Hatalmas jobboldali győzelem várható Görögországban

2019.07.07. 10:10

Minden előzetes felmérés alapján az ellenzéki jobbközép Új Demokrácia nyerheti meg a mai előre hozott parlamenti választást Görögországban. Négy évvel ezelőtt került hatalomra a szélsőbaloldali Sziriza, de ígéreteivel szemben nem sikerült a görög emberek életszínvonalának a zuhanását megállítania, az állástalanok száma továbbra is az egekben van, míg a gazdaság csupán stagnál.

Bár a baloldal megújulását, és Görögország válságból való kivezetését várták négy évvel ezelőtt a szélsőbaloldali-rendszerkritikus Sziriza kormányra kerülésétől Athénban és szerte Európában, mára szinte biztossá vált, hogy az Alexisz Ciprasz vezette párt súlyos vereség előtt áll a július 7-i előre hozott parlamenti választáson. Bár Görögországban csak szeptemberben kellett volna választani, Ciprasz az európai parlamenti, és a helyhatóság választáson elszenvedett veresége után döntött úgy, hogy idő előtt befejezi a kormányzását. 

Alexisz Ciprasz várhatóan búcsúzik a miniszterelnöki széktől július 7-ét követőenForrás: SOOC/Konstantinos Tsakalidis / SOOC/Konstantinos Tsakalidis

Nem sikerült az áttörés a Szirizának

Négy évvel ezelőtt a jobboldal reformpolitikája miatt álltak Ciprasz mellé a görög szavazók, aki betarthatatlan ígéretekkel kampányolt a megszorítások ellen egy olyan országban, amely úszott az adósságban, és ahol az államcsőd is közel volt. Angela Merkel erőszakos érdekérvényesítése és a német adófizetők végül megmentették Görögországot az államcsődtől. Bár Ciprasz azt ígérte a legnagyobb adósságválság közepén, hogy véget vet a megszorításoknak, végül ő vezette be a legkeményebb reformokat kormányzása alatt.

Mindezek után nem meglepő tehát, hogy a görögöknek elege lett a szélsőbaloldal hazug és inkompetens politizálásából, így aztán kapóra is jött, hogy szeptember helyett júliusban előre hozott parlamenti választásokat tartanak. A Sziriza az EP-választások óta nem gyengült tovább, azonban a jobboldali Új Demokrácia (ND) nagyon megerősödött. Ciprasz pártja jelenleg 27 százalékon, míg az Új Demokrácia 42,5 százalékon áll, így hétfőtől várhatóan Küriakosz Micotakisz lesz Görögország új miniszterelnöke.

Nagy siker előtt áll Kyriakos Mitszotakisz, az ellenzék eddigi vezetőjeForrás: NurPhoto/Panayotis Tzamaros/NurPhoto/Panayotis Tzamaros

Veszélyben volt az eurózóna

Ciprasz azt hangoztatta, hogy vezetése alatt Görögországnak története legsúlyosabb pénzügyi válságán sikerült felülkerekednie. A konzervatív ellenzék azonban rámutatott, hogy Ciprasz adózási szabályai megfojtják a gazdaságot, és kárt okoznak az ország középosztályának. Május elején egyébként a kormány még megnyert a parlamentben egy bizalmi szavazást, amelyet maga Ciprasz kezdeményezett az ND nyomására.

A mostani görög gazdasági és politikai helyzet megértéséig egészen 2008-ig érdemes visszamenni az időben. A 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság recesszióba taszította a gazdaságot, 2009-ben az állami költségvetés hiánya elérte a GDP 15 százalékát. Görögország a hitelminősítőknél a lehető legalacsonyabb besorolásba került, a görög válság már az eurózónát fenyegette.

A görögöknek elegük lett a Sziriza beváltatlan ígéreteibőlForrás: AFP/Angelos Tzortzinis

Így menekültek meg az államcsődtől

Az államcsőd elkerülése érdekében a kormány az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelcsomagjára szorult, de ennek fejében sorozatos, egyre súlyosabb megszorításokra kényszerült. 2015-ben, miután az Alekszisz Ciprasz vezette Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) pártszövetség került hatalomra, népszavazáson utasították el a nemzetközi hitelezők által követelt újabb megszorításokat. Ennek ára az lett, hogy a görög pénzügyi rendszer „lélegeztetőgépre került”, korlátozni kellett a lakossági pénzfelvételt, és Görögország első fejlett országként nem tudta határidőre törleszteni tartozását az IMF-nek.

