Migráció és bűnözés: menekülnek a svédek

2019.11.06. 10:05

Felgyorsult az őshonos svédek elvándorlása az országból, ami főleg a romló közbiztonsági helyzetnek, valamint az egyre több bevándorlónak köszönhető. Szakértők szerint komoly válságba kerülhet a svéd modell, mivel egyre kevesebb a munkaképes lakosság, míg az állástalanok és segélyre szorulók száma folyamatosan növekszik. Az egyre nagyobb problémára már nemcsak az ellenzék, hanem egyre több szocdem kormánypárti politikus is figyelmeztet.

A svédek egyre nagyobb számban hagyják el a szülőföldjüket, és ezzel a problémával egyre inkább elkezdett foglalkozni az ország több vezető újságja is. A helyi sajtó egy svéd kisváros példáján keresztül mutatta be, hogy milyen súlyos is a helyzet. Filipstad egy 10 ezer fős kisváros, ahol a népességcsere komoly problémákat generált. 2012-18 között 640 svéd nemzetiségű állampolgár hagyta el a települést, míg ezzel párhuzamosan 963 nem svédországi születésű személy érkezett. A fő probléma, hogy olyanok hagyták el a várost, akik jelentős mennyiségű adót fizettek, míg az érkezők nem a gazdaságilag aktív népességet növelték. Ez a folyamat pedig egyben pénzügyi válságot is generált a településen - számolt be a településen uralkodó állapotokról a svéd köztévé.

A növekvő bűnözés miatt egyre több svéd dönt úgy, hogy elhagyja az országot (illusztráció)Forrás: AFP/Johan Nilsson

Egyre több pénz kell szociális kiadásra

Filipstadba értelemszerűen a legtöbb migráns 2015-ben érkezett. A város az egyike volt azoknak, akik a lakosságszámukhoz képest a legtöbb bevándorlót fogadták be. Claes Hultgren, a település vezetője arról beszélt, hogy a migrációs válság eredményeként olyan felnőttek érkeztek, akik rendkívül alacsony iskolázottsággal rendelkeznek, és ebből következően a körükben nagyon alacsony a foglalkoztatottsági ráta is. Mindezek pedig értelemszerűen nagyban rontják a település gazdasági lehetőségeit – tette hozzá.

A legújabb adatok szerint  Filipstadban a külföldön született nem nyugati bevándorlók körében 80 százalékos a munkanélküliség, miközben nincsen elég tanár és nővér a településen.  Tíz év alatt a városban a szociális juttatásokra költött összeg 200 százalékkal emelkedett. Míg 2009-ben körülbelül egymillió dollárnyi svéd korona ment el szociális kiadásokra, addig 2018-ban már 3,1 millió dollárnyi. 2019-ben várhatóan 3,2 millió dollárnyi összeget költenek majd el ezen a területen.

A svédek egyre kevésbé érzik biztonságban magukat (illusztráció)Forrás: AFP/Johan Nilsson

Egyre nagyobb gondban a svéd jóléti modell

Azonban Filipstad nem az egyetlen olyan svéd város, amelynek hasonló kihívásokkal kell megküzdenie. Frölander településen is hatalmas problémát okoz, hogy 2012-17 között nagyon sok bevándorló érkezett. A település vezetésének folyamatosan küzdenie kell a hatalmas munkanélküliséggel, az egyre nagyobb gyermekszegénységgel. Mindezek pedig a szociális kiadások növekedéséhez vezetnek.

Minden negyedik város, és minden harmadik régió deficites költségvetést produkált 2018-ban egy friss jelentés szerint. Világosan látszik, hogy a svéd jóléti modell biztosítására nem elegendő helyi szinten a rendelkezésre álló pénz. Miközben a bevándorlók eltartása egyre több pénzbe kerül, aközben a svéd társadalom egyre öregebb lesz, tehát csökken a munkaképes lakosság száma. Mindez pedig idővel súlyos recesszióhoz vezet. A problémát egyébként már nemcsak az ellenzéki pártok, hanem a kormányzó szociáldemokraták köreiben is egyre többen felismerik, és figyelmeztetnek a súlyos veszélyekre.

A bevándorlók körében lényegesen magasabb a bűnözési ráta (illusztráció)Forrás: AFP/Johan Nilsson

Az elit is menekül

Mindezen folyamatokkal párhuzamosan a svédek szép lassan elhagyják a településeiket, sokan azért, mert nem érzik magukat biztonságban. Az Aftonbladet nevezetű svéd újság számolt be arról, hogy Emma Zetterholm 18 év után volt kénytelen elhagyni Malmőt. Mindezt azzal indokolta, hogy a városban évről évre egyre nagyobb mértéket öltött az erőszak. Robbantások, lövöldözések, és autók felgyújtása vált a mindennapok részévé. A helyzet annyira rossz lett, hogy egyszer egy férfit fényes nappal egy játszótértől nem messze lőttek le.

Svédországból azonban nemcsak az átlagemberek távoznak. Sven Otto Littorin egykori munkaügyi miniszter Dubajba költözött. Nemrégen azt írta ki a közösségi oldalára, hogy egyáltalán nem bánta meg, hogy egy olyan országba költözött, ahol a világon a legalacsonyabb a bűnözési ráta. A fő kérdés, hogy érdemes-e visszaköltöznie Svédországba - tette hozzá.

A svédek 13 százaléka szerint a saját környezetükben komoly biztonsági problémák vannak (illusztráció)Forrás: AFP/Johan Nilsson

Nagyon aggódnak a svédek

Svédország azonban, ahogyan azt a hivatalos statisztika is mutatja, azon országok között az éllovasok között van, ahol a lakosság legnagyobb százaléka tapasztal problémákat az általuk lakott területeken. 2017-ben Svédország lakosságának körülbelül 13 százaléka tapasztalt problémát a saját lakóövezetében. Ezek a problémák jórészt a bűnözéssel, erőszakkal vagy vandalizmussal voltak kapcsolatban. Ez egyébként az egyik legmagasabb arány Európában.

Összehasonlításképpen: Norvégiában körülbelül az emberek 4 százaléka tapasztal erőszakkal, bűnözéssel és vandalizmussal kapcsolatos problémákat a közvetlen lakóhelyén. Dániában és Finnországban a megfelelő arány 8, illetve 6 százalék volt. Nem csoda, hogy sok svéd úgy dönt, hogy elhagyja otthonát, és más országba költözik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK