Ezt tartalmazza az új brexit-megállapodás

JOHNSON, Boris; JUNCKER, Jean-Claude Brüsszel, 2019. október 17.
Boris Johnson brit miniszterelnök (b) és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a bizottság brüsszeli épületében tartott sajtóértekezleten 2019. október 17-én. A két politikus beje
Brüsszel, 2019. október 17. Boris Johnson brit miniszterelnök (b) és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a bizottság brüsszeli épületében tartott sajtóértekezleten 2019. október 17-én. A két politikus bejelentette, hogy megszületett a megállapodás a Nagy-Britannia rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről. MTI/AP/Francisco Seco
Vágólapra másolva!
Az Európai Tanács csúcstalálkozójának megkezdése előtt néhány órával a francia Michel Barnier, az Európai Bizottság brexit-ügyi főtárgyalója sajtótájékoztatót tartott, amelynek témája a Boris Johnson brit kormányfő és Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által bejelentett új brexit-megállapodás egyetlen vitás része, az Észak-Írországra vonatkozó „új deal" részleteinek az ismertetése volt.
Vágólapra másolva!

Az Európai Bizottság részéről a brexit-ügyi főtárgyaló, Michel Barnier azt mondta a megállapodás részleteit ismertető brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy az új deal-nek négy fő eleme van – írja az eseményről tudósító BBC.

  1. Észak-Írországban csak néhány EU-s jogszabály marad érvényben, ezek a kereskedelemre vonatkozó nézeteltéréseket fogják tisztázni. Az érvényben maradó jogszabályokról kétoldalú bizottságok fognak majd dönteni.
  2. Észak-Írország az Egyesült Királysággal - mint annak integráns része - a korábbi tervezettel ellentétben a jövőben is egységes vámterületet fog alkotni, azonban belépési pontként is fog szolgálni az egységes uniós piachoz. A brexit után az Egyesült Királyságnak tehát semelyik része sem marad az EU-s vámunió része.
  3. Michel Barnier nem részletezte a kereskedelem szempontjából lényeges ÁFA kérdéseket, amelyek az északír unionisták nézőpontjából viszont kulcsfontosságúak.
  4. A megállapodás Észak-Írországra vonatkozó részleteinek a meghosszabbításáról – amennyiben a korábbi ígéreteikkel ellentétben az unionisták a londoni parlamentben mégis elfogadják - négy év múlva szavazhat a belfasti északír parlament is.

Azt is közölte ezek mellett a főtárgyaló, hogy Boris Johnson brit kormányfő délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a brit kiválás ügyében felelős főtárgyalója sajtóértekezletet tart Brüsszelben 2019. október 17-én. Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Barnier szerint

Közben Jean-Claude Juncker bizottsági elnök levelet küldött Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy

sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Juncker hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság és Boris Johnson egyaránt támogatásáról biztosította mindkét dokumentumot, és felszólított annak mielőbbi aláírására.

Dél körül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke üdvözölte a fejleményeket, s reményét fejezte ki, hogy a ratifikáció során sem lesznek problémák.

Az új megállapodást

el kell fogadnia a mostani EU-csúcson az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak is.

Ezt követően a megállapodást meg kell szavaznia a brit parlamentnek is.

Emiatt

a brit kormány rendkívüli parlamenti ülés összehívását javasolja szombatra,

hogy megvitassák, és lehetőség szerint ezután megszavazzák az új megállapodást.

A brit parlamentarizmus történetében nagyon ritka a szombati ülésezés. Ilyesmire legutóbb 37 évvel ezelőtt, 1982-ben volt példa, amikor az argentin hadsereg elfoglalta a brit korona fennhatósága alá tartozó, Argentína által is követelt dél-atlanti Falkland-szigeteket.

Amennyiben nem szavazza meg a londoni parlament a megállapodást, akkor folyatódni fognak a tárgyalások, és várhatóan október 23-24-én ismét EU-csúcsra kerül sor Brüsszelben.

A brit parlamentnek legkésőbb október 31-ig el kell fogadnia valamilyen brexit-megállapodást.

Ha ez nem jön össze, akkor az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból elhúzódik 2020. január 31-ig.

A megállapodást az Európai Parlament is meg kell szavazza,

de ez várhatóan nem fog akadályokba üzközni. Az EP-ben egyszerű többségre van szükség a ratifikációhoz, amelyet a huszonhetek kormányait tömörítő tanács minősített többséggel erősíthet meg.

A képviselőtestület korábban azt közölte, hogy csak akkor bocsátják szavazásra a kérdést, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás.

Michel Barnier sajtótájékoztatóját követően a konzervatívok koalíciós partnere, az északír protestáns Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban a mai napon másodszorra is megerősítette, hogy nem fogja megszavazni az új megállapodást. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt vezetője szintén közölte, hogy ők sem szavazzák meg az új dealt.

Közös sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben Johnson és Juncker

Jean-Claude Juncker a Boris Johnsonnal közös sajtótájékoztatóján kijelentette,

ugyanakkor rámutatott, hogy a végső szó a parlamenté mindkét oldalon. Hozzátette, a szerződés az emberekről és a békéről szól.

Boris Johnson brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a bizottság brüsszeli épületében tartott sajtóértekezleten 2019. október 17-én. Forrás: MTI/AP/Francisco Seco

Johnson leszögezte, hogy mindkét fél számára jó eredmény született,

s felszólította a brit törvényhozókat annak elfogadására,

mondván, itt a lehetőség az ország kiléptetésére, a népakarat végrehajtására.

Mint közölte, az egyezség megnyitja az utat a „valódi brexit" előtt, de az Egyesült Királyság ennek ellenére fontos partnere kíván maradni az Európai Uniónak.

Macron: Jó kompromisszum, de óvatosnak kell lennünk

Az újabb megállapodás szükség esetén lehetőséget adhat a brit uniós kilépés céldátumának rövid meghosszabbítására - jelentette ki a francia államfő a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve.

Emmanuel Macrocn francia elnök az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről tartandó kétnapos brüsszeli EU-csúcsra érkezik 2019. október 17-én. Forrás: MTI/EPA/Pool/Julien Warnand

Emmanuel Macron nyilatkozatában üdvözölte az újabb megállapodás megszületését, amelyet jó kompromisszumnak nevezett, ugyanakkor

arra figyelmeztetett, hogy az egyezség még mindkét fél esetben továbbra is komoly akadályokkal néz szembe úgy az Egyesült Királyság, mint az unió parlamentje előtt.„A múltbeli tapasztalatok alapján óvatosnak kell lennünk" - mondta.

Hozzátette, a megállapodás lehetővé teszi, hogy a felek válaszokat találjanak eddigi közös, politikai és technikai természetű aggodalmaikra.

Merkel nagyon optimista

Angela Merkel német kancellár Brüsszelben jó hírnek nevezte az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépését rendező újabb megállapodás megszületését, és kijelentette,

Angela Merkel német kancellár a kétnapos brüsszeli EU-csúcsra érkezik 2019. október 17-én. Forrás: MTI/EPA/Pool/Julien Warnand

Merkel rövid nyilatkozatában hangsúlyozta, a csütörtökön megszületett újabb egyezség azért is jó, mert lehetőséget biztosít az uniós piac egységének fenntartására, és tiszteletben tartja az észak-írországi etnikai-felekezeti erőszaknak véget vető, 1998-as nagypénteki megállapodást.