Óriási veszély fenyegeti a jövő városait

Horizontal ILLUSTRATION SCALE MODEL 5G TELECOMMUNICATIONS COMPUTER TECHNOLOGY TECHNOLOGY CAR
The China Mobile Smart City project model is displayed at the Mobile World Congress (MWC) in Barcelona on February 26, 2019. - Phone makers will focus on foldable screens and the introduction of blazing fast 5G wireless networks at the world's biggest mobile fair as they try to reverse a decline in sales of smartphones. (Photo by Pau Barrena / AFP)
Vágólapra másolva!
Mitől lesz okos egy város? A Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kötete a konvencionális választ meghaladva nem a fejlett technológiát, hanem a jól működő demokráciát és emberi közösségeket azonosítja az okosvárosok legfontosabb alkotóelemeiként. Az okosváros fogalma pedig egyre inkább az ésszerű város fogalmává kezd átalakulni.
Vágólapra másolva!

A 2008-as globális pénzügyi összeomlást követően a nagyvállalatok az egész világon a városokat célozták meg, hogy technológiákat adjanak el, értékes adatokat gyűjtsenek, és elmélyítsék a városi élet magánszféra által történő irányítását. Olyan technológiák fejlesztésére fókuszáltak – sokszor a kormányzatok támogatásával –, amelyek látszólag teljes mértékben a városlakók érdekeit szolgálják.

A biztonságosabb utcák, a tisztább levegő, a hatékonyabb közlekedés, a mindenki számára elérhető, azonnali kommunikáció népszerű hívószavak, a felszín alatt ugyanakkor egészen mást találunk.

A technológia által vezérelt okosvárosok kiterjesztik a megfigyelést, magántársaságok kezébe helyezik a városok irányítását, szűkítik a demokráciát, paradicsomi állapotokat teremtenek a hackerek számára, továbbá intenzíven hozzájárulnak az éghajlatváltozás súlyosbodásához is.

A nagy technológiai cégek szép lassan a városi tereket is behálózzák Forrás: AFP/Pau Barrena

Ellenőrzés alatt kell tartani a technológiát

Vincent Mosco, a kanadai Queen's University nyugalmazott professzora jelen könyvében amellett érvel, hogy továbbra is nagyon fontos az emberi irányítás, illetve, hogy a valóban „okos" város kiindulópontja nem a fejlett technológia, hanem az eleven demokrácia és közösségek, valamint az elkötelezettség amellett, hogy az állampolgárok az ellenőrzésük alatt tarthassák a technológiát. Ennek érdekében feltétlenül meg kell értenünk azokat a különféle technológiákat, szervezeteket és mítoszokat, amelyek az okosvárosok globális mozgalmát működtetik.

Továbbá fel kell mérnünk a technológia által vezérelt városokkal szembeni egyre növekvő ellenállást is. Régi városok átalakítását és teljesen új városok létrehozását célzó okosváros-projektek esettanulmányainak bemutatásával a könyv nemcsak egy alternatív megközelítést kínál az olvasónak az okosváros definiálásához, hanem útmutatást is ad a digitális világban zajló városi élet jövőjéhez.

A digitális világban a városi élet is teljesen átalakul Forrás: AFP/Angela Weiss

Megállíthatatlan technológiai cégek

Az okosvárosokért folytatott versenynek az az egyik kulcsfontosságú fejleménye, hogy a nagy technológiai vállalatok továbbterjeszkednek a kibertéri platformokon elfoglalt domináns pozíciójukból az okosvárosi platformokat alkotó fizikai térbe.

Pontosabban: ez magában foglalja azoknak a városi tereknek az elfoglalását – egyesek szerint gyarmatosítását –, amelyek felhasználhatók fizikai adatplatformokként. Ez lehetővé teszi, hogy a nagy technológiai cégek információkat gyűjtsenek a lakosokról, a dolgozókról és a látogatókról, és hogy felhasználják ezeket az adatokat saját digitális platformjaik továbbfejlesztésére, és még el is adják az adatokat harmadik feleknek. Ennek példáit bárhol láthatjuk.

A Google például megállapodott a torontói vízpart egy részének fejlesztéséről, és a tervek szerint felszerelnek érzékelőket a járdákban, a közvilágítás lámpáiban, a kerítések mentén, az irodákban, a parkokban, az üzletekben, és ha lehetséges, még a magánlakásokban is, hogy megfigyeljék az emberek tevékenységeit és a tárgyak működését. Ehhez hasonló tervet jelentett be egy Bill Gateshez kapcsolódó befektetési társaság, ők az arizonai sivatagban elterülő Belmontban szeretnének okosvárost létrehozni.

A jelentős online platformok megpróbálják a városokat a saját képükre formálni Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Xu Yu

Fontos kérdések

A Google anyavállalata, az Alphabet, 5000 lakást épít a vállalat székhelyének, a Googleplexnek a szomszédságában, amely egy új, 54 000 négyzetméteres épületkomplexum, tele üzletekkel, kávézókkal, kertekkel, sőt még egy színházterem is van benne. Elon Musk, a Tesla tulajdonosa, és egy másik technológiai milliárdos, Peter Thiel szintén beszállt a játékba, amint a Y Combinator nevű startup befektető is.

Pillanatnyilag azt kell megfigyelnünk, hogy a jelentős online platformok fejlesztői hogyan alakítják át a városokat saját anyagi megtestesülésükké.

A városok vadonatúj platformot kínálnak, és a digitális világ alig várja, hogy profitáljon ebből a lehetőségből.

Ezek a mozgalmak azonban ugyanannyi kérdést is felvetnek, mint ahány választ kínálnak, különösen a közösségi és a magánterek közötti viszonyról és arról, hogy valójában ki birtokolja azokat az adatokat, amelyeket a járdákon gyalogló, a parkokban játszó, az irodákban dolgozó és az otthonukban tartózkodó emberek létrehoznak.