1979 óta folyamatosan csökken az érdeklődés az EP-szavazások iránt

EP Európai Parlament választás szavazás illusztráció A 2009-es Európai Parlamenti választások Budapesten
A 2009-es Európai Parlamenti választások Budapesten, valamint Bajnai Gordon miniszterelnök, és Morvai Krisztina, a JOBBIK listavezetője leadja szavazatát
Vágólapra másolva!
Öt évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán az európai szintű részvétel 42,6 százalékos volt, a részvételi adatok azonban a tagállamokban jelentős eltérést mutattak: míg Belgiumban 86 százalék, addi Szlovákiában csupán 14 százalék adta le voksát. Az MTI választási összefoglalójából kiderült, hogy 1979 óta folyamatosan csökken az érdeklődés az EP-szavazások iránt. Idén májusban azonban fordulhat a trend.
Vágólapra másolva!

Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összesítése szerint öt évvel ezelőtt a választáson

  • legmagasabb részvétel: Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb a részvétel: Belgiumban 90, Luxemburgban 86 százalék feletti volt a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás).
  • 50-75 százalék közötti volt a részvétel Máltán (75 százalék), Görögországban (60 százalék), Olaszországban (57 százalék) Dániában (56 százalék), Írországban (52 százalék), Svédországban (51 százalék).
  • 50 százalék alatti volt a részvétel Németországban (48), Litvániában (47), Ausztriában (45), Cipruson (44), Spanyolországban (44), Franciaországban (42) és Finnországban (41). Az EP-választáson az EU-átlag 42,6 százalék volt.
  • 30-40 százalék közötti volt a részvétel Hollandiában (37), Észtországban (37), Bulgáriában (36), Nagy-Britanniában (35), Portugáliában (34), Romániában (32) és Lettországban (30).
  • 30 százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Magyarországon (29), Horvátországban (25), Szlovéniában (25), Lengyelországban (24).
  • 20 százalék alatti volt a részvételi arány Csehországban (18) és Szlovákiában (13), itt a választásra jogosultak közül csak minden hetedik ment el szavazni.
A 2009-es Európai Parlamenti választások Budapesten Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Részvételi rekordok

Ez a 13 százalékos részvételi arány a negatív csúcs az EP-választások történetében, ugyanis egyetlen tagországban sem szavaztak ennyire kevesen az EP-választáson. A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.

Ugyanakkor az EP-választások történetében a valaha volt legmagasabb részvételi arányt Belgium tudhatja magáénak: az 1984-es voksoláson 92,1 százalékos volt a részvétel az országban.

Csökken az érdeklődés az EP-választásokon

Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, folyamatosan csökken a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel: 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt. Az 1999-es voksoláson azonban a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultak mindössze 49,5 százaléka szavazott. 2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben 43 százalék volt, 2014-ben pedig 42,6.