A finn baloldali kormány kettős mércéje: Magyarországot próbálják kritizálni, miközben súlyos problémák vannak a finn jogállamisággal

2019.09.30. 06:27

Ahogy arról korábban az Origo is beszámolt, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország szociáldemokrata miniszterelnöke, Antti Rinne egy munkalátogatás keretén belül ma Budapestre jön. (Finnországban baloldali kormánykoalíció van - a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és a szélsőbaloldaliak részvételével.) A finn vezetőt Orbán Viktor magyar kormányfő fogadja. Antti Rinne korábban bírálta a magyar jogállamiság helyzetét, az igazságszolgáltatás működését és a médiaviszonyokat, „megfeledkezve" arról, Finnország ezek tekintetében sokkal rosszabbul teljesít, mint Magyarország. Azaz, a tipikus baloldali kettős mércét figyelhetjük meg bírálatai mögött. Ráadásul a baloldali finn politikus az európai uniós kifizetéseket a jogállamiság – általa sem pontosan meghatározott – követelményeinek a betartásához kötné, ami hazája alkotmányos berendezkedésének az alaposabb vizsgálata után eléggé nonszensznek tűnik.

A Budapestre látogató, Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozó Antti Rinne finn kormányfő a baloldali politikusok tipikus kettős mércéjét próbálja alkalmazni Magyarországgal szemben.

Antti RinneForrás: AFP/Lehtikuva/Antti Aimo-Koivisto

Rinne ráadásképpen, újabban a hazánknak járó európai uniós kifizetésekkel próbálná zsarolni Magyarországot, illetve a szintén konzervatív vezetésű Lengyelországot. A kifizetéseket olyan normákhoz kötné, amiket Finnország sem tud, és láthatóan nem is akar betartani.

Finnországban a balliberális médiatúlsúly miatt értelmezhetetlen a médiapluralizmus fogalma

Az Origo nemrég megírta, hogy Finnországban négy nagy szereplő van (YLE, Sanoma, Alma Media, Otava), amelyek az egyes médiapiaci szegmensekben (tv, rádió, nyomtatott sajtó, internetalapú tájékoztatás) a fogyasztók 59-97 százalékát érik el. A balliberális Sanoma portfólió esetében az elérési index a teljes finn lakosság 95 százalékát fedi le. 

A Sanoma hollandiai érdekeltségének a székházaForrás: AFP/KOEN VAN WEEL

Az európai média pluralizmusát vizsgáló, tavaly megjelent jelentés szerint a finn média pluralizmusa a magasan veszélyeztetett kategóriába tartozik.

A Sanoma Group Finnországban a legnagyobb média-nagyvállalat. Alapvetően az ország szabad sajtóval rendelkezik, de centralizáltságot tekintve mindenképpen a Sanoma a meghatározó. A Sanoma-csoportot többször érte olyan vád, hogy túlzott hírközlési központosítást hajtanak végre. A Sanoma birtokolja Finnország legnagyobb példányszámban kiadott újságjait: Helsingin Sanomat, Ilta-Sanomat, Sanoma Lifestyle, Nelonen Media, Sanoma Digital Finland.

A finn balliberális Sanoma, Sanoma Media Budapest Zrt. nevén 2014-ig Magyarországon is jelen volt, akkor azonban megvásárolta a hazai érdekeltségeit a szintén balliberális Central Médiacsoport Zrt. A Sanoma birtokolta többek között a baloldali online propagandalapot, a 24.hu-t, illetve az akkor még liberális Figyelő című hetilapot. A közszolgálati média függetlenségére vonatkozó indikátor szintén magas kockázati szintet (67 százalék) jelez, a közszolgálati médiát irányító testület tagjait a parlament a saját tagjai közül nevezi ki, a közszolgálati média főigazgatójának kinevezésekor hagyományosan politikai befolyás érvényesül.

Finnországban nincs alkotmánybíróság, az intézmény szerepkörét egy politikai testület látja el

Európában a jogállam egyik alapvető intézménye az alkotmánybíróság, illetve egy annak megfelelő szerv.

Arról a rendkívül aggályos dologról is beszámoltunk, hogy Finnországban szervezetileg nincs elkülönült alkotmánybíróság, funkcióját elsődlegesen a parlament alkotmányügyi bizottsága látja el.

A finn parlament épülete HelsinkibenForrás: AFP/HEMIS.FR/GUIZIOU FRANCK

Az alkotmányügyi bizottság politikai szempontból vizsgálja az alkotmányosságot.

Ilyen körülmények között eléggé cinikus, amikor a finnek Magyarországon féltik az alkotmánybíróság függetlenségét a (nem létező) politikai befolyásolástól, hiszen nem nálunk, hanem a skandináv államban tartja ellenőrzése alatt a politika az alkotmányügyi bizottságot és az alkotmányosság más fontos szerveit. Erre az ellentmondásra Orbán Viktor kormányfő az idei tusványosi beszédében hívta fel a közvélemény figyelmét.

Ráadásul az alkotmányossági szempontok szerinti bírói felülvizsgálat lehetősége csupán a finn alkotmány 1999-ben történő elfogadásával nyílt meg, melynek csak másodlagos szerep jut.

