Hatalmas bevándorlásellenes áttörés jöhet ma Németországban

2019.09.01. 09:18

A németországi Brandenburg tartományban a Német Szociáldemokrata Párt vagy az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali ellenzéki párt, Szászországban pedig a Kereszténydemokrata Unió kaphatja a legtöbb szavazatot a vasárnapi helyi törvényhozási választáson. 

Az utóbbi hetek felmérései alapján az AfD mindkét tartományban előrelép a legnagyobb pártok közé, és sikere átalakítja az ország újraegyesítésének idején, csaknem harminc éve kialakult erőviszonyokat. Megerősödnek a Zöldek is, a két hagyományos néppárt, a CDU és az SPD pedig súlyos veszteségekre számíthat.

Nagyon megerősödhet a vasárnapi választáson a bevándorlásellenes AfDForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul

Ez várható a vasárnapi szavazás előtti egyik utolsó kutatás szerint is, amely a ZDF országos köztelevízió megbízásából készült. Eredményei szerint Brandenburgban az ország újraegyesítése óta megszakítás nélkül kormányzó SPD a szavazatok 22 százalékára számíthat, ami csaknem 10 százalékpontos gyengülés az előző, 2014-es választáson elért 31,9 százalékhoz képest. A ZDF Politbarometer elnevezésű kutatássorozatának új adatai szerint az AfD 21 százalékon áll Brandenburgban, csaknem 10 százalékponttal erősödött a 2014-ben elért 12,2 százalékhoz képest.

Új színfolt lehet a potsdami parlamentben

A főváros, Berlin körül elterülő – a volt NDK területén fekvő – tartományban a CDU hagyományosan gyengébb a szociáldemokratáknál, de rendre a legnagyobb ellenzéki erő, 20 százalék feletti támogatottsággal. Vasárnap viszont az AfD mögé szorulhat, a szavazatok 16,5 százalékát gyűjtheti össze, a 2014-es 23 százalék után. Várhatóan az SPD jelenlegi koalíciós partnere, az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Baloldal) is gyengül, a szavazatok 14 százalékát szerezheti meg, a 2014-ben elért 18,6 százalék után.

A Zöldek pártja 14,5 százalékos eredményt érhet el, ami több mint a duplája a 2014-ben elért 6,2 százaléknak. A potsdami tartományi parlamentbe bejuthat még a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a jobboldali Szabad Választók Pártja (FW), mindkét párt a bejutási küszöbön, 5 százalék körül áll.

Ingo Senftleben, a CDU tartományi miniszterelnök-jelöltje BrandenburgbanForrás: AFP/John Macdougall

Nagyon visszaeshet a baloldal

Szászországban a CDU a meghatározó erő, az ugyancsak a volt NDK területén fekvő tartományt az újraegyesítés óta megszakítás nélkül a kereszténydemokraták kormányozzák, vagy egyedül, vagy az SPD-vel, vagy az FDP-vel koalícióban. A legutóbbi, 2014-es választás óta a szociáldemokratákkal.

Vasárnap a CDU a szavazatok 32 százalékára számíthat, ami több mint 7 százalékpontos gyengülés a 2014-ben elért 39,4 százalékhoz viszonyítva. A CDU-tól jobbra álló AfD várhatóan bőven megduplázza, a 2014-es 9,7 százalékról 24,5 százalékra emeli támogatottságát, ezzel a második legnagyobb frakciót alakíthatja a drezdai törvényhozásban.

Választási plakátok SzászországbanForrás: AFP/John Macdougall

Az SPD-től balra álló Baloldal a szavazatok 14 százalékára számíthat, támogatottsága 5 százalékponttal csökkenhet a 2014-ben elért 19 százalékhoz képest. A Zöldek várhatóan majdnem megduplázzák az öt évvel ezelőtti eredményüket, a baloldali irányultságú ökopárt a 2014-es 5,7 százalék után a szavazatok 11 százalékát szerezheti meg. Az SPD a kisebb, 10 százalék alatti támogatottsággal rendelkező pártok közé szorulhat Szászországban. A szavazatok 8,5 százalékára számíthat, az öt évvel ezelőtti 12,4 százalék után. Hatodik pártként bejuthat az FDP is, amely 5 százalékos támogatottsággal a bejutási küszöbön áll. 

Mindent bevetettek az AfD ellen

A szászországi kampány egyik érdekes fejezete volt, hogy  a helyi választási bizottság egész egyszerűen törölte a bevándorlásellenes AfD választási listájának nagy részét. A választási bizottságnak „nem tetszett", hogy az AfD tagjai két különböző kongresszuson szavazták meg a listára kerülő képviselőjelölteket, ezért a 18. helyen szereplő politikus mögött húztak egy vonalat, és megsemmisítették a lista több mint kétharmadát.

"Mi vagyunk a nép" - hirdeti az AfD plakátjaForrás: AFP/John Macdougall

Már csak azért is problémás lett volna, ha ez jogerőre emelkedik, mert a drezdai parlament nagyjából 30 helyére jó eséllyel pályázó bevándorlásellenes politikai formációnak ez esetben az egyéni körzetek közül kellett volna minél többet megnyernie – kompenzálva ezzel a csonka pártlistát. 

Az AfD azonban nem adta fel, a tartományi alkotmánybírósághoz fordult, amely a jobboldali párt számára kedvező ítéletet hozott – igaz, csak részben.  A bíróság megállapította ugyan, hogy a választási bizottság jogszerűtlenül járt el akkor, amikor törölte a nyilvántartásból a pártlistán a 19. és a 30. hely között szereplő képviselőjelölteket, a lista további részének (31-61.) megsemmisítését azonban nem bírálták felül.