Megállapodtak a Brexitről: ma EU-csúcs Brüsszelben

2019.10.17. 12:08

Csütörtök délután kezdődik az Európai Unió tagországai állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója, amelynek központi témája Nagy-Britannia uniós tagsága megszűnésének kérdése lesz. Nem sokkal déli 12 óra előtt érkezett a hír, hogy megszületett a megállapodás az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. Tehát erről a konkrét megállapodásról tárgyalnak majd a kormányfők.

Boris Johnson brit kormányfő pedig azt mondta: nagyszerű megállapodás született, ami visszaadja a briteknek az ellenőrzést saját maguk felett.

A megállapodás részletei azonban egyelőre nem ismertek. 

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az egyezséget, s javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón. „Ahol akarat van, ott megállapodás is van" - írta a brüsszeli testület vezetője.

A ma délután kezdődő, két napig tartó EU-csúcs elsőszámú témája tehát a Brexit kérdésköre lesz.

A nevük elhallgatását kérő brüsszeli tisztségviselők arról számoltak be, hogy már szerdán éjszaka a brit és az uniós delegációknak sikerült olyan, rendkívül érzékeny témákban is megegyezniük, mint a politikai bénultság fő okának számító ír-északír helyzet. Ideiglenes megállapodást értünk el a hozzáadottérték-adón kívül minden pontban  - erősítette meg egy illetékes, az utóbbi rendkívül vitatott témában pedig jelenleg is folynak a tárgyalások.

Az ír-északír határ kérdéséről úgy egyeztek meg, hogy nem lesz határellenőrzés az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország között,  ami által fenntartható lenne a polgárháborús állapotoknak véget vető 1998-as nagypénteki egyezmény, amely lényege, hogy a béke megőrzése érdekében teljesen szabad az átjárás a két Írország között.

Magától értetődően vámhatár sem lehet így az Ír-szigeteken, ehelyett a brit kormány terveinek megfelelően a vámhatárt áttennék az Egyesült Királyságon belülre, tehát Észak-Írország és Nagy-Britannia közé. Ez eléggé furcsa megoldás lenne, hiszen így egy országon belül húzódna vámhatár.

Boris JohnsonForrás: AFP/POOL/Stefan Rousseau

A dolog azzal a következménnyel is járna, hogy bizonyos uniós jogszabályok érvényben maradnának Észak-Írországban, míg az Egyesült Királyság többi részén nyilván nem. Ez az új alku, amennyiben elfogadásra kerülne, csak abban az esetben léphetne érvénybe, ha 2021-ig nem születne új és jobb megállapodás. 2021-ig azonban az Egyesült Királyság teljes területe a vámunióban „ragadna",  ami egy „soft Brexitet" jelentene, ez viszont nem lenne elfogadható a brit konzervatívok „hard Brexit-párti" részének, illetve a protestáns északír unionistáknak sem, akinek a politikai érdekképviseleti szervezete, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) koalícióban kormányoz a brit konzervatívokkal.

A DUP támogatása nélkül pedig nem lenne többségük a konzervatívoknak a brit parlament alsóházában.

A DUP vezetői pedig – ahogy az várható volt - ma reggel azt közölték, hogy 

jelenlegi formájában nem tartják elfogadhatónak a megállapodást. 

Arlene Foster, a DUP vezetője szerint a párt mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és nem kellően tisztázottnak ítéli az áfaszabályozási javaslatot is.

Foster közölte, hogy a DUP folytatja a munkát a kormánnyal egy olyan észszerű megállapodás érdekében, amely Észak-Írország javát szolgálja, és megvédi az Egyesült Királyság gazdasági és alkotmányos integritását. 

A tervezett vámhatárról tehát hallani sem akarnak. 

Ráadásképpen, egyelőre a meglévő pontokban sem véglegesítették a jogi szöveg tervezetét, és több tagállami nagykövet is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy nem lesz kész időben a szerződés a délutáni EU-csúcs kezdetéig, a vezetők pedig feltehetőleg vonakodnának olyan dokumentumot aláírni, amelyet előtte nem ellenőriztek a szakértőik.

A mostani megállapodás ellenére késhet a Brexit

A londoni alsóház - a Konzervatív Párt számos, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének támogatásával - a múlt hónap elején elfogadott egy ellenzéki kezdeményezésű törvénytervezetet, amelynek alapján, ha október 19-ig, vagyis szombatig a törvényhozás nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz és a „deal" nélküli Brexithez sem, Boris Johnsonnak aznap kezdeményeznie kell az EU-nál a jelenleg október 31-én esedékes kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig. Stephen Barclay Brexit-ügyi miniszter a londoni alsóház Brexit-ügyi bizottságának szerdai meghallgatásán kijelentette: a kormány tartja magát ehhez a törvényhez. A kormány rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolja szombatra a Brexit-folyamat szempontjából kritikus csütörtök-pénteki EU-csúcs megvitatására.

A brit parlamentarizmus történetében rendkívül ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK