A Magyar Nemzet hosszú cikkben ír arról, hogy miképp támogatja az Európai Unió, a Soros-szervezetek, hogy minél több migráns menjen el szavazni a 2019-es EP-választásokon. A lap azt írja, hogy az Európai Parlament létrehozott az uniós parlamenti választásokra egy mozgósító internetes oldalt. A Szavaznifogok.eu elvileg az Európai Parlament intézményi, pártatlan kommunikációs tevékenysége, független bármiféle politikai párttól és ideológiától. A kommunikációs tevékenység célja, hogy elősegítse a demokratikus részvételt az európai választásokon.
Ehhez képest a kezdeményezést támogató
partnerszervezetek hatvanegy tagú listáján több bevándorláspárti szervezet is feltűnik.
Köztük van például a Soros György támogatását is élvező European Council on Refugees and Exiles és a Migration Policy Group (MPG). Az MPG fő tevékenysége a bevándorlók megsegítése, és a Szavaznifogok.eu oldal tájékoztatása szerint
pénzt kaptak az európai választásokat támogató fellépésük társfinanszírozására.
A hatvanegyből összesen tizenkét szervezetnél szerepel ez az szöveg – írja a Magyar Nemzet.
Az MPG-t az elmúlt években nemcsak Brüsszel pénzelte, hanem Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa is.
Az MPG fő donorainak felsorolásánál külön is feltünteti, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványtól is kaptak forrásokat.
Az MPG 2016-os jelentéséből szintén kiderül, hogy arra is kaptak pénzt Soros alapítványától, hogy
az Európai Unión kívülről érkező bevándorlók szavazási aktivitását növeljék.
A projekt leírásában az MPG hangsúlyozza, hogy nemcsak az uniós állampolgárok, hanem a honosított migránsok, a menekültek és a „különböző hátterű” fiatalok mozgósítását, valamint e célra önkéntesek hálózatának megszervezését is vállalták.
A szervezet egy egyoldalas összefoglalót is kiadott a migránsok mozgósítását célzó projektjéről, amelyből a hátsó megfontolások is kiderülnek. Megállapításuk szerint a 2019-es EP-választásokon egy fontos választási célcsoport a fiatal, első szavazóké. Ugyanakkor, szerintük a fiatal európaiak megszólítására való összpontosítás kihagyja a számításból a vándorló első szavazókat.
Felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt évtizedben közel ötmillió bevándorlót honosítottak.
Arra is emlékeztetnek, hogy kutatások szerint a bevándorlók sokkal nagyobb arányban határozzák meg magukat „európaiként”, mint az Európában született állampolgárok. Problémaként határozzák meg, hogy az európai parlamenti kampányok szerintük kevésbé célozzák meg a bevándorlókat, ezért körükben kisebb a választási részvétel is, mint a nem bevándorlók körében.
Mindez azért is érdekes, mert korábban több cikk is született arról,
hogy a bevándorlók döntő többsége a baloldali pártokra szavaz Nyugat-Európában.
A Tagesschau tavaly például egy hivatalos felmérés alapján azt közölte, hogy a Németországban élő törökök 35 százaléka az SPD-t, 16 százaléka a szociáldemokratáktól is balra álló Linkét, 29 százalékuk pedig egyéb, zömmel liberális és zöld pártokat támogat. De ezt bizonyította a Migrációkutató Intézet tanulmánya is a muszlim szavazók tekintetében.
A 2012-es Európai Társadalmi Felmérés adatai szerint pedig a pártválasztó németországi muszlimok 70-90 százaléka valamely baloldali pártot érzi leginkább magához közel állónak.