Soros György nyugati támogatással terjeszkedik a Balkánon

Egész Európára kiterjedő hálózata van a European Stability Initiative (ESI) nevű szervezetnek, melynek fő támogatója a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány. A szervezet balkáni tevékenysége már a kezdetektől kiemelt jelentőséggel bírt. A Szerbia-Koszovó párbeszéd előmozdítása és az esetleges területcsere gondolata pedig egy újabb kapcsolódási pontot mutat az ESI, így a Soros-féle elképzelések és Angela Merkel német kancellár között – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A European Stability Initiative balkáni tevékenysége a szervezet alapítása óta kiemelt fontosságú a szervezet számára. Már a kétezres évek eleje óta próbál hatást gyakorolni a balkáni országok külpolitikájára. Jelenleg, a térségben felmerülő migrációs kérdések mellett a Nyugat-Balkán a legjelentősebb kutatási területük.

Soros György Zoran Zaevvel Forrás: V4NA

Az ESI egy politikai think tank, amelyet 1999-ben alapított Gerald Knaus, aki az 1970-es évek óta ismert nyugat-európai politikai aktivista. A szervezet deklarált célja a közpolitika befolyásolása. A think tanknek irodái és finanszírozói is vannak szerte a világban: Berlinben, Bécsben, Brüsszelben és Isztambulban. Az ESI legfőbb támogatója pedig a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations, de kutatásaikra támogatást kapnak az Erste Bank alapítványától, az Erste Stiftungtól és a German Marshall Fundtól is.

Soros György és fia, Alex Soros tárgyal Forrás: V4NA

Észak-Macedóniában a Soros-hálózat a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül már 1992 óta jelen van. Az országnak évtizedekig stabil jobboldali kormánya volt, a 2014-es választásokon is a jobboldali MRO-DPMNE pártszövetség nyerte a választásokat, Nikola Gruevszki miniszterelnök negyedszerre alakíthatott kormányt. A baloldali ellenzék azonban nem akarta elfogadni a választások eredményét, és Zoran Zaev (az akkor ellenzéki) Macedón Szociáldemokrata Unió (SDSM) vezetője a miniszterelnökre és más vezető kormánypárti politikusokra terhelő hanganyagok nyilvánosságra hozatalával fenyegetőzött. Később pedig a felvételeket nyilvánosságra is hozta, melyekkel a miniszterelnököt lehallgatási botrányba keverte.

Ennek hatására tüntetések és ellentüntetések kezdődtek, amelyek fokozatosan politikai válsághoz vezettek, majd a baloldali SDSM az albán pártok és az albán kisebbség támogatásával átvette az irányítást.

Nikola Gruevszki miniszterelnöksége alatt jött létre a „Stop Operation Soros” nevű civil szervezet. Ennek vezetője azt állította, hogy az ellenzéki SDSM pártot 20 éven keresztül kizárólag Soros György támogatta, vagyis a milliárdos spekuláns közvetlenül szólt bele a macedón belpolitikába. Zoran Zaev, a SDSM elnöke, jelenlegi miniszterelnök egyébként többször is személyesen tárgyalt Soros Györggyel.

A European Stability Initiative több szálon is kapcsolatban áll a jelenlegi macedón kormánnyal. Az ESI vezetője pedig személyesen is jó viszonyt ápol a macedón külügyminiszterrel, Nikola Dimitrovval.

Forrás: V4NA

A szervezetnek nagy szerepe volt a görög-macedón névvita tárgyalásainak és megoldásának előkészítésében is. Az ESI a névvitát 2018-ban lezáró preszpai megállapodás tervezetének elkészítésében is közreműködött, és konkrét javaslatot is tett.

De nem csak Észak-Macedóniában aktív a Soros-hálózat egyik kiemelt szervezete, a European Stability Initiative.

Jelentős ráhatásuk van a Koszovó-Szerbia párbeszédre is, és hatásosan véleményezték a területcsere és határrendezés kérdését is.

Forrás: V4NA

A területcsere lehetőségéről először Ivica Dacic szerb külügyminiszter beszélt. Az elképzelés szerint a szerbek lakta észak-koszovói területek Szerbiához kerültek volna, míg az albánok lakta dél-szerbiai településeket Koszovóhoz csatolták volna. Aleksandar Vucic pedig korábban felvetette a határmódosítás lehetőségét is, annak érdekében, hogy etnikailag egységes területek jöjjenek létre, így kiküszöbölve a határközeli területeken a konfliktusokat.

A területcserét a European Stability Initiative ellenezte, több fórumon is jelezték, hogy véleményük szerint háborúskodáshoz vezetne ez, és a határok áthelyezése is, annak ellenére, hogy így etnikailag egységes területek jönnének létre.

Az ECFR-rel közreműködve állásfoglalást adtak ki, amit márciusban az EU vezetőinek is megküldtek.

In March we sent a note to policy makers arguing very strongly that EU leaders should not accept territorial exchanges based on ethnic principles in the Balkans. There was a strong positive response then. This will not change. @timjudah1@ESI_eu@[e-mail]/4fGydNonus

— Gerald Knaus (@rumeliobserver) 2018. augusztus 13.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia államfő idén áprilisban fogadta a Nyugat-Balkán vezetőit az EU-Balkán csúcstalálkozón. Ekkor tárgyalták a területcsere – határrendezés kérdését is, melyet elvetettek, miután korábban már Angela Merkel is kijelentette, hogy a határok a Balkánon sérthetetlenek.

Gerald Knaus, az ESI vezetője Twitter-oldalán adott hangot annak, hogy egyetért a megoldás elvetésével.

Strong message at dinner behind closed doors from President Macron to Balkan leaders in Berlin: there must be no ethnic border changes. Multiethnicity must be defended in Western Balkans. Very good! This alone makes meeting worthwhile. @ecfr@Andric1961@BalkanInsight

— Gerald Knaus (@rumeliobserver) 2019. április 29.

Hangsúlyozta, hogy etnikailag sokszínű Balkánra van szükség. Ez pedig egyáltalán nem meglepő módon egybecseng a Soros-féle nyílt társadalom felfogással.