Óriási károkat okoz a görögországi turizmusnak az illegális migráció

2019.05.24. 09:37

Kevesebb turista, növekvő bűnözés – hatalmas károkat okoz a görög idegenforgalomnak az illegális bevándorlás – derült ki a Migrációkutató Intézet terepkutatásából, amelyet a köztévé híradója szemlézett. Görögországra 2015-ben több mint egymillió migráns zúdult, s bár a nyomás az évek során enyhült, a helyiek mégis a közbiztonság és a közszolgáltatások drámai romlásáról beszélnek.

Vargha Márk, a Migrációkutató Intézet kutatója több görög politikussal is készített interjút arról, hogyan látják a jelenlegi helyzetet, amiből viszont az a meglepő kép rajzolódik ki, hogy Görögország amellett, hogy nem akarja saját és egyben az Európai Unió határait lezárni, szeretné, ha a migránsok tovább mennének Nyugat- és Észak-Európa felé.

Migránsok Athén egyik pályaudvarán. A kép illusztrációForrás: Anadolu Agency/2019 Anadolu Agency/Ayhan Mehmet

Az Európai Unió több vezető tisztviselője és egyes nemzetek vezetői szerint a 2015-ben tetőző európai migrációs válság véget ért.

Ugyanakkor minden rendelkezésre álló információ arra utal, hogy Görögország továbbra is olyan nehézségekkel szembesül, amelyekkel képtelen megbirkózni. 

A migrációs helyzet különösen kritikus a török-görög tengeri határvonalhoz közeli szigeteken. 

A kutatás két görög szigetre – Híosz és Számosz – összpontosult, de az ott tapasztaltakat nem lehet kivetíteni egész Görögországra  – hívta fel rá a figyelmet Vargha. 

A migrációs probléma leginkább a görög szigeteket jellemzi,  a szárazföldön nincs túlzsúfoltság, ott jelenleg 26 tábor működik, és a migránsoknak hotelszobákat, sőt lakásokat is biztosítanak.

Hozzátette, Leszbosz és Számosz szigetén a legnehezebb a helyzet, ott hat-, de akár hétszeres is lehet a túlzsúfoltság.

Migránsok Leszbosz Moria nevű befogadóközpontjábanForrás: AFP/Anadolu Agency/Ayhan Mehmet

Görögország másképp viszonyul a migrációhoz

Arról is beszélt, hogy Görögország teljesen másképp viszonyul a migrációhoz, mint például Magyarország. Az ország földrajzi adottsága miatt már több száz éve a migráció áldozata, és az ott élő emberek egy jelentős része gyakorlatilag elfogadó álláspontot tanúsít. 

A athéni parlamentbe jutó legtöbb párt képviselője is inkább elfogadó magatartást tanúsít, amely azonban mégsem mondható migrációpártinak – emelte ki Vargha. 

Görögország első perctől kezdve felelős a kialakult helyzetért  – fogalmazott Pócza István, az Alapjogokért Központ elemzője.

Emlékeztetett rá, az országra kötelezettség vonatkozik a határok védelmét illetően, ami alól nem lenne szabad kibújnia.

Ezt a kötelezettséget azonban senki nem kérte számon az ország vezetésén az elmúlt években, pedig elsősorban Görögország tehet a válság kialakulásáért, hiszen elsőként engedte át a migráns tömegeket. 

„Fekete bárány” az Európai Unióban

Pócza István szerint ezek gazdasági és politikai okokra vezethetők vissza.

Véleménye alapján korábban Görögország úgynevezett »fekete báránynak« számított az Európai Unióban. 

Ma már azonban a kommunikáció szempontjából jelentősen javult a helyzet Athén és Brüsszel között, ám gazdaságilag és a migráció kérdésében továbbra is gyenge pont maradt – jegyezte meg Pócza.

Az athéni ParthenonForrás: Harrieta171 / Wikipedia

Arról is beszélt az elemző, hogy Brüsszelben úgy kezelik a migrációs kérdést, mintha az már megoldódott volna.

Ezt mutatja az általuk folytatott kommunikáció, és az európai parlamenti csúcsjelöltek vitáiban is ez az álláspont mutatkozott meg. A migrációval kapcsolatos kérdéseket ugyanis próbálták a szőnyeg alá söpörni, és inkább más ügyek felé – mint például a klímaváltozás – terelték a szót. 

A migrációt még mindig nem sikerült megoldani

Pócza István szerint a két ügy semmiképp nem vehető egy kalap alá. 

A klímaváltozás is fontos ügy, de az a holnap és a holnapután kihívása, míg a migrációt a tegnap és a ma kihívásának lehet nevezni, hiszen hosszú ideje tart, és még mindig nem sikerült megoldást találni rá. 

Az athéni kormányzat és a helyi önkormányzatok között nincs párbeszéd, a régóta tarthatatlan helyzet könnyítésére csupán ígéretek hangzanak el, melyek betartatlanságát legfeljebb az európai parlamenti választásokon, az urnáknál lehet számon kérni – közölte Vargha Márk.

A szigeteken új Unión belüli és EU-török megállapodásokat kívánnak, egyetértenek a helyben segítés és újraépítés ideájával, de ezt inkább közösségi szervezésben és finanszírozással képzelik el.

A kimagasló társadalmi költségek ellenére a migráció tengeri határzár útján történő megállítását humanitárius okokra, az európai értékekre való hivatkozással nem támogatják – jegyezte meg.