Boris Johnson mindenképpen végrehajtja a brexitet

2019.07.23. 15:36

A várakozásoknak megfelelően Boris Johnson volt brit külügyminisztert, London egykori polgármesterét választották a kormányzó brit Konzervatív Párt új vezetőjévé a távozó Theresa May miniszterelnök utódjaként. Szerdán veszi át Maytől a kormányfői tisztséget. Johnson Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszterrel versengett a pártvezetői posztért. Johnson egyértelműen a brexit pártján áll, és ragaszkodik az október 31-i távozáshoz az unióból. Korábban londoni főpolgármesterként nagy szerepe volt abban, hogy a brit főváros nagy sikerrel rendezte meg a 2012-es nyári olimpiát. Miniszterelnökké választásával egy olyan politikus került a Downing Street 10-be, aki korábban mindig kiállt Magyarország mellett, és mind a migráció, mind a terrorizmus elleni küzdelem területén hasonlóan gondolkozik a két ország. 

A két jelölt közül a Konzervatív Párt csaknem 160 ezer tagja választotta meg az új vezetőt postai szavazással. A szavazási folyamat hétfő este zárult le, az eredményt kedden, közép-európai idő szerint kora délután jelentette be a londoni Queen Elizabeth II konferenciaközpontban a vezetőválasztás szervezéséért felelős tory frakciótestület, az 1922 Bizottság.

Boris Johnson lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnökeForrás: AFP/Tolga Akmen

 A testület ismertetése szerint Hunt csaknem 47 ezer, Johnson több mint 92 ezer szavazatot kapott. A részvételi arány a szavazáson 87,4 százalékos volt. 

Amerikában született az új brit kormányfő

Johnson New Yorkban született 1964. június 19-én. Tanulmányait a brüsszeli European Schoolban, az Ashdown House-ban és az Eton College-ban folytatta. Utóbbi helyen királyi ösztöndíjas volt. Miután Oxfordban 2:1-es eredménnyel diplomát szerzett, a második legjobb fokozat (körülbelül 70–79 százalékos eredmény), a The Timesnál volt riportergyakornok. 1987-ben vezércikkíróként a The Daily Telegraph-hoz szerződött. 1989 és 1994 között az újságnak az Európai Közösségekhez kiküldött tudósítója volt. 1994 és 1999 között segédszerkesztőként dolgozott.  A The Spectatorhoz fűződő kapcsolata 1994–1995 között politikai cikkíróként kezdődött. 1999-ben az újság szerkesztője lett, s egészen 2005 decemberéig az árnyékkormány felsőoktatásért felelős miniszteri posztjára történt kinevezéséig ezt az állást töltötte be.

Johnson az Egyesült Államokban született. Mostani kampánya során egy birkanyíráson is részt vettForrás: AFP/Oli Scarff

2001-ben Johnsont Henley-on-Thames parlamenti képviselőjévé választották. 2003 novemberétől a Konzervatív Párt kampányért felelős elnökhelyettese lett. Az új konzervatív vezető, David Cameron 2005. december 9-én kinevezte az új árnyékkormány felsőoktatásért felelős miniszterévé. Nem sokkal ezt követően lemondott a The Spectatornál betöltött szerkesztői pozíciójáról. 

Londoni polgármesterség után lett külügyminiszter

Több nap találgatást és médiaérdeklődést követően 2007. július 16-án Johnson bejelentette, hogy őt választották a konzervatívok jelöltjévé a 2008-as londoni polgármester-választásra. Ugyanekkor lemondott az árnyékkormányban betöltött tisztségéről, de megtartotta képviselői helyét. A Konzervatív Párt 2007. szeptember 27-én erősítette meg Johnson jelölését.

Választási kampánya 2008. március 31-én Edmontonban kezdődött, ahol David Cameron a következő szavakkal mutatta be a jelöltet:  Nem mindig értek egyet vele, de elfogadom, hogy megvan a saját személyisége. 2008. május 4-től 2016-ig Boris Johnson London polgármestere volt. Ezt követően lett Nagy-Britannia külügyminisztere 2016. július 13. és 2018. július 9. között. 

