Csődbe juthat egy svéd önkormányzat a migránsok miatt

Refugees sleep outside the entrance of the Swedish Migration Agency's arrival center for asylum seekers at Jagersro in Malmo, Sweden, early November 20, 2015. The day before, 600 refugees arrived in Malmo within 3 hours and the Swedish Migration Agency said in a press statement that they no longer can guarantee accommodation for all asylum seekers. AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / STIG-AKE JONSSON +++ SWEDEN OUT +++ (Photo by STIG-AKE JONSSON / TT NEWS AGENCY / AFP)

A dél-svédországi Bengtsfors önkormányzata arra kényszerült, hogy csődvédelmet kérjen a kormánytól, mivel a helyi adófizetők pénzéből már nem tud megbirkózni a migrációból adódó kihívásokkal. Az ottani migránsok ugyanis túl sok jóléti szolgáltatást vesznek igénybe. Ez a probléma egész Svédországban kezd általánossá válni.

Bengtsfors egy 3100 lakosú kistelepülés Västra Götaland megyében. Svédország más részeihez hasonlóan oda is sok migráns érkezett 2015-től napjainkig.

Stig Bertilsson, a jobbközép Mérsékelt Párt helyi önkormányzati képviselője fordult levélben a stockholmi baloldali kormányzathoz, hogy pénzügyi segítséget kérjen a csőd elkerülése érdekében – írja a Voice of Europe a svéd közszolgálati televízió, az SVT információira hivatkozva.

A jobbközép politikus nyíltan elmondta az STV riportereinek, hogy

a migránsok miatt kerül rendkívül szorult helyzetbe Bengtsfors.

Stig Bertilsson szerint a migránsok elviselhetetlen költségeket rónak az önkormányzatra, amiket a helyi adófizetők már nem tudnak állni.

Véleménye alapján

az újonnan érkezettek szándékosan kihasználják a svéd jóléti rendszer szolgáltatásait, ahelyett, hogy dolgoznának.

A politikus elmondta, hogy az önkormányzati adó emelése nem reális megoldás Bengtsfors pénzügyi gondjainak az enyhítésére, mert

a helyiek már így is nagyon jelentős, 22,9 százalékos adót fizetnek, ami a tízedik legmagasabb Svédországban.

Ez az arány vidéki viszonylatban kiugrónak számít.

Ennek ellenére még mindig reménykedik abban, hogy a migránsok előbb-utóbb munkába állnak, és így ők is adót fognak fizetni.

A Svéd Munkaerő-piaci Ügynökség információi alapján, országos szinten a munkanélküliségi ráta a bevándorlók körében sokkal nagyobb, mint a svédek körében.

Az őshonos svédek 3,6 százaléka nem rendelkezik állással, míg a bevándorlók körében ez az arány 19,9 százalék.

Fontos megjegyezni, hogy a bevándorló fogalom egy összesítést takar, tehát ebbe bele vannak számolva a kelet-európai (döntően lengyel) vendégmunkások és a harmadik világbeli (többségében szír és iraki) migránsok is.

Nyilván a kelet-európaiak jóval nagyobb arányban dolgoznak, mint a harmadik világbeliek.

A Svéd Nemzeti Gazdaságkutató Intézet (KI) 2018-as jelentése szerint

az lenne a megoldása a migránsok eltartása érdekében, ha valamennyi svédországi önkormányzat adót emelne.

A kistelepülések, mint például Bengtsfors esetében ez azonban nem egy reális opció.

A KI igazgatója, Urban Hansson Brusewitz véleménye alapján, néhány év múlva a nem dolgozó migránsok miatt olyan krízis állhat elő, hogy akár központilag adóemelésre kell kötelezni az önkormányzatokat.