Alexander Downer volt jobboldali ausztrál külügyminiszter (1996-2007) a szabályozatlan, tömeges migrációval kapcsolatosan kifejtette: ugyan vendégszeretőek, de
ha azt látják, hogy szokásaikat és életmódjukat veszélyeztetik a bevándorlók, akkor nagyon keményen ellen tudnak állni.
A globalizáció és integráció jó lehet a gazdaságnak, de gyakran nem tesz jót a nemzeti büszkeségnek, a hagyományoknak, a bevett, megszokott életmódnak.
A feladat tehát az – vázolta Downer –, hogy ha lehet, valamiképp ki kell békíteni a globalizációt és a kapitalizmust a nemzeti büszkeséggel és a nemzeti hagyományokkal.
Hozzáfűzte:
ausztrál vagyok, és látom, hogy az EU számos intézkedése nem reagál az épp folyó ideológiai vitákra.
Épp ilyennek gondolja a volt ausztrál külügyminiszter az EU migrációs politikáját.
Ráadásul – tette hozzá – a migrációs politika nemzetek ellenében való alkalmazása nem pusztán választási vereséget hoz, hanem
a politikai stabilitást is veszélyezteti, valamint utat enged a szélsőségeknek.
Fontos tehát – mondta –, hogy ne sértsük meg senkinek a nemzeti büszkeségét. Downer megjegyezte:
az amerikai baloldal – a Demokrata Párt – mai politikája támogatja az identitáspolitikát, amely mindenféle csoportokra szeleteli fel a társadalmat.
Az ilyen megosztással szemben azonban épp a nemzeti egység építésére lenne szükség. Az nem megy, hogy például azt mondjuk a keresztényeknek, hogy a ti álláspontotok ettől kezdve politikailag nem korrekt és így nem fogadható el.
Izraelben valamiért a nacionalizmus nem valami eleve gonosz dolog
– jegyezte meg Douglas Murray, a Spectator című brit konzervatív hetilap vezető szerkesztője, az Európa furcsa halála című kötet szerzője.
Mint közölte:
a nacionalizmus ügyében nem bízhatunk a németekben.
Azt mondják az EU-ban, hogy a nacionalizmus okozta a háborúkat. Ez azonban csak részben igaz, hiszen korábban okozott háborút a vallás és még sok minden más is. Bármi elromolhat, rossz útra tévedhet – mutatott rá Murray –, de ez nem szükségszerű.
Szájer József, a Fidesz európai parlamenti küldöttségének vezetője megjegyezte: az izraeli Yoram Hazony nacionalizmusról szóló könyve nemrég még unalmasnak és közhelyesnek számított volna, de ma már nem az.
Véleménye alapján
Európa saját különlegességét, sajátosságait tagadja, mióta nem került bele a kereszténység a az EU alkotmányába.
Szájer József szerint Közép-Európa azért sajátos Nyugat-Európához képest, mert
a kommunizmus alóli felszabadulás a nemzeti érzés nevében ment végbe.
A politikus rámutatott: Szent II. János Pál pápa is írt a nemzetek fontosságáról.
Mi tudjuk, mi a nemzeti érzés, mert nemrég még harcoltunk érte; így aztán képesek vagyunk értékelni
- nyomatékosította álláspontját.
Yosef Kuperwasser volt tábornok, egy izraeli agytröszt, a Jerusalem Center for Public Affairs vezetője rámutatott: a legtöbben nem tudják, mi a populizmus, csak egyszerűen elítélik; illetve nekik az a populizmus, amit az általuk nem kedvelt politikai erők mondanak.
Mint mondta:
„számomra a nacionalizmus nagyon természetes"; a nemzetállam pedig olyan politikai entitás, ami a közjót szolgálja, tagjait pedig összeköti a közös föld, a közös kultúra és a közös nyelv.
S az emberek azért képesek ezért harcolni, mert fontos számukra a csoporttudat.
Emlékeztetett rá:
a nemzeti gondolatnak nem csak a globalizáció az ellensége, hanem az iszlamizmus, ami egy iszlamista nemzetet akar létrehozni. Az Iszlám Állam szeretné megvetni a lábát Európában, így a nacionalizmus-ellenes európaiak számukra hasznos idióták.
Gregory Sheridan ausztrál újságíró, a The Australian egyik szerkesztője, a God Is Good For You című könyv szerzője megjegyezte: Kína és az ázsiai kis tigrisek a nemzeti büszkeségre építenek.
A demokrácia melegágya a nemzetállam
– mutatott rá Sheridan.
Douglas Murray kifejtette: elképesztő, hogy egyes lapok szerint a Cambridge Analytica miatt van brexit, nem pedig azért, mert a britek így döntöttek.
Az örökké egyre jobban integrálódó unió ideje lejárt, mivel eljön a pont, amikor annyira erős az unió, hogy elveszti a kapcsolatos a közzel
– tette hozzá.
Például a Brüsszelbe küldött bürokraták, biztosok nem vonhatóak felelősségre az őket delegáló nép által. Ezért van az, hogy
felülről megmondják, mely pártok az elfogadhatóak egy választáson és melyek – a >>populisták<< – nem.
Azaz a kérdés gyökerénél – állította Murray – a demokrácia problémája van.
Szájer József hozzátette:
az uniós jogot állandóan átírják, felülírják az EU-s felsővezetők konszenzusára hivatkozva.
S ha például jogi vitája van egy országnak az Európai Bizottsággal, kicsi esélye van nyerni, mivel az esetek 80 százalékában az Európai Unió bírósága a bizottság kedvére ítél; ez tehát a bizottság házibírósága.
