Magyar politikusokat jelentettek fel román szélsőségesek az úzvölgyi incidens miatt

Román résztvevők, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál 2019. június 6-án.
Vágólapra másolva!
A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szélsőséges román nacionalista szervezetek feljelentése nyomán vizsgálja egyes magyar politikusok állítólagos „felelősségét" az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án történt magyarellenes incidens kapcsán - írja a Maszol. 
Vágólapra másolva!

A portál szerint Borboly Csabát és Tamás Sándort, Hargita, illetve Kovászna megye önkormányzatának az elnökét, Gergely Andrást, Csíkszentmárton polgármesterét, valamint Korodi Attila képviselőt és Tánczos Barna szenátort jelentették fel a június 6-i úzvölgyi, románok által elkövetett agressziót megelőző diszkriminatívnak „vélt" nyilatkozataik miatt.

A feljelentők azt is diszkriminatívnak mondták, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) említett politikusai magyarok élő láncával akarták megakadályozni, hogy

a román hősök napján szélsőséges résztvevők bejussanak az osztrák-magyar katonai temetőbe, abból a célból, hogy felavassák az illegálisan és önkényesen kialakított román parcellát.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának a vezetője az MTI-nek elmondta: a diszkriminációellenes tanács idézésére Tánczos Barnával együtt kedden jelentek meg a bukaresti hivatalban.

A meghallgatáson ismertették az úzvölgyi katonatemető illetéktelen átalakításával kialakított politikai helyzetet. Részletezték, hogy biztosították a temetőhöz érkező román tömegnek, hogy koszorúikat a temetőn kívül a kőkerítés mellé tegyék le.

Korodi Attila hozzátette:

Román résztvevők, miután áttörték a csendőrsorfalat az úzvölgyi katonatemető bejáratánál, ahol ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát 2019. június 6-án. Forrás: MTI/Veres Nándor

Tánczos Barna a Maszolnak adott interjújában közölte:

Tánczos elmondta, hogy elutasítja a románellenesség vádját.

A diszkriminációellenes tanácsnál ismertetett álláspontjában emlékeztetett rá, hogy az úzvölgyi konfliktust nem a magyar közösség robbantotta ki.

„Az úzvölgyi incidesek főszereplői, a rongálók és az ütlegelők bűnügyi felelősségrevonása helyett maszkosok verik fel álmukból a szentmártoni alpolgármestert, valamint több szentmártoni és kászoni magyar embert, ugyanakkor megyei tanácselnököket, polgármestereket és képviselőt, szenátort idéznek románellenesség vádjával a diszkriminációellenes tanács elé" – hívta fel rá a figyelmet Facebook-oldalán az erdélyi politikus.

Ahogy az Origo arról már többször beszámolt, az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Dormánfalva polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre, melyben ötvenegy betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak, és egy kelta keresztes emlékművet - a román vasgárdisták (fasiszta mozgalom a két világháború között) jelképét - is emelt.

Annak ellenére emeltek ötvenegy betonkeresztet, hogy a rendelkezésre álló legújabb bizonyítékok alapján ott egy, maximum két román katona van eltemetve.

Június 6-án több ezer szélsőséges román „megemlékező",

a kaput kitépve, a temető előtt élőláncot képező magyarokat és a rendfenntartó erőket bántalmazva erőszakkal nyomult be a sírkertbe,

hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén.

A csendőrség a június 6-i rendbontás miatt eddig Borboly Csabára, a Hargita megyei önkormányzat elnökére, és Grüman Róbertre, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökére rótt ki egyenként háromezer lejes (210 ezer forint) bírságot, arra hivatkozva, hogy elmulasztották a csendőrségen is bejelenteni az élőláncot.