Finnországban nincs független igazságszolgáltatás

Korábban írtunk arról is, hogy Finnországban nem lehet a montesquieu-i értelemben vett hatalmi ágak szétválasztásáról beszélni, ugyanis a bírákat egy közvetlenül a nemzet által megválasztott politikai szereplő, a köztársasági elnök (jelen esetben Sauli Niinistö államfő) nevezi ki az igazságügyi miniszter javaslatára (ő jelenleg a balliberális Anna-Maja Henriksson), a bírósági kinevezési testület tanácsa alapján, amelybe egy személyt az Igazságügyi Minisztérium jelöl. 

Ennek az álfüggetlen tanácsnak azonban nincsen illetékessége a Legfelsőbb Bíróság, valamint Legfelső Közigazgatási Bíróság bíráinak kijelölése kapcsán,  ezek a testületek javaslataikat közvetlenül a köztársasági elnöknek teszik meg, aki a végső döntéshozó.

A finn Legfelsőbb Bíróság épületeForrás: SHUTTERSTOCK/POPOVA VALERIYA

Ilyen körülmények között a finn igazságszolgáltatás függetlenségét sem lehet értelmezni, hiszen az nem létezik. 

Ráadásul a skandináv államban működik elkülönült közigazgatási bíráskodás, de ennek ellenére Brüsszel ezért őket nem illeti kritikával, és természetesen nem aggódik az úgynevezett jogállamiság miatt sem.

A finn igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjein egy másik anomália is fennáll. 

A Legfelsőbb Bíróságon 2018 óta csökkent a nők aránya, és már alig haladja meg a 20 százalékot, miközben Magyarországon ez az arány 50 százalék felett jár. Továbbá az uniós jogi továbbképzésben vagy egy másik tagállam jogáról szóló továbbképzésében részt vevő bírák aránya Finnországban rendkívül alacsony (5 százalék alatti), ebben a mutatóban a skandináv állam sereghajtó az EU-s tagállamok között.

Ezzel szemben hazánk a második, 130 százalékos eredménnyel, vagyis egy bíró akár több képzésben is részt vesz. 

A finnek, miközben kritizálják a magyar jogrendszert, a bíráik több mint 95 százaléka még arra sem hajlandó, hogy uniós keretekből (tehát nem a saját költségén) tanulmányozza külföldi, uniós országok jogrendszerét, köztük például a magyar jogot. 

A finn állam diszkriminálja és kirekeszti a nemzeti, illetve az etnikai kisebbségeket

A European University Institute médiapluralizmussal és médiaszabadsággal foglalkozó központja (Centre for Media Pluralism and Media Freedom) az Európai Unió által is támogatott Media Pluralism Monitor projekt keretében végzett legutóbbi, 2017-es felmérése szerint a finnországi kisebbségi népcsoportok (svédek, számik vagy lappok, illetve a romák) nem jutnak arányos adásidőhöz a médiában,  valamint a helyi és regionális közösségek médiához való hozzáférésével kapcsolatos indikátor is magas kockázatot mutat.

2019 februárjában az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága kritikával illette a finn Legfelső Közigazgatási Bíróság egy döntését, amely a 2015-ös számi (lapp) parlamenti választások előtt jóváhagyta olyan személyek felvételét a névjegyzékbe, akik a számik szerint nem lettek volna jogosultak részt venni a választáson, ezáltal sérült a számik önrendelkezési joga.

A Bizottság javasolta, hogy oly módon változtassanak a törvényen, hogy biztosított legyen a tényleges önrendelkezés. 

Erre a módosításra azonban mind a mai napig nem került sor. 

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) a márciusi jelentése utal a női nemi szervek megcsonkítása (FGM) elleni, megelőző intézkedéseket tartalmazó akciótervre, amelyből kiderül, hogy az 5,5 millió lakosú Finnországban közel 10 ezer – elsősorban migráns és migráns hátterű - kiskorú lány, illetve felnőtt nő vált a női nemi szervek megcsonkításának az áldozatává, és a becslések alapján további 650-3080 lány van kitéve a csonkítás veszélyének. Finnországi jelentésekre hivatkozva a FRA összefoglalója azt is tartalmazza, hogy Oulu városában erősödtek a bevándorlókkal szembeni ellenérzések az után, hogy az illegális migránsként érkező menekültek és menedékkérők által elkövetett szexuális erőszakcselekmények sorozatára fény derült.

Migránsok Helsinki központi pályaudvarán. A kép illusztrációForrás: AFP/LEHTIKUVA/VESA MOILANEN

Egy éven belül kilencszer támadták meg az oului muszlim imahelyiséget, füstbombával dobták be az ablakát. 

A helsinkii kormány akciótervet tett közzé a menedékkérők által elkövetett bűncselekmények, illetve a szexuális bűncselekmények megelőzésére; ugyanakkor még a Soros-féle Amnesty International finn szervezete is kritizálta a kormányt amiatt, hogy aránytalanul nagy hangsúlyt helyez a menedékkérőkre a szexuális bűncselekményekkel szembeni küzdelem során. 

Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége romákkal kapcsolatos diszkriminációra vonatkozó felmérései Finnországra nem terjedtek ki.

Az egyéb jelentések alapján ugyanakkor a mintegy 10-12 ezer fős finnországi roma népesség körében megkérdezett romák közül 68 százalék érezte úgy, hogy a felmérést megelőző egy évben hátrányos megkülönböztetés érte.  A megkérdezettek 54 százaléka számolt be arról, hogy a munkahelykeresés és/vagy lakásbérlés során a roma származása során diszkriminálták.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK