Ma lépett részben hatályba a súlyosan diszkriminatív ukrán nyelvtörvény

A 2019. április 25-én Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa (kijevi parlament) által megszavazott államnyelvi törvény 2019. július 16-án, azaz ma lépett hatályba. A jogalkotó azonban a törvény számos cikkének, pontjának életbe léptetésére türelmi időt szabott meg, így tehát a jogszabály néhány rendelkezése csak később lép hatályba – írja a Kárpátalja.ma a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont információira hivatkozva.

Arról, a törvény mely részei válnak csak később hatályossá, a IX. Záró és átmeneti rendelkezések című része ad részletes tájékoztatást.

Az ukrán parlament belülről. A kép illusztráció Forrás: SPUTNIK/STRINGER

Vannak olyan részek a jogszabályban, amelyek

csak egy év múlva, de olyanok is, melyek 30 hónap elteltével, illetve olyanok is, melyek csak öt évvel később lépnek hatályba, de olyan rész is akad, amelynek alkalmazásától egészen 2030-ig eltekintenek.

Az alábbiakban azt közli a kárpátaljai lap, hogy konkrétan a törvény mely cikkei, részei, bekezdései nem léptek mától hatályba.

Azok a cikkek, részek, pontok és bekezdések, amelyeket nem sorol fel az alábbi összeállítás,

mától hatályosak és elvileg a mai naptól kezdve kötelezően alkalmazandók.

Miközben például a törvény 6. cikke – amely minden ukrán állampolgár számára kötelezően előírja az államnyelv ismeretét – a mai naptól hatályos, a 21. cikk 3. része (amely azt írja elő, hogy a külső független tesztelés az idegen nyelvből tett vizsgák kivételével államnyelven folyik) életbe léptetését 2030. január 1-ig elhalasztotta a jogalkotó.

IX. Rész: Záró és átmeneti rendelkezések

1. Jelen törvény két hónappal a kihirdetését követően lép hatályba, kivéve:
a 7. cikk 2. és 3. részét, valamint a 10. cikk 2. és 3. részét, melyek a törvény hatályba lépését követően két évvel lépnek hatályba;
a 13. cikk 2. részét, mely az Ukrán Nyelv Standardjainak Nemzeti Bizottságának az ukrán nyelv nemzeti standardjai az államigazgatási terminológia területén hozott határozatának jóváhagyásával egy időben lép életbe;
a 21. cikk 3. részét, mely 2030. január 1-től lép hatályba;
a 22. cikk 2–6. részét, melyek a törvény hatályba lépését követően egy évvel lépnek hatályba;
a 23. cikk 2–6. és 8. részét, melyek a törvény hatályba lépését követően két évvel lépnek hatályba;
a 25. cikket, amely 30 hónappal azután lép érvénybe, miután jelen törvénynek az országos és regionális terjesztésű nyomtatott sajtótermékekre vonatkozó része hatályba lép, illetve 60 hónappal azután, hogy e törvény a helyi terjesztésű sajtótermékekről szóló része hatályba lépett;
a 26. cikket, a törvény hatályba lépését követően két évvel lép hatályba;
a 27. cikk 2. és 6. részét, melyek a jelen törvény hatályba lépését követően három évvel lépnek hatályba;
a 30. cikket, amely 18 hónappal e törvény hatályba lépése után válik hatályossá;
a 31. cikket, mely a jelen törvény hatályba lépését követően egy évvel lép hatályba;
a 32. cikket, mely a jelen törvény hatályba lépését követően hat hónappal lép hatályba;
a 33. cikk 3–5. részét, melyek a jelen törvény hatályba lépését követően egy évvel lépnek hatályba;
a 36. cikk 5. részét, mely a jelen törvény hatályba lépését követően egy évvel lép hatályba;
a 37. cikket, amely a jelen törvény hatályba lépését követően egy évvel lép hatályba;
az 55., 56. és 57. cikket, melyek az államnyelvet védő biztos kinevezését követő hatodik hónaptól válnak hatályossá;
a törvény ezen része 7. pontjának 8., 13., 14., 19., 20., 21., 25. alpontja, a 28. alpont 5–9. bekezdése, a 29., 32., 33. alpontja, a 34. alpont „a" bekezdése, a 36., 37., 40., 41., 42., 43., 44. alpontja, melyek jelen törvény hatályba lépése után két évvel lesznek hatályossá;
a törvény ezen része 7. pontjának 1. alpontja, mely jelen törvény hatályba lépése után három évvel lép hatályba;
a törvény ezen része 7. pontjának 2. alpontja, mely 30 hónappal azután lép életbe, hogy jelen törvénynek az országos és regionális terjesztésű nyomtatott sajtótermékekre vonatkozó része hatályba lép, illetve 60 hónappal azután, hogy e törvény a helyi terjesztésű sajtótermékekről szóló része hatályba lépett;
a törvény ezen része 7. pontjának 17. alpontja, amely jelen törvény hatályba lépése után 6 hónappal lép életbe;
a törvény ezen része 7. pontjának 24. alpontja, amely jelen törvény hatályba lépése után 5 évvel lép életbe;

2. A jelen törvény 10. cikk 2. része nem terjed ki azokra a személyekre, akik a jogszabály hatályba lépése idején a jelen törvény 9. cikk 1. részében meghatározott beosztásokat töltik be.
Ha a jelen törvény 10. cikk 2. része hatályba lép, az e pont első bekezdésében említett személyek a jelen törvény 9. cikk első részében meghatározott tisztségre pályáznak, ezen személyeknek a jelen törvényben meghatározott módon kell igazolniuk az államnyelv ismeretét.

3. Jelen törvény 21. cikke annak figyelembe vételével alkalmazandó, hogy az Ukrajna őshonos népeihez, nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek, akik 2018. szeptember 1. előtt kezdték meg az általános középfokú oktatásban a tanulmányaikat a megfelelő őshonos nép vagy nemzeti kisebbség nyelvén (a jelen pont második bekezdésében meghatározott személyek kivételével), 2020. szeptember 1-ig azon rendelkezések szerint folytatják tanulmányaikat, melyek jelen törvény hatályba lépése előtt voltak hatályban, az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számának fokozatos növelése mellett.
Az Ukrajna nemzeti kisebbségei közé tartozó azon személyek, akiknek nyelve az Európai Unió hivatalos nyelvei közé tartozik, és 2018. szeptember 1. előtt kezdték meg az általános középfokú oktatásban a tanulmányaikat a megfelelő nemzeti kisebbség nyelvén, 2023. szeptember 1-ig azon rendelkezések szerint folytatják tanulmányaikat, melyek jelen törvény hatályba lépése előtt voltak hatályban, az ukrán nyelven oktatott tantárgyak számának fokozatos növelése mellett.
(...)

6. A jelen törvény 23. cikk 6. rész második bekezdésének utolsó sorában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a filmekre (beleértve a sorozatokat, animációs- és dokumentumfilmeket) a jelen törvény 23. cikk 6. rész hatályba lépéséig.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke korábban úgy nyilatkozott,

a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.

A magyarellenes jogszabály történetéről itt írtunk.