Megállapodott a brit kormány és az ellenzék: a Lordok Háza átengedi a brexit-törvényt

London, 2019. szeptember 3. A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök felszólal a nyári szünet utáni első ülésnapon a törvényhozás alsóházában, Londonban 2019. szeptember 3-án. Johnson felszólalásával egy időben jelentették be, hogy Philip Lee egykori igazságügyi államtitkár kilépett a konzervatív frakcióból, és átült a Brexitet ellenző Liberális Demokratákhoz. A Konzervatív Párt így többség nélkül maradt az alsóházban. MTI/EPA/Brit parlament

A konzervatív politikusok a brit parlament felső kamarájában, a Lordok Házában nem fogják megakadályozni annak a törvénynek az életbe léptetését, amely elvben lehetetlenné teszi, hogy az Egyesült Királyság október végén megállapodás nélkül váljon ki az Európai Unióból - erősítette meg Boris Johnson konzervatív kormányfő hivatala csütörtök délelőtt. Egyes hírek szerint a kormány és az ellenzék közti megállapodás másik eleme az lehet, hogy az ellenzéki Munkáspárt nem akadályozza tovább az ország kormányozhatóságát és megszavazza az előrehozott választást. Boris Johnson kormányfő hétfőn ezt újra kezdeményezheti.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, az ellenzéki indítványt szerda éjjel hagyta jóvá 327-299 arányban az alsóház, és a jogszabály azonnal a Lordok Háza elé került további vitára.

A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök felszólal a nyári szünet utáni első ülésnapon a törvényhozás alsóházában, Londonban 2019. szeptember 3-án. Forrás: MTI/EPA/Brit parlament/-

Előzetesen egyértelmű jelek utaltak arra, hogy

a rendezetlen brexit tilalmáról szóló törvény tárgyalását a Lordok Házának brexit-párti tagjai megpróbálják addig húzni, amíg végül nem marad idő a végleges változat kihirdetésére.

E jelek közé tartozott, hogy a felsőházban száznál több módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, és ezekről egyenként szavazni kellett volna, majd az alsóházban is dönteni kellett volna a felső kamarában elfogadott módosítók sorsáról.

Boris Johnson azonban már korábban bejelentette, hogy

a jövő héttől felfüggeszti a jelenlegi parlamenti ülésszakot, és októberben új kormányprogram meghirdetésével új törvényhozási időszak kezdődik.

Csütörtök hajnalban mindazonáltal már értesülések terjedtek el arról, hogy a Lordok Háza nem alkalmazza az időhúzó taktikát, és a Downing Street délelőtt megerősítette, hogy

a jogszabály péntek estig túljut az összes felsőházi tárgyalási szakaszon.

Ennek alapján hétfőn, az alsóházi véglegesítés után II. Erzsébet királynő kihirdetheti a jogszabályt.

Boris Johnson az alsóház szerda éjjeli döntése után előrehozott választások kiírását kezdeményezte október 15-ére, ám ennek elfogadásához az azonnal megtartott másfél órás vita utáni szavazáson nem gyűlt össze a törvényben előírt kétharmados többség.

A rendezetlen brexit tilalmáról elfogadott törvény lényege, hogy ha október 19-éig a parlament nem járul hozzá egy új brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy

semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását.

Már a hét elején kilátásba helyezte, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi, ha a parlament megszavazza a megállapodás nélküli brexit tilalmáról szóló indítványt.

Johnson ezt szerda este meg is tette.

A kormányfő hangsúlyozta, hogy

az ellenzéki Munkáspárt törvényjavaslatának elfogadása után lehetetlenné vált a további érdemi tárgyalás az EU-val a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

A választások közötti időszakot öt évben rögzítő brit parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra - a jelenlegi létszám alapján 434 voksra - lett volna szükség az alsóházban, ám csak 298-an szavaztak a kezdeményezésre.

A választási indítvány elfogadásához a Munkáspárt támogatása elengedhetetlen lett volna, de a legtöbb Labour-képviselő tartózkodott.

Az ellenzéki álláspont szerint csak akkor lehet megtartani az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához.

A Downing Street azonban csütörtökön utalást tett arra, hogy

a Lordok Házában létrejött megállapodás nyomán Johnson újabb kísérletet tehet az előrehozott választások kiírására.

A kormányfői hivatal szóvivőjének megfogalmazása szerint egyértelművé vált, hogy választóknak kell eldönteniük, ki képviselje Nagy-Britanniát az EU-val folytatandó tárgyalásokon.

A választások kiírása valamilyen módon mindenképpen elengedhetetlennek tűnik, mivel

Nagy-Britannia gyakorlatilag kormányozhatatlanná vált az ellenzék, legfőképp a Munkáspárt hibájából.