozó a két ország vezetője között. 

Miután a republikánus Donald Trump 2016. november 8-án hatalmas győzelmet aratott az amerikai elnökválasztáson, 

még a beiktatása előtt visszahívta az Obama által politikai alapon kinevezett nagyköveteket, így Bellt is. 

Donald TrumpForrás: AFP/Jim Watson

Trump beiktatásának napján, 2017. január 20-án Colleen Bell elhagyta Magyarország területét. 

A magyar-amerikai kapcsolatok rengeteget javultak Trump elnöksége alatt

A világsajtóban óriási visszhangot váltott ki a 2016 júliusában rendezett 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, hiszen Orbán Viktor volt az első hivatalban lévő kormányfő, aki hagyományossá vált tusványosi beszédében a támogatásáról biztosította a mainstream média és a liberális politikai elit által lekezelt  Trumpot. 

Orbán Viktor a 27. Tusványoson, 2016. július 23-án Tőkés László és Németh Zsolt társaságábanForrás: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

Orbán Viktor azt mondta: Trump lenne a jobb Amerika élére Európa számára. 

Továbbá közölte, egyetért Donald Trumppal abban, hogy a titkosszolgálatokat fejleszteni kell, együttműködésüket a világ legjobb teljesítményű titkosszolgálati rendszerévé kell tenni, és nem szabad lépten-nyomon beavatkozni a világba a „demokráciaépítés" jelszavára hivatkozva, mivel a stabilitás a legfontosabb. 

Az Obama-korszak alatt Magyarország és az Egyesült Államok kétoldalú viszonyáról általánosságban az mondható el, hogy bár a gazdasági és a katonai kapcsolatok intenzitása jelentősen csökkent, ezen a két területen az együttműködés megmaradt. 

A politikai kapcsolatok azonban válságba kerültek, 

ezen csupán a magyar kormányhoz hasonló értékrendet képviselő Donald Trump republikánus kormánya változtatott.

Ebben a kulcsfigura nem is annyira Rex Tillerson első külügyminiszter volt, hanem Wess Mitchell, az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettes, aki teljesen másként közelítette meg a közép-kelet-európai régiót (is), mint elődje, a demokrata Victoria Nuland, akiről azt érdemes megjegyezni, hogy szinte minden téren aktívan próbált beavatkozni a közép-kelet-európai országok belpolitikai életébe, különös tekintettel Ukrajnára. Az új republikánus kormány alatt Magyarország és az Egyesült Államok viszonya folyamatosan javult, még a 2017 szeptemberében elfogadott, az ukrajnai kisebbségekre, köztük 

a kárpátaljai magyarságra nézve rendkívül diszkriminatív oktatási törvény körül kialakult érdekkülönbség sem jelentett törést. 

A magyar kormány mindaddig blokkolni fogja Ukrajna közeledését a NATO-hoz, amíg a nacionalista kijevi vezetés nem hajlandó módosítani a kárpátaljai magyarok számára katasztrofális oktatási törvényt. Az Egyesült Államok érdekei viszont azt kívánják, hogy Ukrajna mielőbb a NATO tagja legyen.

Wess Mitchell a kialakult helyzet rendezésére  2018 januárjában, Párizsba egyeztetésre hívta Szijjártó Péter magyar és Pavlo Klimkin ukrán külügyminisztert.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár, valamint Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, a magyar-ukrán-amerikai háromoldalú találkozón, a francia fővárosbanForrás:MTI/KKM

A párizsi találkozón az ukrán oktatási törvény ügyében a szélsőségesen kisebbségellenes ukrán kormány miatt nem született áttörés,  a magyar-amerikai viszony viszont látványosan fejlődött, az amerikaiak láthatóan megértették és elfogadták a magyar érveket. 

Mitchell 2019 februárjában távozott tisztségéből, áprilisban pedig Szijjártó Péter kitüntette őt. A diplomata a magyar-amerikai kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő munkájának elismeréseként a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át.

A Fidesz-KDNP pártszövetség harmadik kétharmados győzelme után 2018 májusában Szijjártó hivatalos látogatásra Washingtonba utazott, ahol fogadta őt az előtte alig egy hónappal korábban beiktatott új amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo.

Szijjártó Péter és Mike Pompeo WashingtonbanForrás: Origo

A látogatás a magyar diplomácia sikerének bizonyult, a két miniszter megegyezett abban, hogy együttműködnek az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint hogy világszerte megvédik a keresztény közösségeket. 

Szó volt továbbá az energetikai együttműködésről és az antiszemitizmus elleni közös fellépésről.

A magyar diplomáciának az ukrán oktatási törvény ügyében is sikerült újabb fontos eredményt elérnie, Budapest és Washington nyomására Kijev elhalasztotta annak az alkalmazását 2023-ra, vállalva azt, hogy addig tárgyalni fog a helyzet teljes körű rendezése érdekében a magyar féllel. 

Közben megérkezett az új amerikai nagykövet.

Donald Trump elnök 2018 májusában kinevezte a részben magyar-zsidó gyökerekkel rendelkező David B. Cornsteint budapesti nagykövetnek.

David B. CornsteinForrás: MTI/Máthé Zoltán

A nagyon sikeres üzleti múlttal büszkélkedő, nagy tekintélynek örvendő Cornstein júniusban adta át a megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek. 

Cornstein a migráció, a keresztény kultúra védelme, az Izrael melletti határozott kiállás, és sok más fontos területen is hasonló nézeteket vall, mint az Orbán-kormány. Az amerikai-magyar kapcsolatok újjáépítésének egyik legfontosabb momentuma Mike Pompeo külügyminiszter budapesti látogatása volt, amelyre 2019 februárjában került sor

Magyarország térségbeli szerepének a megnövekedését jól mutatta, hogy Pompeo Budapesten kezdte meg európai körútját. Az amerikai külügyminiszter egyébként korábban éles szavakkal bírálta az Obama-féle sikertelen, az Egyesült Államokat a közép-kelet-európai régiótól mesterségesen eltávolító politikáját. 

Pompeo tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, majd pedig Orbán Viktor kormányfővel is.

Mike Pompeo és Orbán Viktor a Karmelita kolostorban 2019. február 11-énForrás: MTI/MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA/SZECSŐDI BALÁZS

A találkozón megállapodtak az új védelmi együttműködésről szóló keretszerződés (DCA) részleteiről, a tárgyalások egy amerikai közép-hatótávolságú védelmi rakétarendszer beszerzéséről pedig jelentősen előrébb jutottak. Az energetikai együttműködésről is szó volt, Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország az amerikai ExxonMobil által Romániában kitermelt földgázt szeretne vásárolni. 

Orbán Viktor washingtoni látogatásán újabb előrelépés várható a két ország kapcsolatában. 

A még nyitott ügyeket tekintve bíztató, hogy az Egyesült Államok által irányított NATO főtitkárhelyettese, Rose Gottemoeller február végén a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium épületében felszólította Ukrajnát, hogy teljes egészében hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait a diszkriminatív oktatási törvény kapcsán. A felszólítás a magyar diplomácia hatalmas győzelmének tudható be, hiszen Budapest meggyőzte a NATO-szövetségeseket - köztük Amerikát - a kárpátaljai magyarok oktatási jogai tiszteletben tartásának a fontosságáról.