Bevándorlásellenes sikerek várhatók a visegrádi országokban

2019.05.25. 18:25

A vasárnapi uniós választás előtt a visegrádi országok közül Magyarország mellett Lengyelországban és Csehországban is a bevándorlásellenesek állnak a legjobban, míg Szlovákiában nagyon töredezett a kép. Összefoglaló.

Brüsszel-kritikus áttörés jöhet Lengyelországban

A visegrádi négyek legnagyobb és legnépesebb tagállama Lengyelország. A lengyelek összesen 52 mandátumról döntenek. A választás már az őszi parlamenti és a jövő évi elnökválasztás jegyében zajlik. A pártok számára a mostani megmérettetés egy kiváló alkalom lesz arra, hogy lemérjék, milyen formációban érdemes indulni a későbbi voksolásokon. Bár tavaly októberben már volt egy önkormányzati választás, de ott inkább a helyi politikáról mondták el a véleményüket az emberek.

Lengyelországban a közelgő nagy téttel bíró választások előtti utolsó erőpróba lesz az EP-választásForrás: NurPhoto/Michal Fludra/NurPhoto/Michal Fludra

A mostani EP-választás előtt ellenzéki oldalon egy sajátos kísérletbe fogtak a pártok. A kormányzó Jog és Igazságossággal (PiS) szemben álló ellenzék egy része egységbe tömörült.Egy olyan alakulatot hoztak létre, amiben benne vannak a liberálisok és a posztkommunisták is.Az Európa Koalíciónak nevezett alakulat a megalakulása után kezdetben a népszerűségi listák élére ugrott, de mostanra a PiS legalább öt százalékpontos előnyt szedett össze legfőbb riválisával szemben.

Várhatóan a PiS 22-24 mandátumot tud majd szerezni a választáson, ez pedig legalább 3-5 mandátummal több, mint amennyit öt évvel ezelőtt szereztek. A PiS nagy valószínűsséggel a Matteo Salvini által létrehozandó új, bevándorlásellenes frakcióba ülhet majd. Második helyen az EPP által támogatott Európa Koalíció végezhet 15-17 mandátummal. Baloldali és liberális képviselőből 5-7 kerülhet be az EP-be, valamint az Olasz Öt Csillag mozgalommal szövetséges egyik lengyel párt is szerezhet négy helyet. Jól látszik tehát, hogy Lengyelországban a hagyományos pártok csupán a mandátumok egyharmadánál egy picit többet szerezhetnek.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke bemutatja programjátForrás: NurPhoto/Artur Widak/NurPhoto/Artur Widak

Babis sikere várható

Csehországban Magyarországhoz hasonlóan 21 mandátum sorsa a tét. A politikai térkép Prágában is meglehetősen töredezett, mivel előzetesen úgy látszik, hogy az EPP és a szocdem frakció legjobb esetben is csak négy mandátumot tud majd szerezni ebből az uniós tagállamból. A felméréseket az Andrej Babis miniszterelnök által vezetett ANO-mozgalom vezeti. Babis pártja a mögöttünk hagyott ciklusban a Guy Verhofstadt vezette liberális frakcióban ült. Mindezek ellenére könnyen elképzelhető, hogy az új ciklusban már egy másik frakciót keresnek maguknak.Az ANO esetleges mozgása fontos szerepet kaphat, ha sikerül megszerezniük azt a 8-9 mandátumot, amit jósolnak nekik.

Rajtuk kívül várhatóan 4-5 mandátumot tud szerezni az eddig a konzervatív frakcióban helyet foglaló Cseh Polgári Párt, valamint a Cseh Kalózpárt is. Az utóbbiak egyelőre nem tagjai egyetlen frakciónak sem, és várhatóan függetlenként fognak helyet foglalni az új Európai Parlamentben is. Bár a kommunisták a korábbi évtizedekben lényegesen erősebbek voltak, mint napjainkban, de alacsony részvétel esetén két mandátumra jók lehetnek.

Andrej Babis cseh miniszterelnök pártja jó szereplés esetén még nagyobb súllyal bír majdForrás: NurPhoto/Dominika Zarzycka/NurPhoto/Dominika Zarzycka

Átláthatatlan viszonyok Szlovákiában

A visegrádi négyek legkisebb népességű országa Szlovákia. Északi szomszédunk 14 főt delegál az EP-be. Az összes visegrádi ország közül itt a legnehezebb megítélni a helyzetet. Ennek egyik oka az, hogy a politikai mező meglehetősen töredezett, azt sem lehet kizárni, hogy 8-10 párt is átlépheti az ötszázalékos küszöböt, így pedig a legjobban szereplő párt sem számíthat háromnál több mandátumra. Másrészt Szlovákiában szokott lenni az egyik legkisebb részvételi arány az EP-választásokon az egész unióban.

Az alacsony részvétel pedig teljesen felforgathatja az erőviszonyokat.

A mostani választást nagyban meghatározza a márciusi elnökválasztás. Akkor a függetlenként induló, de a Progresszív Szlovákia nevezetű parlamenten kívüli erő támogatását élvező Zuzana Caputová győzött. A progresszívek várhatóan tudnak majd EP-mandátumot szerezni, a kérdés csak annyi, hogy kettőt-e vagy hármat. A kormányzó Smer is nagyjából 2-3 mandátumra számíthat, míg a többi politikai erőnek nagyrészt be kell érnie jobb esetben egy hellyel. A magyar párt, az MKP szereplése is megjósolhatatlan, de egy mandátumra ők is esélyesek.

Magyarországon nagy fölénnyel vezet a Fidesz

Magyarországon 21 mandátum sorsa a tét. Ami biztosnak látszik, az országgyűlési választásokon látható aktivitási aránynál kisebb lesz a részvétel, de annak mértékét egyelőre lehetetlen megjósolni.A kutatások szerint a Fidesz-KDNP 12-14,a Jobbik 2-3, az MSZP 2, a DK 2 mandátumban reménykedhet. Egyes felmérések szerint, alacsonyabb részvétel esetén, a Momentum nevű viccpárt átlépheti a bejutáshoz szükséges küszöböt.

Ilyen lehet a teljes kép

Összességében a visegrádi négyek 108 mandátum sorsáról döntenek. a Brüsszellel szemben kritikus erők szerezhetik meg az első helyet.Második helyen az Európai Néppárt végezhet, főleg a Lengyelországból és Magyarországról származó mandátumok révén. Jobb esetben az EPP is elérheti az egyharmados arányt. Ne feledjük azonban el, hogy ebben benne van a vezető európai bevándorlásellenes erő, a Fidesz szereplése is.

A maradék nagyjából egyharmadnyi helyre a többi politikai erő pályázhat, de az eddigi számok alapján nagy meglepetés lenne, ha a szocdemek a harmadik legtöbb képviselőt tudnák megszerezni. A korábbi választási tapasztalatok alapján a független és frakción kívüli jelöltek érhetnek el még viszonylagosan jó eredményt a térségünkben.