Szánthó Miklós: Fontos csata lesz az EP-választás a civilizációs háborúban

2019.05.20. 12:59

A hétvégén az európai parlamenti választások fontos csatája lesz a hosszúra nyúló civilázíiós háborúnak, aminek mostani állomása után jóval nagyobb súlyuk lesz a bevándorlást ellenző erőknek - többek között erről, a magyar ellenzékről és az Orbán-Trump-csúcsról beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjújában Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.

Az inkompetens ellenzék szerepét eljátszó balliberális sajtó rendkívül keményen erőlködött, hogy jelentéktelennek és megkésettnek állítsa be Orbán Viktor miniszterelnök látogatását Donald Trump amerikai elnöknél. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója többek között erről a találkozóról és az európai parlamenti választások tétjéről is beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjújában.

Az igazgató szerint az Orbán-Trump-csúcs kapcsán a balliberális sajtó tudathasadásos állapotban van. Mint mondta, eddig azt hangoztatták, Trump egy bohóc, egy troll, egy autoriter hajlamú „nímand". Most viszont hirtelen újra fontos mérce lett az amerikai elnök, csak hogy azt mondhassák, lám, „milyen későn fogadta a magyar miniszterelnököt".

A vágyvezérelt ellenzéki „gondolkodók" komoly médiahadjáratot indítottak a találkozó elinflálására, miközben tagadhatatlan, hogy valóban óriási jelentősége volt az eseménynek. Erre utal – bár nem ez a legfontosabb –, hogy az amerikai mainstream sajtó főműsoridőben is ezen kattogott – tette hozzá.
A baloldali Obama-adminisztráció alatt a két ország kapcsolata elhidegült, aminek Szánthó Miklós szerint ahhoz is lehetett köze, hogy 2016-ban a magyar miniszterelnök volt az első, aki kifejezte támogatását az akkor még lesajnált republikánus elnökjelölt, Donald Trump felé.

Volt olyan kritikus olvasat is a mostani találkozó kapcsán, hogy Trump túlzott oroszbarátságot emleget majd, Szánthó Miklós ezzel kapcsolatban rávilágított: pár hónapja újították meg a magyar–amerikai védelmi együttműködést: tehát szó sem volt a hazai ellenzéki sajtó által hőn áhított „fejmosásról", sőt a biztonságpolitika kapcsán komoly dicséret hangzott el Trump részéről.

Mindkét oldal diplomáciája megerősítette, hogy Orbán Viktor és Donald Trump kivételes módon találta meg a közös hangot. Tagadhatatlan ugyanis, hogy a két vezető között sok témában világnézeti azonosság áll fenn, a migráció elutasításától kezdve a kereszténység védelmén át a politikai korrektség elleni harcig. Mindketten a magát semlegesnek hazudó liberális demokrácia ellenfelei, ami alapot jelent a további párbeszédhez is – és valójában ez az „elvi koalíció" bosszantja roppantmód a balliberális oldalt – mutatott rá az igazgató.

Donald Trump amerikai elnök és vendége, Orbán Viktor miniszterelnök a washingtoni Fehér Ház Roosevelt-termében 2019. május 13-ánForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Azt is hozzátette, hogy míg Obamáéknak geopolitikai szempontból nem volt annyira fontos a közép-európai régió, addig Donald Trump és kormánya szemében mindenképpen felértékelődtünk.
A magyar kormány ugyanis 2010 után deklarálta, hogy számára a magyar érdek az első. A világ valamennyi nagyhatalmi tényezőjével kiegyensúlyozott viszonyra törekszik a kormány, figyelembe véve természetesen, hogy elsősorban a nyugati szövetségi rendszerek részei vagyunk. Ugyanakkor láthatjuk, a világpolitika súlypontja elkezdett Nyugatról Keletre „vándorolni", új hatalmi centrumok alakulnak ki. Ehhez alkalmazkodni kell – mondta Szánthó Miklós.

