Finnországban nincs független alkotmányos jogrendszer

2019.07.17. 09:27

Bár Magyarországot leginkább a jogi értelemben pontosan meg nem határozott, az európai uniós alapokmányokban is csupán megemlített, de nem konkretizált jogállamiság homályos fogalma miatt próbálták pellengérre állítani, különösen a válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentés elfogadásakor, Finnországban azonban a helyzet tényleg aggodalomra ad okot ezen a területen. Ennek ellenére Brüsszel a Juncker-korszakban mégsem kritizálta a finneket. A finn médiahelyzet után nézzük a finn alkotmányos jogrendszert.

Európában a jogállam egyik alapvető intézménye az alkotmánybíróság, illetve egy annak megfelelő szerv. Finnországban szervezetileg nincs elkülönült alkotmánybíróság, funkcióját elsődlegesen a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el.

A finn parlament épülete HelsinkibenForrás: AFP/hemis.fr/GUIZIOU Franck

A közigazgatás törvényessége felett az Igazságügyi Kancellár bír széles jogkörökkel.

Az úgynevezett gyenge alkotmánybíráskodási rendszerrel bíró finneknél az alapjogok védelme elsősorban a törvényhozás feladata. Az alkotmányügyi bizottság politikai szempontból vizsgálja az alkotmányosságot. 

Ilyen körülmények között eléggé cinikus, amikor a finnek Magyarországon féltik az alkotmánybíróság függetlenségét a (nem létező) politikai befolyásolástól, hiszen nem nálunk, hanem a  skandináv államban tartja ellenőrzése alatt a politika az alkotmányügyi bizottságot és az alkotmányosság más fontos szerveit. 

Ráadásul az alkotmányossági szempontok szerinti bírói felülvizsgálat lehetősége csupán az alkotmány 1999-ben történő elfogadásával nyílt meg, melynek csak másodlagos szerep jut.

2019 februárjában az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kritikával illette a finn Legfelső Közigazgatási Bíróság egy döntését, amely a 2015-ös számi (lapp) parlamenti választások előtt jóváhagyta olyan személyek felvételét a névjegyzékbe, akik a számik szerint nem lettek volna jogosultak részt venni a választáson, ezáltal sérült a számik önrendelkezési joga.  A Bizottság javasolta, hogy oly módon változtassanak a törvényen, hogy biztosított legyen a tényleges önrendelkezés.

Magyarország határozottan elutasítja a kettős mércét

Július elsejétől vette át Finnország az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. A finn elnökség prioritásként többek között a jogállamiság kérdését fogalmazta meg. Nemrég Finnország budapesti nagykövete, Markku Virri is nyilatkozott hazája elnökségének prioritásai kapcsán az egyik magyarországi balliberális propagandalapnak.

Elsősorban a már unalomig ismert, Helsinkiben, illetve Brüsszelben tevékenykedő honfitársai közhelyeit hangoztatta, miszerint védeni kell az uniós alapértékeket és a jogállamiságot, konkrétumok említése nélkül.

Hazája csúcspolitikusaihoz hasonlóan a nagykövet is megerősítette, hogy a finn EU-elnökség tovább szeretné vinni a Magyarország ellen zajló, 7-es cikkely szerinti eljárást, amely politikai és nem jogi alapját a válogatott hazugságoktól hemzsegő Soros-Sargentini jelentés adja. 

A Soros támogatta Magyar Narancsnak adott interjúból megtudhattuk, hogy a finnek már hazánk képviselőinek a meghallgatására akarják kitűzni az időpontot. 

„Természetesen" Magyarországhoz hasonlóan Lengyelországot is meg szeretnék büntetni. 

Varga Judit jelenlegi igazságügyi miniszter, július 8-án, Helsinkiben – akkor még a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkáraként – kijelentette, hogy fontos a kettős mérce kizárása és a tisztességes eljárás, amikor a finn EU-elnökség a Magyarországgal szembeni 7-es cikkely szerinti eljárás lépéseiről dönt, és az is lényeges, hogy a tagállamok többségének akaratát tudja maga mögött az elnökség.

Finn partnereivel - többek között Tytti „Tup" Tuppurainen európai ügyekért felelős szociáldemokrata miniszterrel - tárgyalva, Varga Judit hangsúlyozta, hogy az uniós alapértékek és a jogállamiság hazánk számára is nagyon lényegesek.

Minden demokrácia sarokköve az alapértékek követése. Magyarországnak az a legfontosabb, hogy az EU-elnökség, amelynek elfogulatlannak és pártatlannak kell lennie az eljárás során, a tisztességes eljárás feltételeit garantálja, és ne vádaskodásba, egymásra mutogatásba torkolljon az  - tette hozzá.

Amikor a tényekről, a jogi részletekről beszélnek, hamar kibújik a szög a zsákból, ha politikai támadásokról van szó - fogalmazott az akkori államtitkár, aki nyomatékosította, Budapest kész válaszolni a kérdésekre egy európai dialógusban, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a jogállamiságnak fontos eleme a tisztességes eljárás, az egyenlő bánásmód és a jogbiztonság. Az eljárásban lényeges, hogy minden lépés mögött a tagállamok többségének akarata legyen, vagyis az elnökség mindig biztosítsa a demokratikus többséget - fűzte hozzá Varga, aki arról is beszélt, bár korábban tervezték, hogy júliusban lesz meghallgatás az ügyben, erre legközelebb szeptemberben kerülhet sor.

KAPCSOLÓDÓ CIKK