A portál szerint Borboly Csabát és Tamás Sándort, Hargita, illetve Kovászna megye önkormányzatának az elnökét, Gergely Andrást, Csíkszentmárton polgármesterét, valamint Korodi Attila képviselőt és Tánczos Barna szenátort jelentették fel a június 6-i úzvölgyi, románok által elkövetett agressziót megelőző diszkriminatívnak „vélt" nyilatkozataik miatt.
A feljelentők azt is diszkriminatívnak mondták, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) említett politikusai magyarok élő láncával akarták megakadályozni, hogy
a román hősök napján szélsőséges résztvevők bejussanak az osztrák-magyar katonai temetőbe, abból a célból, hogy felavassák az illegálisan és önkényesen kialakított román parcellát.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának a vezetője az MTI-nek elmondta: a diszkriminációellenes tanács idézésére Tánczos Barnával együtt kedden jelentek meg a bukaresti hivatalban.
A meghallgatáson ismertették az úzvölgyi katonatemető illetéktelen átalakításával kialakított politikai helyzetet. Részletezték, hogy biztosították a temetőhöz érkező román tömegnek, hogy koszorúikat a temetőn kívül a kőkerítés mellé tegyék le.
Korodi Attila hozzátette:
minden megnyilvánulásuk a törvényesség visszaállítására irányult, hiszen azt megelőzően több román hatóság is megállapította, hogy Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatala törvénytelenül hozta létre a román parcellát és állított emlékművet a temetőben.
Tánczos Barna a Maszolnak adott interjújában közölte:
őt románellenes uszítással vádolják a feljelentői, amiért nyilvánosan felkérte a magyarokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az incidensekkel végződő élő láncban, amellyel a székelyföldiek a román emlékmű felavatását akarták megakadályozni.
Tánczos elmondta, hogy elutasítja a románellenesség vádját.
A diszkriminációellenes tanácsnál ismertetett álláspontjában emlékeztetett rá, hogy az úzvölgyi konfliktust nem a magyar közösség robbantotta ki.
„Az úzvölgyi incidesek főszereplői, a rongálók és az ütlegelők bűnügyi felelősségrevonása helyett maszkosok verik fel álmukból a szentmártoni alpolgármestert, valamint több szentmártoni és kászoni magyar embert, ugyanakkor megyei tanácselnököket, polgármestereket és képviselőt, szenátort idéznek románellenesség vádjával a diszkriminációellenes tanács elé" – hívta fel rá a figyelmet Facebook-oldalán az erdélyi politikus.
Ahogy az Origo arról már többször beszámolt, az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre, melyben ötvenegy betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak, és egy kelta keresztes emlékművet - a román vasgárdisták (fasiszta mozgalom a két világháború között) jelképét - is emelt.
Annak ellenére emeltek ötvenegy betonkeresztet, hogy a rendelkezésre álló legújabb bizonyítékok alapján ott egy, maximum két román katona van eltemetve.
Június 6-án több ezer szélsőséges román „megemlékező",
a kaput kitépve, a temető előtt élőláncot képező magyarokat és a rendfenntartó erőket bántalmazva erőszakkal nyomult be a sírkertbe,
hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén.
A csendőrség a június 6-i rendbontás miatt eddig Borboly Csabára, a Hargita megyei önkormányzat elnökére, és Grüman Róbertre, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökére rótt ki egyenként háromezer lejes (210 ezer forint) bírságot, arra hivatkozva, hogy elmulasztották a csendőrségen is bejelenteni az élőláncot.