A válságos helyzetben a parlament 2015 augusztusában az ellenzék támogatásával szavazta meg a még keményebb megszorításokat, a pártja egy részének támogatását elvesztett Ciprasz pedig lemondott. A szeptemberi választást ismét a Sziriza nyerte meg, de jelentősen meggyengült.

A munkanélküliség továbbra is elviselhetetlenül magas a mediterrán országbanForrás: NurPhoto/Kostis Ntantamis/NurPhoto/Kostis Ntantamis

Nagyon nagy a munkanélküliség

Athén hivatalosan 2018 augusztusában került ki a nemzetközi pénzügyi gyámság alól, miután a történelem legnagyobb pénzügyi segélyezése során nyolc év alatt összesen 275 milliárd euró támogatást kapott. A gazdaság ismét növekedésnek indult, de a törékeny egyensúlyt veszélyeztetik a befejezetlen gazdasági reformok, a kiterjedt feketegazdaság, a Közel-Keletről folyamatosan érkező menekültek ellátásának költségei és a politikai bizonytalanság. A gazdaság 2017-ben 1,4 százalékkal növekedett.

A fő probléma továbbra is a hatalmas méretű munkanélküliség. A munkaképes lakosság több mint 21 százalékának továbbra sincs munkahelye. A 15-24 éves korosztályban több mint 40 százalékos az állástalanok aránya. Éppen ezért az elmúlt években több százezer munkaképes görög fiatal hagyta el az országot. Mindezek a tényezők sem segítik, hogy a görögök később képesek lennének kijönni a mély válságból.

Továbbra is óriási adóssághegy nyomja a görög gazdaság vállátForrás: NurPhoto/Kostis Ntantamis/NurPhoto/Kostis Ntantamis

Volt felminősítés, de még vannak bajok

Még idén márciusban két fokozattal javította Görögország államadós-osztályzatait a Moody's Investors Service, mindenekelőtt a görög gazdasági reformprogram sikerével és az erőteljes költségvetési teljesítménnyel indokolva a lépést. A Moody's a görög felminősítés indoklásában mindazonáltal kiemeli, hogy a görög kiigazítási reformprogram kezdi lassan meghozni első eredményeit. A görög gazdaság jóval nyitottabbá vált az elmúlt néhány évben, a nominális hazai össztermékhez (GDP) viszonyított exportérték 37 százalék volt a tavalyi harmadik negyedévben a 2010-ben mért 22 százalék helyett.

A görög bankszektor számára az egyik legnagyobb kihívás a rossz hitelek magas aránya, ennek csökkentése alapvető feltétele annak, hogy fenntartható növekedési pályára álljon az ágazat. Az állami görög pénzügyi stabilitási alap (HFSF) adatai szerint a kihelyezett hitelek egészéhez képest a rossz hitelek aránya tavaly szeptemberben 46,7 százalék volt, azaz mintegy 84,7 milliárd euró, ami az idei évre tervezett görög hazai összterméknek (GDP) csaknem a fele. A görög bankok ugyan tettek lépéseket a nem teljesítő követelések arányának a csökkentésére, de az eddig elért eredmény nem túl látványos.

Visszatérő politikusdinasztia

Az idei választások nyomán egyébként visszakerülhetnek a görög vezetésbe az egyik nagy politikusdinasztia sarjai: az 1990-től 1993-ig kormányzó volt jobboldali miniszterelnök, Konsztantin Micotakisz két leszármazottja is befutó lehet. Fia, az 51 éves Kiriakosz Micotakisz elképzelhető, hogy apja nyomdokaiba lép. Az Új Demokrácia elnökeként esélyes a kormányfői posztra, amennyiben a párt megnyeri a július 7-i választásokat.

A két éve elhunyt kormányfő másik gyermeke, Dora Bakojannisz Athén első női polgármestere volt 2003-ban: őt most fia követi a poszton. A 41 éves Kosztasz Bakojanniszt még júniusban választották meg a főváros élére az Új Demokrácia színeiben. A család egy tragédiát is őriz Kosztasz apja kapcsán: Pavlosz Bakojannisz újságírót 1989-ben a szélsőbaloldali gerillák ölték meg Athénban, felesége, Dora ezt követően tört be a politikába. Az Új Demokrácia egyébként a hetvenes évek óta meghatározó politikai erő Görögországban.