Boris Johnson (bal oldalt) sokat tett azért, hogy sikeres legyen a londoni nyári olimpiaForrás: AFP/ADRIAN DENNIS/Adrian Dennis

A sikeres főpolgármester

Az Evening Standard portréja szerint Johnson londoni polgármesterségéből egyenes következtetéseket lehet levonni miniszterelnökségére vonatkozóan is. A visszaemlékezések szerint London élén állva Johnson irodája tele volt általa írt könyvekkel, róla szóló újságcikkekkel, valamint egy csomó kacattal és limlommal – egyszóval Johnson jól láthatóan minden volt, csak nem szokványos brit politikus-városatya. Pontosan ebben áll Boris Johnson „borisjohnsonsága": 

a különcségben, ami párosul a figyelemre méltó intelligenciájával.

Akkori stábjából sokan alátámasztották azt is, hogy Johnson akkor érezte magát igazán elemében, amikor volt közönsége. Nagyon sok függött attól, hogy ez a közönség, azaz a saját csapata milyen volt. Nem a klasszikus értelemben vett, koherens stáb dolgozott mellette, hanem sokkal inkább saját területükön profi, szuverén szakemberek összessége, akik gyakran egymással versengtek Johnson figyelméért. 

A megreformált londoni tömegközlekedés, a kerékpárkölcsönző-hálózat, a londoni utcákra és a forgalomra szabott új buszok, valamint a rengeteg dicséretet kapott olimpiai rendezés azóta is Johnson eredménylistájának fő elemei.

Sokat tett Johnson LondonértForrás: AFP/Leon Neal

Szijjártó Péter egyértelműen kiállt Boris Johnson mellett

Mire is számíthat Magyarország Boris Johnsontól? Az új brit kormányfő és a magyar kabinet együttműködése korábban nagyon jó volt. Még 2016. július 16-án Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter elítélte az új brit külügyminiszter Boris Johnson elleni megnyilvánulásait. Minderre azért volt szükség, mivel Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) akkori bevándorláspárti elnöke élesen bírálta az új brit kormány összetételét, korábban pedig Jean-Marc Ayrault, korábbi bevándorláspárti szocialista külügyminiszter is nekiment a frissen kinevezett Boris Johnsonnak. 

Szijjártó Péter bő három évvel ezelőtt arról is beszélt, hogy a Boris Johnson elleni bírálatok hátterében az áll, hogy nem egy szokásos diplomáciai eszköztárat használó politikust neveztek ki erre a pozícióra. Szijjártó Péter viszont kifejezetten előnyösnek nevezte, hogy nem egy szokásos diplomata stílust alkalmazó politikust, hanem egy igazi személyiséget, valódi gondolatokkal rendelkező embert nevezte ki brit külügyminiszternek.

Boris Johnson és Szijjártó Péter kapcsolata nagyon jóForrás: Origo

Hatalmas hóesésben kocogott a Margitszigeten

Johnson külügyminisztersége idején korábban nem látott csúcsra jutottak el a brit-magyar kapcsolatok. Ennek is volt köszönhető, hogy a frissen megválasztott kormányfő még 2018. március 2-án Budapesten járt. Akkor arról beszélt, Nagy-Britannia ugyan kilép az EU-ból, de nem hagyja magára Magyarországot. Nagyon szorosak a kétoldalú kapcsolatok, és sok kérdésben hasonló az álláspontja a két országnak. A migrációról azt mondta: Nagy-Britannia szerint a migránsok helyzetét az első országban kell kezelni, ahová megérkeznek, különbséget kell tenni a menekültek és az illegális bevándorlók között, továbbá a migráció kérdését meg kell hagyni nemzeti hatáskörben. 

Boris Johnson és Szijjártó Péter még a hivatalos sajtótájékoztató előtt közösen futottak a Margitszigeten a hatalmas hóesésben. Ráadásul Boris Johnson és a magyar külügyminiszter régóta nagyon jóban vannak egymással. Akkor budapesti látogatásán belefért még egy családi vacsora is. 

Boris Johnson és Magyarország kapcsolata a múltbeli tapasztalatok alapján a jövőben soha nem látott csúcsot érhet el. Az újonnan megválasztott kormányfő soha nem fogalmazott meg a bevándorláspárti baloldali vezetőkhöz hasonló ostoba vádakat hazánkkal szemben. A migráció, a kereskedelem, az antiszemitizmus elutasítása és a védelempolitika területén a két ország eddig is hasonlóan gondolkozott. Johnson miniszterelnökségével egy újabb erős szövetségest nyert az ország.

