A német kormányt nem érdekli az Izrael-ellenes bojkottmozgalom

2019.08.15. 15:21

Május közepén fogadta el a német parlament az erősen Izrael-ellenes, egyesek szerint antiszemita, palesztin eredetű BDS-mozgalom elleni fellépésről szóló határozatát, most azonban a berlini kormány mégis írásba adta: nem kíván foglalkozni a kérdéssel. Úgy tűnik, hogy a hivatalos német vezetést nem érdekli ez a rendkívül kényes téma, és vélhetően azért nem kívánnak vele foglalkozni, mert sértené a Németországban élő muszlim migránsokat, akiknek a szavazatira a kormánypártok - és a többi mainstream párt - egyértelműen hajtanak.

A berlini kormány nem kezdeményez lépéseket a Németországban is aktív, a zsidó állam gazdaságát, tudományos és kulturális életét bojkottálni szándékozó Izrael-ellenes, másik szerint antiszemita jellegű mozgalom esetleg büntethető tevékenysége ellen — írja a Neokohn a Die Welt cikke alapján.

A német parlament, a Bundestag épülete felülrőlForrás: AFP/Ralf Hirschberger

A lap abból a levélből idézett, amellyel a német gazdasági minisztérium államtitkára, Oliver Luksic szabad demokrata (FDP) képviselő megkeresésére válaszolt. Luksic arra volt kíváncsi, milyen következtetéseket von le a szaktárca az utóbbi időben megszaporodott Izrael-ellenes bojkottfelhívásokból, különös tekintettel arra, hogy a német külkereskedelmi jog tiltja más államok bojkottját.Ez azt jelenti, hogy egy bojkottra való felhívás 500 ezer euróig történő pénzbírsággal is büntethető. A jogszabályt 1992-ben vezették be Németországban, miután az Arab Liga államai nyomást gyakoroltak német cégekre a zsidó állam bojkottálása céljából.

A gazdasági tárca azzal érvelt mostani válaszában, hogy az Izraellel szemben kritikus vagy ellenséges magatartás büntetőjogi megítélése nem a szövetségi kormány, hanem az illetékes nyomozó hatóságok feladata. Érdekes módon a minisztérium meg sem említi levelében a Bundestag (a szövetségi parlament alsóháza) május közepi döntését, amely határozottan elítélte a zsidó állam kulturális és gazdasági bojkottjára, elszigetelésére szerveződött BDS-mozgalmat.Az Angela Merkel által is előterjesztett határozat szerint „a BDS módszerei és érvrendszere antiszemita, illetve a náci Németországra emlékeztető", ráadásul a BDS „radikalizmusával megbélyegzi az izraeli állampolgárokat, akárcsak a világ más zsidó hitű embereit".

Mindez elfogadhatatlan és a lehető legerősebb bojkottra érdemes — írja a dokumentum.

A határozatban ugyancsak hangsúlyos helyet kap, hogy a kormány függessze fel mindennemű anyagi támogatását az olyan szervezeteknek, amelyek aktivitásaikkal megkérdőjelezik Izrael Állam létjogosultságát.

null

null

Két nappal a Bundestag döntése után az Arab Liga felszólította Berlint, érvénytelenítse a szerintük „sajnálatos", „indokolatlan" és „elfogult" döntést.

Az Arab Liga már Izrael Állam megalakulása előtt, 1945 decemberében (tehát csak hónapokkal a holokauszt után) a palesztinai zsidó közösség bojkottjára szólított fel. A szervezet azóta is kisebb-nagyobb intenzitással a zsidó állam gazdasági, katonai, politikai és kulturális elszigetelésének politikáját követi, ily módon tehát a szélsőséges, antiszemita BDS-mozgalom előfutárának tekinthető.

Szoros a kapcsolat a BDS-mozgalom és palesztin terrorszervezetek között is

Az izraeli Stratégiai Ügyek Minisztériuma 2019 elején legalább száz kapcsolatot talált két ismert palesztin terrorszervezet és a zsidó állam elszigeteléséért küzdő nemzetközi bojkottmozgalom között.

Így a Gázát uraló Hamász és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PFLP) több mint harminc tagja vezető posztot tölt be BDS-t támogató civil szervezeteknél, többségük már börtönben is ült terrorizmushoz kapcsolódó cselekmények miatt.

Július közepén vezető német és nemzetközi antiszemitizmus-kutatók azzal a kéréssel fordultak a szövetségi kormányhoz, hogy egyértelműen tartsák magukat a Bundestag döntéséhez, és állítsák meg a BDS-kampány térnyerését.

A német kormány máig nem válaszolt a nyílt levélre.

Nyilvánvalóan nem is fog, mert a kormánypártoknak sokkal fontosabb az országban élő, 5 millió muszlim migráns potenciális szavazata, amely lélekszáma amúgy dinamikusan nő, mint a rohamosan csökkenő, az antiszemitizmus elől Izraelbe költöző zsidóság, akik már csak 120 ezren lehetnek.

A már német állampolgárságot kapott, iszlám vallású migránsok száma pedig meghaladja a 2 milliót és fokozatosan növekszik ez a szám. 

Júniusban például a főáramú pártok (CDU, SPD, FDP, Die Grünen, Die Linke) a német parlament alsóházában (Bundestag) egytől-egyig leszavazták a bevándorlásellenes, jobboldali AfD azon javaslatát, hogy a libanoni eredetű terrorszervezet, a Hezbollah politikai szárnyának a tevékenységét tiltsák be Németországban.

Sőt, Berlin még terrorszervezetnek sem hajlandó tekinteni az Irán által finanszírozott, szélsőségesen Izrael-ellenes félkatonai csoportosulást.

Előtte egy héttel a német kormány visszautasította, hogy útját állja a szokásos Al-Kudsz (Jeruzsálem arabul) nevű antiszemita és Izrael-ellenes felvonulásnak Berlinben.

Az akkori meneten közel ezer muszlim migráns demonstráló szólított fel a zsidó állam elpusztítására, majdnem pont egyidőben az egyik legnagyobb izraeli állami ünneppel, a Jeruzsálem nappal, amikor a zsidóság a főváros újraegyesítését, illetve a zsidó szenthelyek zsidó kézbe kerülését ünneplik.

A berlini Al-Kudsz nap egyik társszervezője a Hezbollah volt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK