Soros György az amerikai külügyön keresztül próbálta érvényesíteni érdekeit Obama idejében

2019.08.09. 08:58

Soros György az amerikai külügyminisztériumon (State Department) keresztül próbálta érvényesíteni érdekeit az Obama-kormányzat idején – közölte a főként washingtoni belpolitikával foglalkozó The Hill című lap. Ez a dolog egyébként eddig is eléggé nyilvánvaló volt, miután a Citizens United nevű konzervatív szervezet kikérte a külügy erre vonatkozó dokumentumait, még egyértelműbbé vált a helyzet. Eddig ugyanis csak a Thomas J. Fitton vezette konzervatív kötődésű, washingtoni székhelyű oknyomozó szervezet, a Judicial Watch hozott nyilvánosságra bírósági úton arra vonatkozó konkrét dokumentumokat, amikből kiderült, hogy Soros a Hillary Clinton, majd John Kerry által irányított külügyminisztérium által hogyan befolyásolta a világpolitika történéseit. Soros egy másik befolyásolási eszköze a személyes találkozó. Az Európai Unió vezetőivel, elsősorban Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel és a szervezet első alelnökével, Frans Timmermansszal a migráció ügyében egyeztetett számos alkalommal.

A Citizens United nevű konzervatív szervezet az információs szabadságra vonatkozó törvényre (Freedom of Information Act) hivatkozva kérte ki a külügyminisztérium dokumentumait.

A The Hill munkatársa megállapítja: Soros a 2016-os elnökválasztáson azt várta, hogy Hillary Clinton lesz az Egyesült Államok elnöke, és majd formálhatja Ukrajna kormányzatát, és így üzleti birodalma „termékeny talajra" lelhet a volt szovjet tagállamban.

Hillary Clinton és Barack ObamaForrás: AFP/NICHOLAS KAMM

A dokumentumokból kiderül: amikor Donald Trump jelenlegi amerikai elnök akkori kampánya és népszerűsége erősödni kezdett, Soros munkatársai felkeresték az amerikai külügyminisztérium legfelső vezetőit, hogy óvják meg néhány, fontosnak tartott beruházását, illetve az azokról készült dokumentumokat. 

A The Hill szerint akkoriban Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszere „fenyegetést jelentett Soros Ukrajnáról alkotott vízióira". A lap újságírója felhívja a figyelmet az európai és eurázsiai ügyekért (így Oroszországért és Ukrajnáért is) felelős akkori külügyi államtitkár-helyettes, a Magyarországot állandóan kritizáló Victoria Nuland és a Soros-csapat bizalmas viszonyára, amely „sokat elmond arról, milyen bejárása volt Sorosnak" a minisztériumba.

Hat nappal az idézett levél után  Soros és ukrajnai alapítványának vezető munkatársa telefonon egyeztetett az európai migrációs politikáról.  Az egyeztetést megköszönő levélben Soros munkatársa arról is tájékoztatta Victoria Nulandot, hogy ígéretéhez híven, a milliárdos előzetesen elküldi neki a New York Review of Books című lapban a migrációs politikáról megjelenő cikkét.

Egy héttel később a munkatársai ismét felkeresték Nulandot, hogy „megvitassák az Európai Unió vízumliberalizálását Ukrajna és Georgia számára".

Az elektronikus levelek tanúsága szerint Sorosék azt akarták, hogy a külügyminisztérium járjon közbe az Európai Uniónál a vízumkönnyítések érdekében. Nuland válasza: egy európai uniós tagország megváltoztatta a véleményét, és örömmel „megvitatja a kérdést".

Ahogy az Origo arról már beszámolt, Soros embere, Nuland, a konzervatív kötődésű, washingtoni székhelyű oknyomozó szervezet, a Judicial Watch által 2019 júniusában nyilvánosságra hozott levelezések alapján – más demokrata politikusokkal együtt - illegálisan megfigyelte még 2016-ban Donald Trump akkori republikánus elnökjelölt kampányát, és hamis összefüggéseket próbált gyártani Trump lejáratása céljából. A The Hill nem mellesleg kihangsúlyozta: Soros befolyása kiterjed tucatnyi ügyészre is, akinek megválasztásához ő hozzájárult az Egyesült Államokban, valamint a külügyminisztérium egyes munkatársaira, valamint globális médiaintézményekre, amelyeket jelentős összegekkel támogat.

Világszerte igyekszik növelni a befolyását Soros György

Thomas J. Fitton, a Judicial Watch elnöke a Freedom of Information Act-re hivatkozva, 2017 októberében pert indított a Nyílt Társadalom Alapítvány, a külügyminisztérium és az Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) ellen azért, hogy hozzák nyilvánosságra miként szerzett Soros befolyást különböző államokban.