A Fidesz néppárti tagságával kapcsolatban kifejtette, hogy a migrációs vita olyan világnézeti törésvonalakat hozott felszínre, amelyeket eddig vagy a szőnyeg alá söpörtek, vagy a liberális hegemónia miatt attól eltérő véleményt nem lehetett képviselni. A Néppártnak az EP-választást követően el kell döntenie, hogy formálisan is csatlakozik-e a balliberális tömbhöz, vagy visszatalál keresztény gyökereihez. Hozzátette, a két csúcsjelölt, Frans Timmermans és Manfred Weber minapi összeborulása is mutatja, hogyan hígult fel az európai jobboldal. Nyugaton ma már sajnos nincs túl nagy különbség egy néppárti és egy szociáldemokrata politikus világlátása között. Az úgynevezett „centrumpolitizálás" napjainkban valójában a liberális krédó kritikátlan elfogadását jelenti.

Angela Merkel német kancellár, aki elvileg kereszténydemokrata, kifejtette hogy szerinte csak liberális lehet egy demokrácia. Szánthó Miklós szerint az uralkodó dekadens európai elit azt próbálja elhitetni, hogy a liberális demokráciának nincs alternatívája. Ezért bár „demokratikus standardokról" beszélnek, ez alatt saját eltorzult világképüket értik, és nem tolerálják az övéktől eltérő világmagyarázatokat.

Ennek az igazgató szerint a második világháború tragikus örökségéből fakadóan, de összemosva a dolgokat, olyan hangulatot alakítottak ki Európában, ami alapján az egész jobboldalt általában kompromittálták. Az eredetileg keresztény, konzervatív oldalon is kialakítottak egy bűntudatkultuszt, ami olyan nyomás alá helyezi a nyugati jobboldali politikusokat, hogy szégyelljék világnézetüket.

A brüsszeli politikusok és a magyar ellenzék egységesen azt mondja, se válság nincs, se betelepítési terv. Szánthó Miklós ezzel kapcsolatban elmondta, hogy többek között az EU ellenkezésével bevezetett szigorú, a külső határokat védő intézkedéseknek köszönhetően ideiglenesen csökkent a bevándorlás, ránézve az Európát körülölelő térségek demográfiai, politikai és gazdasági helyzetére, közép- és hosszú távon elképesztő mértékű migrációs nyomás fenyegeti kontinensünket.

Forrás: AFP/Jure Makovec

Az életmódunk, kultúránk ellen zajló támadás ráadásul két irányból fenyeget: Nyugatról a nemzetállamok felszámolását megálmodó, multikulti-rajongó kiterjedt liberális ármánykodás, Keletről az előbb említett, muszlim színezetű vándorlási potenciál – a kettő között ráadásul egy abszurd koalíció jött létre.

Orbán vagy Salvini viszont éppen azért dühíti a bevándorlás kapcsán is „liberális konszenzust" valló eliteket, mert e politikusok célvitát akarnak kikényszeríteni: egy kevert népességűvé varázsolt Európai Egyesült Államokat szeretnénk-e örökül hagyni gyermekeinknek, vagy egy keresztény hagyományára és múltjára büszke, a szuverén nemzetek együttműködésén alapuló Európát? – tette fel a kérdést az Alapjogokért Központ vezetője.

Szerinte a hétvégi EP-választás csak egy, de fontos csata egy hosszúra nyúló civilizációs háborúban. Mint mondta, az biztosnak látszik, hogy a jelenleginél jóval nagyobb súlyuk lesz a bevándorlást ellenző erőknek, és ha tippelnem kellene, azt mondanám, a Fidesz az év végére már nem lesz a Néppárt tagja. Már ha persze utóbbi nem vesz gyökeres fordulatot. Az alternatíva az, hogy összeállnak valamilyen formában a komolyan vehető, kormányképes, valóban jobboldali pártok – de látszik, óriási erők dolgoznak ennek megakadályozásán - tette hozzá.

Az ellenzék pártjai viaskodnak a kampányban, viszont együttműködést kommunikálnak az önkormányzati választáson. Ezzel kapcsolatban az igazgató kifejtette, hogy az ő politikájukon a düh, a frusztráltság és az önmagukkal szembeni elégedetlenség érződik. Volt és van Magyarországon is egy politikai verseny, amelyben a kilencvenes évek elején helyzeti előnyből induló balliberális erők mára combos vesztésre állnak. Nem tudják tartani a lépést a professzionálisan működő kormánypártokkal: nemcsak az országról, de saját magukról sincsen „történetük", a magát mindig „szakmainak" feltüntető oldalról hiányzik az intellektuális tartalom - mondta Szánthó Miklós.