Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hán, aki több pakisztáni politikushoz hasonlóan fekete színnel takarta el a profilképét a Twitter-oldalán, egyebek közt az immár 12 napja tartó kijárási tilalmat rója fel az indiai hatóságoknak, amit Kasmír Újdelhi által ellenőrzött részén vezettek be.
A kormányfő a második világháború utáni legsúlyosabb európai mészárláshoz,
a srebrenicaihoz hasonlót sem zárt ki a vitatott hovatartozású területen.
A Dawn című, angol nyelvű pakisztáni újság vezércikkének szerzője szintén azzal vádolja a nemzetközi közösséget, hogy cserbenhagyta a kasmíriakat.
Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte az ügyben,
ám Iszlámábád szerint egyelőre csak Kína állt melléjük.
Peking szintén igényt tart az indiai Kasmír kisebbik részére.
Moszkva szerdán jelezte, hogy az ügyben Indiával ért egyet, a térségről Pakisztánnak és Indiának kell tárgyalnia.
Washingtonból pedig azt közölték, hogy
az indiai döntést, amely Kasmír indiai részére vonatkozik, Újdelhi belügyének tekintik.
Ahogy arról az Origo is beszámolt, Újdelhi augusztus 5-én jelentette be, hogy visszavonja a muszlim többségű Dzsammu és Kasmír állam különleges alkotmányos státusát.
Azóta
az indiai hatóságok több száz embert - köztük számos politikust és munkatársaikat - vettek őrizetbe, hogy elfojtsák a döntés miatti tiltakozásokat.
A korábbi jogállás lehetővé tette, hogy az államnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja legyen, saját törvényeket alkosson, illetve nagyobb fokú önállóságot élvezzen, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást.
Emellett minden szövetségi törvényt - kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat - meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.
Narendra Modi indiai miniszterelnök mai beszédében ezzel szemben védelmébe vette az újdelhi döntést, s leszögezte: India egy állam, egy alkotmánnyal.
A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és - kisebb részben - Kína osztozik.
India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után Kasmír birtoklásáért háború robbant ki. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg.
Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezéséről, de ez nem történt meg.