Soros GyörgyForrás: Origo

A bírósági úton nyilvánosságra hozott dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a bevándorláspárti milliárdos világszinten baloldali szervezeteket tart ki dollármilliárdokból az amerikai adófizetők pénzén. Soros György a Nyílt Társadalom Alapítványon keresztül 2018-ig összesen 18 milliárd dollárt adott arra, hogy az ő érdekeinek megfelelően befolyásoljon különböző politikai folyamatokat, és végül a bábjait juttassa vezető pozíciókba.

A Balkán

Judicial Watch által – még a per megindítása előtt, oknyomozás következtében a birtokába jutott - 2017 februárjában közölt dokumentumok alapján Macedóniában Soros a bevándorlásellenes jobboldali Nikola Gruevski vezette kormány megdöntése érdekében 5 millió dollárt költött az amerikai külügyminisztériumon keresztül a második Obama-adminisztráció (2013-2017) ideje alatt. 

A spekuláns próbálkozásai sikerrel jártak, és Gruevski 2016 januárjában megbukott. 

Albánia destabilizálása és az ország feletti teljes hatalomátvétel Soros György célja Ilir Meta albán elnök szerintSajnos nem hallgattam Orbán Viktorra  – utal vissza az államfő arra, hogy a magyar miniszterelnök már 2000-ben figyelmeztette rá: az amerikai milliárdos a látszattal szemben gyakran épp a demokrácia ellen szervezkedik

Romániában a Romanian Center for Independent Journalism (Független Újságírásért Romániai Központ) Sorostól 2017-ben 17 ezer dollárt kapott.

Sorosnak három igazán megbízható embere van keleti szomszédunkban.

Az egyik Monica Macovei volt kommunista ügyész, később igazságügyi miniszter, egykori EP-képviselő, aki első számú létrehozója volt a Nemzeti Korrupcióellenes Ügység (DNA) nevű külföldről irányított szervezetnek. 

Macovei hallgatója volt a milliárdos budapesti egyetemének, a CEU-nak. Sorosnak egy másik romániai kulcsembere a DNA volt vezetője, Laura Codruţa Kövesiakinek 5 éves mandátuma idején hajtóvadászatot indítottak az erdélyi magyar politikusok ellen.

Laura Codruţa KövesiForrás: MTI/EPA/Robert Ghement

Nem mellesleg a neve 17 korrupciós aktában szerepel. 

Ráadásul a DNA törvénytelenül együttműködött a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódszervezetével, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI). Kövesi jelenleg a még nem létező Európai Ügyészség vezetői tisztségének a várományosa.

A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság volt elnöke, Claudiu Manda által nyilvánosságra hozott adatok alapján 2005 és 2016 között mintegy 6 millió román állampolgárt hallgattak le. A SRI ezt úgy tagadta, hogy saját magát leplezte le: szerintük „csak" 300 ezer embert hallgattak le nemzetbiztonsági okokból.

A bevándorláspárti milliárdos egy másik romániai kegyeltje a 90-es években a magyarellenességéről hírhedtté vált szélsőséges kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar pártjának, illetve a halálos áldozatokkal járó marosvásárhelyi magyarellenes pogromkísérletet (Fekete Március) szervező Román Tűzhely nevű neofasiszta szervezet tagságával egykor „büszkélkedő" Dacian Cioloş bukott román kormányfő, a Renew Europe európai parlamenti frakcióvezetője, a PLUS nevű kispárt elnöke.

Ukrajna

A 2013-2014 telén bekövetkezett ukrajnai eseményeket – külön kiemelve a kijevi majdani forradalmat – aktívan támogatta az amerikai demokrata elit, köztük természetesen Soros György is.

Erről tanúskodnak a 2016 augusztusában nyilvánosságra hozott DCLeaks-iratok is. Az Ukrajnában lezajlott változásokat az üzletember a saját politikai-gazdasági érdekei mentén próbálta befolyásolni  és az ezekből adódó lehetőséget kihasználni.

Ennek érdekében létrehozott a milliárdos Ukrajnában is egy alapot, amelynek a neve Ukrainian Redevelopment Fund

Soros szoros kapcsolatot ápol Petro Porosenko bukott ukrán elnökkel, aki 2015-ben személyesen tüntette ki őt a legmagasabb állami kitüntetéssel.

Porosenko kitünteti SorostForrás: Origo

Volodimir Hrojszman még hivatalban lévő miniszterelnök és kormánya több tagja is a milliárdos bizalmát élvezik.

A kiváló kijevi politikai kapcsolatait felhasználva Soros beültette a saját embereit az egyik legnagyobb ukrán állami vállalat, a Naftogaz energetikai cég vezetőségébe, tulajdonrészt szerzett az IT-szektorban, és befektetni tervez a mezőgazdaságba is.

