A visegrádi négyek legnagyobb és legnépesebb tagállama Lengyelország. A lengyelek összesen 52 mandátumról döntenek. A választás már az őszi parlamenti és a jövő évi elnökválasztás jegyében zajlik. A pártok számára a mostani megmérettetés egy kiváló alkalom lesz arra, hogy lemérjék, milyen formációban érdemes indulni a későbbi voksolásokon. Bár tavaly októberben már volt egy önkormányzati választás, de ott inkább a helyi politikáról mondták el a véleményüket az emberek.
A mostani EP-választás előtt ellenzéki oldalon egy sajátos kísérletbe fogtak a pártok. A kormányzó Jog és Igazságossággal (PiS) szemben álló ellenzék egy része egységbe tömörült.
Egy olyan alakulatot hoztak létre, amiben benne vannak a liberálisok és a posztkommunisták is.
Az Európa Koalíciónak nevezett alakulat a megalakulása után kezdetben a népszerűségi listák élére ugrott, de mostanra a PiS legalább öt százalékpontos előnyt szedett össze legfőbb riválisával szemben.
Várhatóan a PiS 22-24 mandátumot tud majd szerezni a választáson, ez pedig legalább 3-5 mandátummal több, mint amennyit öt évvel ezelőtt szereztek. A PiS nagy valószínűsséggel a Matteo Salvini által létrehozandó új, bevándorlásellenes frakcióba ülhet majd. Második helyen az EPP által támogatott Európa Koalíció végezhet 15-17 mandátummal. Baloldali és liberális képviselőből 5-7 kerülhet be az EP-be, valamint az Olasz Öt Csillag mozgalommal szövetséges egyik lengyel párt is szerezhet négy helyet. Jól látszik tehát, hogy Lengyelországban a hagyományos pártok csupán a mandátumok egyharmadánál egy picit többet szerezhetnek.
Csehországban Magyarországhoz hasonlóan 21 mandátum sorsa a tét. A politikai térkép Prágában is meglehetősen töredezett, mivel előzetesen úgy látszik, hogy az EPP és a szocdem frakció legjobb esetben is csak négy mandátumot tud majd szerezni ebből az uniós tagállamból. A felméréseket az Andrej Babis miniszterelnök által vezetett ANO-mozgalom vezeti. Babis pártja a mögöttünk hagyott ciklusban a Guy Verhofstadt vezette liberális frakcióban ült. Mindezek ellenére könnyen elképzelhető, hogy az új ciklusban már egy másik frakciót keresnek maguknak.
Az ANO esetleges mozgása fontos szerepet kaphat, ha sikerül megszerezniük azt a 8-9 mandátumot, amit jósolnak nekik.
Rajtuk kívül várhatóan 4-5 mandátumot tud szerezni az eddig a konzervatív frakcióban helyet foglaló Cseh Polgári Párt, valamint a Cseh Kalózpárt is. Az utóbbiak egyelőre nem tagjai egyetlen frakciónak sem, és várhatóan függetlenként fognak helyet foglalni az új Európai Parlamentben is. Bár a kommunisták a korábbi évtizedekben lényegesen erősebbek voltak, mint napjainkban, de alacsony részvétel esetén két mandátumra jók lehetnek.
A visegrádi négyek legkisebb népességű országa Szlovákia. Északi szomszédunk 14 főt delegál az EP-be. Az összes visegrádi ország közül itt a legnehezebb megítélni a helyzetet. Ennek egyik oka az, hogy a politikai mező meglehetősen töredezett, azt sem lehet kizárni, hogy 8-10 párt is átlépheti az ötszázalékos küszöböt, így pedig a legjobban szereplő párt sem számíthat háromnál több mandátumra. Másrészt Szlovákiában szokott lenni az egyik legkisebb részvételi arány az EP-választásokon az egész unióban.
Az alacsony részvétel pedig teljesen felforgathatja az erőviszonyokat.
A mostani választást nagyban meghatározza a márciusi elnökválasztás. Akkor a függetlenként induló, de a Progresszív Szlovákia nevezetű parlamenten kívüli erő támogatását élvező Zuzana Caputová győzött. A progresszívek várhatóan tudnak majd EP-mandátumot szerezni, a kérdés csak annyi, hogy kettőt-e vagy hármat. A kormányzó Smer is nagyjából 2-3 mandátumra számíthat, míg a többi politikai erőnek nagyrészt be kell érnie jobb esetben egy hellyel. A magyar párt, az MKP szereplése is megjósolhatatlan, de egy mandátumra ők is esélyesek.
Magyarországon 21 mandátum sorsa a tét. Ami biztosnak látszik, az országgyűlési választásokon látható aktivitási aránynál kisebb lesz a részvétel, de annak mértékét egyelőre lehetetlen megjósolni.
A kutatások szerint a Fidesz-KDNP 12-14,
a Jobbik 2-3, az MSZP 2, a DK 2 mandátumban reménykedhet. Egyes felmérések szerint, alacsonyabb részvétel esetén, a Momentum nevű viccpárt átlépheti a bejutáshoz szükséges küszöböt.
Összességében a visegrádi négyek 108 mandátum sorsáról döntenek.
a Brüsszellel szemben kritikus erők szerezhetik meg az első helyet.
Második helyen az Európai Néppárt végezhet, főleg a Lengyelországból és Magyarországról származó mandátumok révén. Jobb esetben az EPP is elérheti az egyharmados arányt. Ne feledjük azonban el, hogy ebben benne van a vezető európai bevándorlásellenes erő, a Fidesz szereplése is.
A maradék nagyjából egyharmadnyi helyre a többi politikai erő pályázhat, de az eddigi számok alapján nagy meglepetés lenne, ha a szocdemek a harmadik legtöbb képviselőt tudnák megszerezni. A korábbi választási tapasztalatok alapján a független és frakción kívüli jelöltek érhetnek el még viszonylagosan jó eredményt a térségünkben.