Hongkongi tüntetések: a kormányzó elítélte az erőszakos cselekményeket

Vágólapra másolva!
Elítélte a hétfői hongkongi tüntetés erőszakos cselekményeit Carrie Lam kormányzó, különös tekintettel arra, hogy a demonstrálók egy csoportja betört a kormányzati épületkomplexumba - írta a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap kedden.
Vágólapra másolva!

A kormányzó helyi idő szerint hajnali 4 órakor a rendőr-főkapitányságon tartott sajtótájékoztatóján ígéretet tett arra, hogy elő fogja állíttatni a kormányzati épületekbe betörő és azokat megrongáló tüntetőket. Hozzátette azonban: elgondolkozott a történteken, és

hajlandó párbeszédet folytatni a város lakóinak valamennyi rétegével,

köztük a fiatalokkal - akik a többséget képezték az elmúlt hónapokban zajló, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet ellen folytatott sorozatos tüntetéseken.

A kormányzó lemondását követelik

Hétfőn, miközben Hongkong éppen annak az évfordulóját ünnepelte, hogy 1997. július 1-jén a brit gyarmati fennhatóság alól visszakerült Kínához, a törvénytervezet teljes visszavonását követelő tüntetők újabb megmozdulást tartottak, és a tiltakozók egy része - a rendőrség becslése szerint mintegy 1500-an - fémrudakkal és más eszközökkel megpróbálták betörni a kormányzati épületkomplexum üvegajtóit.

Bár a nap folyamán a rohamrendőrök az épületben álltak készenlétben, mire estére

a tiltakozók egy csoportjának sikerült bejutnia és megrongálnia az üléstermet,

a rohamrendőrök már nem voltak a helyszínen - mutat rá a SCMP.

A kiadatási törvény tervezete ellen tüntetők egy ideje már a kormányzó lemondását is követelik, aki azonban úgy nyilatkozott: jó okkal nem tettek eleget a demonstrálók összes követelésének. Elmondta: amikor a jelenlegi kormányzat mandátuma 2020-ban lejár, a beadvány érvényét veszíti, ami nagyon is pozitív válasz az elhangzott követelésekre.

Nyolc órán át védték az épületet

A sajtótájékoztatón John Lee Ka-chiu biztonsági miniszter elmondta: a hétfői összecsapások következtében

13 rendőrt kellett kórházba szállítani,

akiket egy eddig azonosítatlan vegyszerrel - feltehetően lefolyótisztítóval - öntöttek le.

Lo Wai-chung rendőrbiztos visszautasította azokat a vádakat, miszerint a rendőrség szándékosan csalta volna csapdába a tüntetőket, hogy a kormányzati épületek megrongálásával elveszítsék az emberek szimpátiáját.

Hangsúlyozta: a rendőrök nyolc órán át védték az épületkomplexumot, és csupán ideiglenesen vonultak vissza onnan stratégiai egyeztetésre, mielőtt helyi idő szerint hajnali egy óra előtt visszafoglalták a tüntetőktől, akik ellen paprikaspray-t és könnygázt vetettek be. Lo több incidenst is felsorolt, amelyek a visszavonulást indokolták.

A kínai sajtó napközben nem számolt be a tüntetésről

A kínai sajtó hétfőn napközben nem számolt be a hongkongi tüntetésekről, a Hszinhua állami hírügynökség ugyan hosszú jelentést adott ki a városállam Kínához visszacsatolásának évfordulója alkalmából tartott ünnepségről, de ebben szót sem ejtett a közben az utcákon zajló demonstrációról.

A China Daily angol nyelvű kínai pártlap helyi idő szerint hétfőn este adott ki vezércikket az eseményekről, kiemelve, hogy a demonstrációk nem gyengítik meg az "egy ország, két rendszer" elvet, amely alapján Hongkong Kína elidegeníthetetlen részét képezi.

A Peking szócsövének tartott Global Times pedig keddi vezércikkében ítélte el a történteket, az erőszakos incidensekre és a kaotikus helyzet a város megítélésére tett negatív hatására helyezve a hangsúlyt.

A tüntetők szerint Peking visszaélne a lehetőséggel

A kiadatási törvény tervezete ellen szervezett - egyre sűrűsödő - tiltakozásokon a résztvevők több alkalommal összecsaptak a rendőrökkel, akik gumibotokat, könnygázt és papriksapray-t vetettek be ellenük. A tüntetők a rendőröket túlkapásokkal vádolták, és június 21-én a rendőr-főkapitányság épülete körül is figyelemfelkeltő tiltakozást tartottak.

A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet lehetővé tenné, hogy az egyébként különleges közigazgatásis státust élvező Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye.

A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel,

és azt a politikai menekültek ellen használná fel, különösen mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást már lezárt ügyekben is. A bírálók ráadásul megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát.