A bevándorláspárti elnök, Macron nagy vereségét hozhatja az uniós választás

2019.05.25. 20:00

A hagyományos pártok vereségét hozhatja az európai parlamenti választás Nagy-Britanniában és Franciaországban is. A tegnap lemondott Theresa May konzervatív pártja olyan rossz eredményt érhet el, amire a párt 1834 óta íródó történetében nem volt példa. Emmanuel Macron francia elnök korábban Európa megújítójaként lépett fel, de úgy tűnik, saját hazájában sem tudja majd megnyerni az EP-választást. Ami óriási kudarc. Bár a britek a mostani EP-választáson szavazni fognak, de képviselőik nyilvánvalóan nem maradnak az uniós testület tagjai 2024-ig. 

Május 23-26. között tartják az unió történetének kilencedik európai parlamenti választását. 

A mostani helyzet azonban azért is kivételes, mivel bár Nagy-Britanniában lesz EP-választás, de a megválasztott képviselők várhatóan pár hónap után távoznak majd az uniós testületből, és így az EP létszáma 705 főre csökken.

Megsemmisülhetnek a brit konzervatívok

Nagy-Britannia a brexit körüli viták elhúzódása miatt tart most EP-választást, de ez inkább egyfajta óriásmintás közvélemény-kutatás lesz. Az országban 73 mandátumról döntenek majd. A legutolsó mérések szerint alapos politikai földrengés fog történni az országban, mivel a pár héttel ezelőtt Nigel Farage vezetésével létrejött Brexit Párt nagyarányú győzelmét várják. A kormányzó konzervatívok várhatóan csupán az ötödik helyet szerzik meg. Mindez pedig könnyen elvezethet ahhoz, hogy előre hozott választást tartanak majd.

A bevándorláspárti Macron vereségre számíthat

Nagy-Britanniával szemben Franciaországban lényegesen nagyobb tétje van az EP-választásnak, mivel a franciák által megválasztott képviselők biztosan tagjai maradnak az uniós testületnek 2024-ig. Franciaországból 74 képviselőt választanak majd. A voksolás abból a szempontból is nagy jelentőséggel bír, hogy ez lesz az első országos választás a 2017-es elnök- és parlamenti választás óta. Emmanuel Macron és pártja számára egy óriási teszt lesz, ráadásul az elnök Európát újjáformáló tervei is a nevetségesség kategóriájába kerülnének, ha saját országában nem tudná megnyerni az EP-választást. Macron számára egy második hely persze nemcsak az európai színtéren lenne óriási kudarc, hanem a belpolitikai mozgástere is nagyban szűkülne.

Emmanuel MacronForrás: AFP/Eliot Blondet

Ha pedig megnézzük a különféle felméréseket, akkor egyre biztosabbra lehet venni, hogy Macron pártja csupán a második helyen fog végezni Marine Le Pen Nemzeti Mozgalma mögött. Ha a legnagyobb francia közvélemény-kutatók utolsó felméréseit nézzük, akkor Marine Le Pen nemzeti jobboldali pártja megnyeri a választást, 24-25%-kal. A bevándorlást támogató, liberális Macron pártja 22-23%-ot kaphat. A francia konzervatív párt, az LR – bár sikeres elnöke, Laurent Wauquiez és listavezetője, François-Xavier Bellamy miatt – egyre erősödik, de a 2017-es elnökválasztás után nehéz helyzetbe került pártnak mélyről kellett felemelkednie, így 13-14% várható az esetükben, és a harmadik hely. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy a baloldali Zöldek és a kommunista Mélenchon pártja 8-9%-ot ér el, és rajtuk kívül senki nem lépi át az 5%-ot. Mindez azt jelentené, hogy története során először a francia szocialistáknak nem lesz EP-képviselőjük.

Mindkét párt nagyjából 22-24 mandátumot szerezhet majd, persze a legfőbb kérdés, hogy ki végez majd az első helyen. Harmadik helyen a jobbközép Republikánusok végezhetnek 13-14 mandátummal. A maradék 16 körüli mandátumon pedig a szélsőbaloldaliak és a zöldek fele-fele arányban osztozkodhatnak majd.

Ha nem nyeri meg Macron az uniós választást, az azért lesz példátlan személyes kudarc, mert soha a francia történelemben köztársasági elnök ilyen szinten nem vett részt uniós kampányban. Ez egyébként a Le Figaro megállapítása. Az elmúlt két hétben gyakorlatilag folyton kampányolt.

Macron nyíltan a bevándorláspárti erők vezetőjének határozta meg magát ősszel. A francia elnök botrányairól rengeteget írtunk. Karibi bűnözőkkel való provokatív ölelkezés, szadista testőrparancsnokának a lebukása, a sárgamellényesek lázadásának rossz kezelése, és a sor hosszan folytatható. Mindenesetre, az uniós választásokon arra sok francia fog egészen biztosan emlékezni, hogy arról beszélt Macron a 2017-es elnökválasztási kampányban, hogy francia kultúra tulajdonképpen nem is létezik. Vagy említhetnénk őszi koppenhágai szereplését is, amikor dán egyetemistáknak azt mondta: „Önök elsősorban európaiak, csak aztán dánok.”