Brüsszel és Strasbourg

Ahogy azt már többször megírtuk, elsősorban Orbán Viktor magyar kormányfő és a visegrádi négyek (V4) közös fellépésének köszönhetően végül nem Soros György jelöltje, az Európai Bizottság (EB) eddigi első alelnöke, a holland Frans Timmermans lett a befutó az EB vezetői tisztségére, hanem a kereszténydemokrata, hétgyerekes családanya, Ursula von der Leyen, Németország volt honvédelmi minisztere. 

Timmermans tehát elbukta a megmérettetést, annak ellenére, hogy legfontosabb pártfogója, a bevándorláspárti milliárdos minden követ megmozgatott a megválasztása érdekében.  Soros és Timmermans nézetei a legtöbb közpolitikai területen, különösen a migráció kérdése és a közép-kelet-európaiak démonizálása, illetve nem egyenlő partnerként való kezelése tekintetében azonosak.

Mindketten elvennék az EU-s forrásokat az európai polgároknak számító visegrádi négyek országainak a lakóitól – annak ellenére, hogy ők is befizetnek a közös uniós kasszába –, az így felszabaduló forrásokat pedig a migráció elősegítésére és menedzselésére költenék, teljesen függetlenül attól, hogy ezzel a közép-kelet-európaiak túlnyomó többsége nem ért egyet. Magyarország tekintetében – az EU-s források elvétele mellett – az a fő célkitűzésük, hogy lebontsák a hazánk déli határaira emelt biztonsági kerítést,  hogy ezáltal könnyebben bejöhessenek az illegális migránsok.

Többek között ezért is találkozott olyan gyakran Soros Timmermansszal, illetve Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel a migrációs válság kirobbanása óta.

Jean-Claude Juncker és Frans TimmermansForrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Wiktor Dabkowski

Junckerrel több alkalommal is titkos tárgyalásokat folytattak a magyar kormány bevándorlásellenes politikájának az aláásása érdekében. 

Juncker azonban többé nem lesz az EB elnöke, és Timmermans sem.

E két veszteség láthatóan rendkívül negatívan érinti Sorost, aki azonban ezek ellenére sem tétlenkedik, csupán a tevékenysége fókuszpontját helyezi át, a brüsszeli bukás után most ismét hazájában, az Egyesült Államokban próbálkozik.

Az Amerikai Egyesült Államok

A bevándorláspárti üzletember a 2016-os, Hillary Clintonnal „aratott" súlyos kudarca után most minden erejével arra koncentrál, hogy a 2020-as elnökválasztáson valamelyik demokrata pártfogoltját juttassa be a Fehér Házba, ennek érdekében nem csekély mértékű befolyását és elképesztő mértékű vagyonát is latba veti, sőt a republikánusok Trump-ellenes szárnyával is hajlandó kooperálni.

Donald TrumpForrás: AFP/Mandel Ngan

Ennek érdekében szokatlan szövetséget hozott létre a világpolitika eseményeire régóta komoly ráhatással rendelkező két amerikai milliárdos, Soros György és a „libertariánus konzervatív" Charles Koch.

Egy új think tank megalapításán munkálkodnak július 3. óta, amely – intézeteik fél-fél millió dolláros támogatásával – idén novemberben nyitja majd meg kapuit Quincy Intézet Felelős Államvezetésért néven. 

Célja az amerikai külpolitika befolyásolása, Soros elképzelései alapján.

Július 31-én a milliárdos üzletember létrehozott egy PAC (Political Action Committee - Politikai Akcióbizottság) nevű szervezetet, amelynek a feladata az adományok gyűjtése, majd azok célzott eljuttatása a demokrata jelölteknek. 

Soros eddig 5,1 millió dollárt fektetett a PAC-be, ami átszámítva 1,5 milliárd forintnak felel meg. A 2020-as elnökválasztásra tehát ez idáig Soros György adta a legnagyobb adományt. 

Ez a pénz egyébként duplája annak, amit Soros 2016-ban pumpált politikai céllal a kampányba.

Az még nem világos, hogy a demokraták előválasztásán Soros kit fog támogatni.

Izrael

Soros György (ál)civil szervezetei Izraelben is azon dolgoznak, hogy aláássák a jobboldali kormányt.

A szeptemberi parlamenti választáson a milliárdos az etióp kisebbség fájdalmát akarja meglovagolni, hogy megdöntse Benjámin Netanjahut és kormányát.

Benjámin NetanjahuForrás: Getty Images/2010 GPO/Gpo

A New Israel Fund (NIF), amit a Nyílt Társadalom Alapítvány is szponzorál, először a tüntetések szervezésében segédkezett, majd a kedélyek csillapodásával a közelgő parlamenti választások miatt taktikát váltott, és – az alapítvány által képzett, radikális szocialista nézeteket valló – Avi Yalo vezetésével egy etióp nemzetiségi pártot kezdett finanszírozni, amely magához vonzaná az általában jobbra szavazó nemzetiségieket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK