Görögország háborús jóvátételt követel a németektől

Vágólapra másolva!
Görögország kedden diplomáciai jegyzékban sürgette Németországot, hogy kezdjenek tárgyalásokat a második világháborúval kapcsolatos görög jóvátételi igényekről - közölte az athéni diplomácia.
Vágólapra másolva!

- közölte a külügyi tárca.

A minisztérium szerint Görögország berlini nagykövete a nap folyamán átnyújtotta a diplomáciai jegyzéket a német külügyminisztériumnak.

Megfigyelők szerint az intézkedése tovább terhelheti Athén és Berlin kapcsolatait. Ugyanakkor emlékeztettek: Alekszisz Ciprasz kormányfő május végén jelentette be, hogy július 7-én - három hónappal az esedékes időpont előtt - előrehozott parlamenti választásokat tartanak, miután pártja, a baloldali Sziriza vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon és a görög helyhatósági választásokon az ellenzéki, konzervatív Új Demokrácia (ND) párttól.

A görög parlament még áprilisban szavazott arról, hogy az athéni vezetés indítson diplomáciai kampányt azzal a céllal, hogy nyomást gyakoroljon Németországra több milliárd eurós háborús jóvátétel érdekében.

Berlin már többször bocsánatot kért Athéntól a náci Németország Görögországgal szemben elkövetett második világháborús bűneiért, de mindig visszautasította új keletű pénzbeli követelését, és arról tárgyalni sem volt hajlandó.

Németország 1960-ban már fizetett Görögországnak 115 millió német márka jóvátételt. Berlin a háborús jóvátételek kérdését lezártnak tekinti a két Németország 1990-es újraegyesítése óta, mert az erről szóló szerződés kiköti, hogy az újraegyesített Németország nem fogad el semmilyen újabb követelést. A német vezetés szerint, ha Görögország akart volna további jóvátételt, akkor azt az újraegyesítés előtt kellett volna kérnie.

A második világháborús német jóvátétel mint érzelmi kérdés 2010 és 2018 között ismét előkerült Görögországban, mert Athénnak a nemzetközi mentőhitelek fejében szigorú gazdasági megszorításokat kellett bevezetnie az országban, amiért sok görög Németországot teszi felelőssé.

A német erők 1941 és 1944 között tartották megszállva Görögországot, és észak-afrikai hadjáratuk finanszírozására sarcot szedtek tőle. Emiatt hiperinfláció alakult ki az országban, és több ezer görög éhen halt. A megszállók 476 millió márka átadására kötelezték Athént, ami görög tisztségviselők számításai szerint ma 6-10 milliárd eurónak felel meg. Egy görög parlamenti bizottság három évvel ezelőtt készített egy jelentést, amely szerint az ország második világháborús kára 289 milliárd euró volt.