Jóváhagyta a Brexit-megállapodás alapelveit a brit alsóház, a menetrendet leszavazta

Jóváhagyta kedd este a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás általános alapelveit, lehetővé téve, hogy az egyezmény a ratifikációs folyamat következő szakaszába lépjen. Utána viszont a megállapodás ratifikációjára kidolgozott kormányzati menetrendet leszavazták. A brit kormány ezért szünetelteti az eljárást. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke konzultációkat kezd az Egyesült Királyság kiválási határidejének 2020. január 31-ig történő esetleges halasztásáról a tagállamok vezetőivel - közölte az Európai Bizottság szóvivője kedden.

Az öt és fél órás vita után megtartott szavazáson a képviselők

329-299 arányban voksoltak a megállapodásra.

Ez még korántsem a végszavazás a múlt héten elért megállapodásról, mivel az egyezség ratifikálását célzó törvénytervezetnek az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia.

A kedd esti szavazás eredményének különös jelentőséget ad ugyanakkor az, hogy a Brexit-folyamat kezdete óta a londoni alsóház most először szavazott meg egy olyan megállapodást – még ha egyelőre csak elvi szinten is –, amely a kilépési feltételeket rögzíti.

Az előző brit miniszterelnök, Theresa May kormánya háromszor terjesztette az alsóház elé a tavaly novemberben elért eredeti Brexit-egyezményt, de a képviselők mindháromszor leszavazták az akkori tervezetet.

A menetrendet viszont leszavazták

Utána viszont a megállapodás ratifikációjára kidolgozott rendkívül feszes kormányzati menetrendet leszavazták.

E második szavazás után Boris Johnson miniszterelnök az alsóházban bejelentette, hogy a kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot, amíg az Európai Unió döntést nem hoz a Brexit halasztását indítványozó brit kormányzati kezdeményezésről.

Mindezek után kérdésessé vált - bár elvileg továbbra sem lehetetlen -, hogy az Egyesült Királyság a Brexit jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapján kilép-e az Európai Unióból, legalábbis rendezett, megállapodásos módon.

A leszavazott menetrend alapján - ha a képviselők kedden ezt a programindítványt jóváhagyták volna - a tervezet második és harmadik olvasatbeli alsóházi elbírálása akár csütörtökre befejeződhetett volna, és a törvényjavaslat a felső kamara, a Lordok Háza elé kerülhetett volna.

Az eljárási programindítványt azonban számos képviselő már a kedd esti szavazás előtt élesen bírálta, azzal az érvvel, hogy egy ilyen terjedelmű és ennyire bonyolult jogszabálytervezetet nem lehet gondosan áttanulmányozni és elbírálni három nap alatt.

A Brexit-feltételekről szóló törvénytervezet 115 oldalas, de a kapcsolódó, az egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400 oldalt.

Az Európai Tanács konzultációkat kezd

A Downing Street kedden, még a vita kezdete előtt jelezte, hogy ha az alsóház a törvényalkotási eljárásra kidolgozott menetrendet elveti, a kormány a Brexit-megállapodás törvénybe iktatásának egész tervezetét visszavonja, és elkezdi az előrehozott választások előkészítését.

Boris Johnson azonban a ratifikációs menetrend 322-308 arányú leszavazása után végül nem jelentette be a Brexit-megállapodás törvénytervezetének visszavonását.

Közölte ugyanakkor:

tárgyalásokat kezd az EU-tagországokkal arról, hogy mik a további szándékaik,

és amíg nincs döntés, a brit kormány szünetelteti a ratifikációs folyamatot.

Johnson ezzel arra utalt, hogy szombaton kezdeményeznie kellett az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31-ig.

Ezt egy ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvény írta elő. A törvény szombatig adott lehetőséget a Brexit-megállapodás parlamenti elfogadására, vagy arra, hogy a parlament engedélyezze a megállapodás nélküli Brexitet.

Mivel szombatig egyik feltétel sem teljesült, Johnson a törvény alapján szombat éjjel levélben értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét arról, hogy London a Brexit halasztását kéri. Ezt a levelet azonban nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejti, hogy

csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.

A ratifikációs menetrend keddi alsóházi leszavazása után azonban a brit kormányfő egyenes utalást tett a Brexit halasztására, úgy fogalmazva: jóllehet kormánya változatlanul az október 31-i kilépést pártolja, és ő ezt közli majd az uniós vezetőkkel is, csalódással veszi azonban tudomásul, hogy a Ház ismét a késleletetésre voksolt, ahelyett, hogy megszavazta volna a menetrendet, amely garantálta volna az október 31-i kilépést a Brexit-megállapodás alapján.

Johnson hozzátette: a kialakult helyzetben a kormány akkor jár el felelősen, ha felgyorsítja a felkészülést a megállapodás nélküli Brexit lehetőségére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy

így vagy úgy, de kilépünk az EU-ból, mégpedig azzal a megállapodással, amelyet a Ház éppen most hagyott jóvá.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke konzultációkat kezd az Egyesült Királyság kiválási határidejének 2020. január 31-ig történő esetleges halasztásáról a tagállamok vezetőivel - közölte az Európai Bizottság szóvivője kedden.

Mina Andreeva arról számolt be a Twitteren, hogy tudomásul vették a döntéseket, és várják, hogy a londoni kormány tájékoztatást nyújtson következő lépéseiről.