Erős szövetségest nyert MagyarországForrás: AFP/Ben Stansall

Johnson a brexit mellett áll

Johnson személyében a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának frontembere mérkőzött meg a tagság bizalmáért egy volt „Remainerrel", vagyis egy olyan politikussal (Jeremy Hunt), aki a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás kampányában a bennmaradást pártoló tábor tagja volt. Johnson, aki nyolc évig London polgármestere is volt, csak 2016. február 21-én, a brexit-kampány vége felé jelentette be, hogy „nagyon nagy szívfájdalommal" ugyan, de Nagy-Britannia EU-tagságának feladása mellett fog érvelni a referendum kampányában,  mivel arra a meggyőződésre jutott, hogy az Európai Unió „a brit szuverenitás erózióját" okozza.

Karizmatikus, egyben szabad szájú vezető

Ha valaki Johnson karakterére lenne kíváncsi, annak nincs nehéz dolga, ugyanis könnyen felkutathatóak a szabad szájú, kissé esetlen, ugyanakkor kétségtelenül karizmatikus politikusról készült múltbeli felvételek, nyilatkozatok.

Például nem sokkal a 2016-os referendum előtt a The Sunday Telegraphnak nyilatkozva úgy vélekedett,  hogy az Európai Unió koncepciója a Római Birodalomig nyúlik vissza, ugyanis az elmúlt kétezer év történelme nagyjából arról szólt, hogy különböző emberek és intézmények megpróbálták Európa egyesítésével újjáéleszteni a rómaiak idejére jellemző béke és jólét aranykorát. Mások mellett Napóleon és Hitler is ezzel próbálkozott, tragikus végeredménnyel. Az EU is egy erre irányuló kísérlet, más módszerekkel. 

Ám az uniót érintő karcos kritikája mellett politikustársairól is igen karakán véleményt fogalmazott meg a múltban. Az amerikai elnökválasztást csúfosan elbukó Hillary Clintonról úgy nyilatkozott, miszerint a festett szőke hajával, a csücsörítő szájával és a kék szemeivel úgy néz ki, mint egy szadista ápolónő, aki egy elmegyógyintézetben dolgozik. De előfordult olyan is, hogy Barack Obama volt amerikai elnököt a kenyai örökségével szembesítette, a Brit Nemzetközösség által megrendezett eseményről zászlólengető, görögdinnye-zabáló néger gyerekek  jutottak az eszébe, a nikábot viselő nőket pedig a postaládákhoz hasonlította.

Boris Johnson nem tesz lakatot a szájára, ha arról van szóForrás: AFP/Frank Augstein

Tartaná az október 31-et 

Boris Johnson a mostani kampányában végig arról beszélt, hogy Nagy-Britannia mindenképpen kilép október 31-én az EU-ból. Ahogyan néhány nappal ezelőtt egy, a BBC-nek adott interjúban közölte:  a további halogatás a politikába vetett bizalom óriási erózióját okozná. 

A volt brit külügyminiszter szerint az országnak fel kell készülnie a bármilyen körülmények közötti kilépésre az októberi határnapon, és meglátása szerint erre Nagy-Britannia készen is fog állni. Johnson megerősítette azt a véleményét is, hogy az ír-északír határellenőrzés ügyét ki kell venni a brexit-megállapodásból, és az EU-val folytatandó majdani szabadkereskedelmi tárgyalások keretében kell rendezni.

Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e akár a parlament munkájának felfüggesztésére is annak érdekében, hogy a képviselők ne akadályozhassák meg a megállapodás nélküli brexitet, Boris Johnson úgy vélekedett, hogy  nem akar ehhez a megoldáshoz folyamodni, de nem zárta ki, hogy megegyezés hiányában a kemény brexitet fogja végrehajtani. 

Három évig kormányozhat

Mivel Nagy-Britanniában a most leköszönő Theresa May 2017-ben előrehozott választásokat tartott, így Johnson két év híján egy teljes ciklust tölthet hivatalban. Ezzel pedig szinte bizonyosan úgy fog a brit történelemben szerepelni, mint az a kormányfő, aki kiléptette Nagy-Britanniát az Európai Unióból, búcsút intve a Brüsszel által erőltetett halászkvótáknak, a jogharmonizációnak, a muszlim bevándorlóknak és persze a tagsággal járó nettó befizetési kötelezettségnek is. 

Johnson a 93 esztendős, 67 éve uralkodó II. Erzsébet királynő tizennegyedik miniszterelnöke lesz; az első Sir Winston Churchill volt.