„Mindig ideges leszek Brüsszelben, amikor meghallom, hogy minden korábbi rossz a nemzeteknek köszönhető, és az EU majd ezeket kiküszöböli" – mondta Szájer, kihangsúlyozva:
az EU szabad és egyenlő nemzetek együttműködéseként indult, és nem akart birodalom lenni.
Addig jól is működött, míg szabad nemzetek együttműködéseként dolgozott, s azóta van vele baj, mióta a nem megfelelően viselkedő tagokat megpróbálja jó óvóbácsiként a „megfelelő" irányba terelni.
Hozzáfűzte: amíg Magyarországon olyan kormány volt, ami mindig igent mondott Brüsszelnek, az EU-nak nem volt problémája velünk,
de ha nemet is mondott, mint a mostani magyar kormány, akkor fekete bárányok lettünk a szemében.
Szájer érdekes párhuzamot hozott fel: Sztálin legnagyobb problémája Jugoszláviával az volt, hogy megmutatta a komcsi országoknak, hogy más kommunizmus is van; s ez a problémája Brüsszelnek velünk is.
Kuperwasser külön kihangsúlyozta:
az EU valójában nem előzi meg a háborút; hanem extrém gyengeséget mutat, tudatos vaksággal arra nézve, mi történik a világban; s ezt a gyengeséget és konfliktuskerülést az olyan erők, mint az iszlamizmus, kihasználják.
Duglas Murray megjegyezte:
már a zsidó-keresztény kifejezés is vitatott lett.
Ugyanis ma divat mindent megkérdőjelezni, legyen szó filozófiáról, vallásról, régi bizonyosságokról, mindent karanténba zárnak és nem bíznak semmiben.
Szájer József úgy fogalmazott:
a nemzetállam és a nemzeti gondolat ellenségei ugyanazok, akik a vallás, a kereszténység, a hagyományos gondolkodás és a konzervativizmus ellenségei.
A politikus hangsúlyozta: az EU-s alkotmány vitájakor a kereszténységet még mint tényszerű előzményt sem voltak hajlandóak megemlíteni a dokumentumban.
Sheridan szerint van egy paradoxon a nyugati identitás szívében: hogy egyetemesnek mondott igazságokra épül, amelyek ugyanakkor a gyakorlatban nyugatiak; másrészt a kereszténység is egyetemes, a nyugati civilizáció pedig a kereszténység gyermeke.
Az ausztrál újságíró kiemelte:
még a modern nyugati liberalizmus és szekularizmus is a kereszténységből fakad.
A hagyomány és a kereszténység csak nyugaton azonos egymással, máshol ellentétesek. A liberalizmus viszont a gyökereink nélkül „megőrül".
Az EU számos esetben kettős mércét alkalmaz – jelentette ki Szájer, azt hozva fel példa gyanánt, amikor a magyar kormány felső korhatárt szabott meg a bíróknak, ami felett nyugdíjba küldte őket; az EU jogellenesnek ítélte a szabályozást, kártérítést ítélt a bíráknak és vissza kellett őket venni korábbi munkahelyeikre.
Amikor Olaszország hasonló törvényt hozott, azzal az EU-nak semmi baja nem volt
– mutatott rá a politikus.
Murray is felhozott egy kettős mércét, mert – mint mondta –
elképzelhetetlen ignorancia az osztályrésze a kommunizmus bűneinek.
Tudatában vagyunk a szélsőjobb veszélynek, de a szélsőballal nem vagyunk tisztában – vélekedett a Spectator szerkesztője.
A kerekasztal-beszélgetés vége felé szóba került Greta Thunberg és a zöld mozgalom is. Murray szerint kiválóan megszervezett zöld kommunikációval van dolgunk:
ha ellenzed, amit mondanak, akkor hozzád vágják, hogy emberek halnak meg miattad, és hogy bántasz egy beteg kislányt.
Sheridan hozzátette: „az új vallás a zöld őrület", amit a nyugat iskoláiban tanítanak; s miközben Európa próbál egyre zöldebb lenni, a kínaiak tárt karokkal fogadják az innen emiatt hozzájuk áttelepülő ipart, a
Földnek pedig így nem lesz jobb, s Európának sem feltétlen.
A brexitre visszatérve Szájer József megjegyezte: a közép-európai országok, a visegrádi négyek hiányolni fogják az unióból Nagy-Britanniát, ami számos kérdésben a szövetségesük volt.
Ugyanakkor a
brexit megmutatta, hogy a szuverenitás még mindig kulcsfontosságú az európai országok számára.
Csak az a kár, hogy így a föderalisták nagyobb túlsúlyban maradtak.
Sheridan úgy vélekedett: a demokrácia arról szól, hogy a szavazók eldöntik, a vagy b elképzelés a szimpatikusabb számukra, s amelyik nyer, azt megvalósítják;
az EU-ban azonban az uniós szabályozások miatt ezt nem lehet megcsinálni, mivel azok annyira szűkítik a mozgásteret.
A kerekasztal-beszélgetés utáni díszvacsorán vehettek részt a vendégek, melyet Tombor András, az MCC alapítója nyitott meg, rámutatva arra, hogy az intézmény milyen fontos szerepet játszik határon innen és túl a tehetséggondozásban.
Őt Trócsányi László igazságügyminiszter követte, aki kiemelte a számos ország által aláírt budapesti egyezményt, mint a regionális együttműködés kiváló példáját.
A teljes beszámoló a Mandiner honlapján olvasható el.