Bár a 2015-ös migránskvótákat Málta kivételével semelyik ország sem teljesítette, ennek ellenére most újra napirenden vannak. A kvóták, és a kötelező elosztási- és betelepítési mechanizmus rendszere már 2017-ben megbukott, a migrációs nyomás további erősödése miatt azonban egyes tagállamok újra ezt erőltetik. Miután az újonnan felálló baloldali olasz kormány ismét megnyitotta a kikötőket az illegális bevándorlókat csempésző, jelentős részben Soros György által finanszírozott álcivil szervezetek (NGO-k) előtt, a migráció kezelését egyes vezetők újra a kötelező kvótákra bíznák – hívja fel rá a figyelmet a V4NA nemzetközi hírügynökség, és megmutat egy ezzel kapcsolatos, rendkívül tanulságos táblázatot.

Az Európai Unió Tanácsa 2015-ös határozatával fogadta el a kötelező át- és betelepítési kvótákat, amit Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia leszavazott, Finnország (amelynek akkor jobboldali kormánya volt) pedig tartózkodott a szavazáson. 

A határozatban több részletben 160 ezer ember áttelepítéséről döntöttek az Unió tagállamaiba, és megállapították, mely tagállamoknak, hány migránst kell befogadnia.  A határozat arról is döntött 2015 szeptemberében, hogy a tagállamoknak két éve van azt végrehajtani.

Az alábbi táblázatban látható, hogy az egyes tagállamok, köztük a kvótát kifejezetten támogató Németország és Franciaország milyen mértékben teljesítették a befogadásokat a két év múlva esedékes határidőre.

Forrás: V4NA

A kötelező elosztási kvóták rendszere egyértelműen nem volt sikeres, hiszen még az azt támogató országok sem teljesítették,  ennek ellenére nem került le a napirendről.

2018 nyarán a visegrádi országok és Franciaország találkozója után Andrej Babis cseh kormányfő élesen bírálta Emmanuel Macron francia államfőt, aki nem sokkal korábban azt javasolta, hogy az EU vezessen be pénzügyi szankciókat azon tagállamok ellen, akik nem hajlandók menekülteket befogadni. A találkozón Macron kifejtette, hogy nem kívánja ráerőltetni a kvótát azokra az országokra, melyek nem akarnak ebben részt venni, mint a V4-ek, azonban kihangsúlyozta, egyetlen tagországnak sem szabad azt gondolnia, hogy nem érintik a migrációs ügyek. 

2018 októberében az uniós tagországok háromnapos csúcstalálkozójának bevándorlással foglalkozó tanácskozását követen Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy egy olyan új migrációs megközelítés, amely elveti a migránsok uniós tagországok közötti kötelező kvóták szerinti elosztásának rendszerét, nem oldja meg a migráció kérdését. 

Decemberben pedig újabb kvótajavaslat került terítékre Angela Merkel és Emmanuel Macron találkozójakor.

Az új kvótarendszer terve szerint a migránsok elosztása alól egyes tagállamok felmentést kaphatnak, ezt azonban indoklással kell kérvényezniük, és más módon kell kifejezniük szolidaritásukat. 

Ezen példákon kívül számtalan alkalommal került elő újból és újból a kötelező betelepítési kvóták rendszere, mint az illegális migráció kezelésének módja.

A kvóták kérdése idén szeptemberben kapott újból lendületet, miután 

az újonnan megalakuló baloldali olasz kormány újra megnyitotta kikötőit  az illegális bevándorlókat csempésző, jelentős részben Soros György által finanszírozott álcivil szervezetek (NGO-k) által bérelt hajók előtt.

Migránsok az Aquarius nevű hajó fedélzeténForrás: AFP/Gabriel Bouys

Szeptember 23-án, Máltán találkozott az olasz, francia, német és máltai belügyminiszter, és megállapodtak a Földközi-tengeren felvett migránsok „elosztási vészmechanizmusáról".

Erről az Origo itt számolt be.

A máltai paktum kapcsán Orbán Viktor magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy azok az országok, amelyek legutóbb Máltán a leghangosabban kvótákat követeltek, még az általuk vállalt korábbiakat sem teljesítették.  Hozzátette, abban bízik, hogy a belügyminiszterek szintjén sikerül megakadályozni a szétosztási kvóta bevezetését.

Ha nem, akkor megnyitják a lehetőségét annak, hogy a miniszterelnökök tanácsa elé kerüljön az ügy, és majd akkor ott „végezzük el a munkát" - mondta Orbán Viktor.