Az osztrákok már idegennek érzik magukat a saját országukban

HALMSTAD, SWEDEN - FEBRUARY 08: Refugee children are seen in a school on February 8, 2016 in Halmstad, Sweden. Last year Sweden received 162,877 asylum applications, more than any European country proportionate to its population. According to the Swedish Migration Agency, Sweden housed more than 180,000 people in 2015, more than double the total in 2014. The country is struggling to house refugees in proper conditions during the harsh winter; summer holiday resorts, old schools and private buildings are being turned into temporary shelters for asylum seekers as they wait for a decision on their asylum application. Sweden is facing new challenges on its migration policy after the massive arrival of refugees last year, forcing the country to drastically reduce the number of refugees passing through its borders. Stricter controls have had a significant effect on the number of arrivals, reducing weekly numbers from 10,000 to 800. The Swedish migration minister announced in January that the government will reject up to 80,000 refugees who applied for asylum last year, proposing strict new residency rules. (Photo by David Ramos/Getty Images)

Több száz, a munkásosztályhoz tartozó osztrák fejtette ki véleményét a migrációról az egyik legnépszerűbb újságnak a Voice of Europe beszámolója szerint, melyben arról vallanak, hogy idegennek érzik magukat a saját országukban.

Az osztrák lap, a Kronen Zeitung közzétett néhány olyan véleményt, amit az ország polgárai írtak nekik Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökének észrevételeivel kapcsolatban, aki szerint a demográfiai változások valódiak. Az olvasók között sokan úgy érzik,

a tömeges migráció annyira megváltoztatta az országot, hogy idegennek érzik magukat saját hazájukban.

Az egyik olvasó kifejti:

Az utcán, a tömegközlekedésben, az önkormányzatnál: úgy érezzük, mi vagyunk a külföldiek.

Többen az iskolák összetételére panaszkodtak, kiemelve, hogy a más kultúrából érkezett gyerekek miatt az iskolai étkeztetést is hozzájuk igazítják. Az erőszak pedig már az általános iskolás bevándorló kisfiúknál is megfigyelhető, ami ijesztő. Egy másik olvasó pedig azért érzi magát rosszul, mert a bevándorló szülők nem beszélik a befogadóország nyelvét, így a gyerekükkel is saját nyelvükön kommunikálnak.

Sajnos olyanok is vannak, akik otthonukat hagyják el a bevándorlók miatt. Az egyik olvasó arra panaszkodott, hogy a társasház „hangulata” annyira megromlott, hogy kénytelen volt elköltözni onnan, hogy nyugodt körülmények között élhessen.

A kép illusztráció Forrás: Getty Images/David Ramos

Az év elején az osztrák Néppárt egykori képviselője beszélt arról a helyi tévécsatornán, hogy az osztrák lányoknak fejkendőt kell viselniük, hogy elkerüljék a muszlim férfiak utcai zaklatásait. Az interjúban a képviselő úgy fogalmazott, hogy

beszéljen az utcán a nőkkel, lányokkal, gyerekekkel. Én magam is ismerem azokat az apákat, akik problémás területeken laknak, és fejkendőt tesznek a lányaikra annak érdekében, hogy ne látszódjon, hogy ők osztrákok.

A Kronen Zeitung 2017 októberében számolt be arról, hogy van két osztály Klagenfurtban és Villachban, ahol nincs egy osztrák tanuló sem. 2016-ban pedig egy bécsi iskola igazgatója, Andrea Walach figyelmeztetett a migráns hátterű gyerekek „elveszett generációjára”. Sok tanuló ugyanis nem tanulja meg a nyelvet, így az ő oktatásuk és jövőbeni munkahelyi elhelyezkedésük is korlátozott, melynek eredményeképpen állami pénzügyi támogatásra fognak támaszkodni.