Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csütörtökön kezdődött az Európai Unió kormány- és államfőinek brüsszeli csúcstalálkozója, ahol az országvezetők a májusi választások óta immár második alkalommal futottak neki az uniós csúcspozíciók kiosztásának. Az összetett, már hetek óta tartó egyeztetések mellett tegnap a visegrádi országok vezetői is összeültek Brüsszelben, hogy a közös álláspontról tárgyaljanak.
A Magyar Nemzet birtokába jutott információk szerint
a V4-ek a néppárti Michel Barniert tartják elfogadható jelöltnek az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Csütörtökön egyébként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is erre tett utalást Budapesten. A visegrádi országok álláspontjáról egy ideje már azt is tudni lehet, hogy maguknak szeretnék az egyik – feltehetőleg a kül- és biztonságpolitikai főképviselői – kulcspozíciót.
E forgatókönyv megvalósulásának esélyeit növeli, hogy Barnier francia politikusként Emmanuel Macron elnöknek is elfogadható jelölt, ráadásul Párizs az utóbbi hetekben intenzív tárgyalásokat folytatott a kelet-közép-európai szövetséggel.
A francia elnök csütörtökön a csúcstalálkozóra érkezve ismét ellenérzéseit fejezte ki a csúcsjelölti rendszerrel kapcsolatban, mondván:
„fikció", hogy a választásokon első helyen célba ért európai pártcsalád jelöltjének kell bizottsági elnökké válnia.
A néppárti (EPP) Manfred Webernek szóló hadüzenetet Macron már sokadszorra fogalmazta meg. Az EPP jelöltjének az ügye hiába látszik veszni, csütörtökön Angela Merkel kancellár a pártcsalád brüsszeli tanácskozásán világossá tette, hogy a néppárt igenis kiáll a bajor elnökségi ambíciói mellett. Pár napja német kormányzati források még arról beszéltek, hogy Merkel inkább az Európai Központi Bank elnöki székét juttatná német kézbe ahelyett, hogy tovább harcol Weber bizottsági koronájáért. Berlinnek mindenesetre egyáltalán nem kedvező, hogy az Európai Parlament frissen újjáválasztott liberális és szocialista vezetői sem támogatják a néppárti frakcióvezető hatalomra jutását.
Legkésőbb június végén mindenképp megoldódik a helyzet.
Az Európai Parlament ugyanis július elején tartja az alakuló ülését, amikor a testület elnökének a személyéről is dönteni kell.
Utóbbi a vezetői csomag része a bizottsági elnök, az Európai Tanács és az Európai Központi Bank vezetője, illetve a kül- és biztonságpolitikai főképviselői poszt mellett. Az Európai Tanács leendő elnökével kapcsolatban is egyre több név kerül nyilvánosságra, csütörtökön már Charles Michelt, az ENSZ migrációs csomagjának elfogadásába belebukott, belga ügyvezető kormányfőt is a lehetséges jelöltek között emlegették.
Időközben kiderült, hogy nem sikerült megállapodni az európai uniós intézmények elnöki tisztségeinek betöltéséről a tagállami vezetők brüsszeli csúcsértekezletén, ezért jövő vasárnap újabb találkozót tartanak. Angela Merkel német kancellár már arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy el kell kerülni a válsághelyzetet, a holland miniszterelnök szerint pedig egyáltalán nem történt előrelépés, és nem hiszi, hogy a jövő heti sikeresebb lesz.
