Megszavazta a román Laura Codruta Kövesit a Tanács az Európai Ügyészség élére

2019.09.19. 14:28

A jövőben megalakításra kerülő Európai Ügyészségben (EPPO) részt vevő tagállamok uniós nagyköveteit tömörítő illetékes testület, a COREPER csütörtök délben megszavazta jelöltjének az EPPO élére, főügyészi minőségben Laura Codruţa Kövesit, a romániai Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészég (DNA) volt vezetőjét, annak ellenére, hogy a neve 17 bűnügyi aktában szerepel. Luminița Odobescu, Románia uniós nagykövete – a bukaresti kormány óhajának megfelelően – Kövesi ellen voksolt. Mivel az Európai Parlament (EP) még márciusban a támogatásáról biztosította a román jelöltet, ezért biztosra vehető, hogy Kövesi lesz az EPPO első vezetője. 

A luxemburgi székhelyű, a tagállamok szuverenitását jelentősen csorbítani hivatott Európai Ügyészség (EPPO) 2020 végén vagy 2021 elején kezdheti meg a működését. 

Az EPPO-t Brüsszel várhatóan politikai fegyverként fogja felhasználni a - szerinte - renitenskedő közép-kelet-európai tagállamokkal szemben. 

A szervezet vezetőjét az EU társjogalkotó szervei – a tagállamok kormányait tömörítő Tanácson belül az uniós nagyköveteket tömörítő COREPER és az Európai Parlament – közös megegyezéssel, az EPPO-ról szóló szabályzat 14. cikkelye értelmében hét évre nevezik ki, meg nem újítható időtartamra.

Ahogy arról az Origo beszámolt, a régi Európai Parlament – többségi szavazás által - még 2019. március 7-én hivatalosan is a támogatásáról biztosította a román Laura Codruţa Kövesit. 

Laura Codruţa KövesiForrás: MTI/EPA/Robert Ghement

Az EP új elnöke - egy olasz szocialista politikus - David Sassoli július 18-án megerősítette az általa vezetett intézmény nevében a román jelölt támogatását.

Arról tájékoztatott az európai uniós hírekkel foglakozó román CaleaEuropeană.ro nevű hírportál, illetve a G4Media.ro, hogy az  Európai Ügyészségben (EPPO) részt vevő tagállamok uniós nagyköveteit tömörítő illetékes testület, a COREPER csütörtök délben megszavazta jelöltjének az EPPO élére, főügyészi minőségben Laura Codruţa Kövesit. 

A román jelöltet a 22 tagállam megbízott képviselője közül 17-en támogatták.

A Viorica Dăncilă vezette bukaresti szociáldemokrata (PSD) már több alkalommal is jelezte, hogy nem ért egyet Kövesi esetleges főügyészi kinevezésével.

A G4Media információi alapján, Dăncilă szerda este arra utasította Románia uniós nagykövetét, Luminița Odobescu asszonyt, hogy ne szavazza meg a korábbi visszaélései és az ellene felmerülő korrupciós vádak miatt a román jelöltet. 

Odobescu ennek megfelelően nem is támogatta Kövesit. 

Az ET hivatalos jelöltje eddig egyébként a fedhetetlen múltú Jean-Francois Bohnert lyoni ügyész volt, akit augusztus elején Nicole Belloubet francia igazságügyi miniszter kinevezett a francia Nemzeti Pénzügyi Ügyészség élére.

Még a hazai kinevezése előtt Emmanuel Macron államfő közölte, hogy Franciaország nem Bohnert, hanem Kövesit támogatja. 

Macron erről az általa gründolt Renew Europe (Újítsuk meg Európát) nevű liberális, centrista és bevándorláspárti EP-frakcióvezetőjével, a szélsőjobboldali múltú, magyarellenes Dacian Cioloş bukott román miniszterelnökkel egyezett megUgyanis a francia államfő korábban támogatta Cioloş EP-frakcióvezetői aspirációit, miután Macron pártjának a jelöltje elbukott. 

Az Európai Unió soros elnökségét betöltő finn kormány ma délután megerősítette a volt román jelölt ET általi megszavazását.

Az ET és az EP képviselői szeptember 24-én ülnek össze közös ülésre, akkor hivatalosan is megállapodnak majd Kövesi kinevezéséről az EPPO élére, ezt követheti – a formalitás kedvéért – egy megerősítő szavazás a Tanácsban. 

Kimondhatjuk tehát, hogy Laura Codruţa Kövesi biztosan az Európai Ügyészség vezetője lesz. 

Kövesi neve 17 korrupciós aktában szerepel

Laura Codruţa Kövesi öt éven át (2013–2018 között) vezette a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA).

Laura Codruţa KövesiForrás: MTI/EPA/Robert Ghement

Ez idő alatt az intézmény a román belpolitikában a politikai ellenfelekkel és a nemzeti kisebbségekkel, különösen a magyarokkal való leszámolás eszközévé vált. 

A DNA törvénytelenül együttműködött a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate utódszervezetével, a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI).

A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságot megkerülve a DNA jogellenesen szerzett meg a SRI által lehallgatott politikusokról hangfelvételeket, amiket később bírósági perekben használtak fel, szintén törvénytelenül.

A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság volt elnöke, Claudiu Manda jelenlegi szociáldemokrata EP-képviselő által nyilvánosságra hozott adatok alapján2005 és 2016 között mintegy 6 millió román állampolgárt hallgattak le. A SRI ezt úgy tagadta, hogy saját magát leplezte le: szerintük „csak" 300 ezer embert hallgattak le nemzetbiztonsági okokból.

Arról az Origo tavaly októberben számolt be részletesen, hogy az erdélyi magyar politikusok elleni lejárató hadjáratokban is felhasználták a DNA-t, hamisan korrupcióval, hivatali visszaéléssel és más dolgokkal vádolva meg a magyarság érdekeiért határozottan kiálló vezetőket. 

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád például azt nyilatkozta, hogy a fürdő- és a hálószobájába is lehallgató készülékeket helyeztek el.

Csíkszereda szintén igaztalanul megvádolt polgármestere, Ráduly Róbert pedig azt mondta: a román igazságügyi rendszer az elmúlt másfél évben lezajlott, Brüsszelnek nem tetsző módosítások előtt olyan volt, mint a szovjet „igazságszolgáltatás".

Kövesit egyébként hivatali visszaéléssel, vesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással vádolják Romániában, amelyeket akkor követhetett el, amikor a DNA vezetője volt. 

A neve amúgy 17 korrupciós aktában szerepel. 

Korábban 19 ügyben volt érintett, de nemrég két esetben felmentették.

Mindezek ellenére mégis Laura Codruţa Kövesi fogja vezetni az Európai Ügyészséget, amely nyomozást és büntetőeljárást is indíthat az EPPO-hoz csatlakozott tagállamokban, ellentétben az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az EU Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust).

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK